141783. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jeleket visszaverő, vagy saját jeleket kisugárzó tárgy irányának megállapítására
141.783 3 feszültsége megszakítja, mire a kapcsoló bontja a 29 vevőkészülék összeköttetését az 51 katódsugárcsővel. A berendezés működési módját a 3. ábra szerinti görbék nyomán ismertetjük. A görbéket ugyanazok a betűk jelzik, amelyek az 1. ábrában a görbékkel ábrázolt jelfeszültségeknek a jelenlétét mutatják a berendezésnek az ezekkel a betűkkel megjelölt pontjain. Az 1. ábrába berajzolt nyilak a jelek átviteli irányát mutatják. Tételezzük fel, hogy a 13 ütemező előre meghatározott időközökben rövid, derékszögű hullám alakú impulzusokat szolgáltat a 14 adónak úgy, hogy a forgó 16 adóantenna előre meghatározott szögállásaiban egy-egy impulzust kap. Az adóantenna pl. mindegyik időközben, amely 1 fokkal való elfordulásához szükséges, egymást egyforma időközökben követő, egyforma időtartamú 10 impulzust kaphat, mimellett tehát mindegyik hatperces elfordulásra egy-egy impulzus jut. A 3. ábra —a— görbéje a 13 ütemezővel a 14 adónak szolgáltatott impulzust mutat, a —b—. görbe pedig az ennek az impulzusnak a hatására a 16 antennával kisugárzott rövidhullámú impulzust szemlélteti. Ugyanekkor az 53 rezgéskeltő is kap a 13 ütemezőtől a t2 idővel késleltetett együttjáratóimpulzust, amelyet a —j—t görbe ábrázol. Ennek az impulzusnak a késleltetése a 27 és 29 vevőkészülékeket megelőző késleltető 26 és 28 műhálózatok miatt szükséges, amelyeknek késleltetési ideje egyenlő az 54 műhálózat késleltetési idejével. A forgó 55 elektromágneshez vezetett együtt járatóimpulzus úgy téríti ki az 51 cső katódsugarát, hogy ez a képernyőre sugárirányú vonalat rajzol. Minthogy ennélfogva a katódsugár kitérítése együtt jár a 16 antennához vezetett impulzusokkal, a katódsugárral felrajzolt sugárirányú vonalak mindegyike az antennarendszer egy-egy meghatározott szögállásának felel meg. -A jelen esetben, amelyben az adóantenna mindegyik hatperces elfordulásakor egy-egy impulzust kap, a katódsugárcső képernyőjén egymásután 3 600 sugárirányú vonal jelenik meg. Ezeket a vonalakat nagyon gyengévé tehetjük, sőt egyáltalán el is nyomhatjuk őket úgy, hogy a katódsugár erősségét rendesen nullára osökfeentjük. Amint a 16 adóantenna jelsugara a sugarat visszaverő 25 tárgyra, vagy pedig a vett jelek hatására válaszjeleket visszasugárzó, egyesített vevő-és adóberendezés vevőantennájára talál, akkor a 17 és 18 antennák veszik a visszavert, illetőleg visszasugárzott impulzust. Ezt a vett impulzust a —c— görbe ábrázolja. A ti idő az az idő, amelyre a 16 adóantennával kisugárzott impulzusnak és a visszavert vagy visszasugárzott impulzusnak szüksége van á 15 antennarendszer és a távoli 25 pont közötti távolság áthidalásához. Ez az idő tehát e távolság kétszeresének felel meg. A 17 vevőantennával vett impulzus a szabályozó 45 vevőkészülékekben való demodulálása után a 46 érzékenységszabályozóba jut és itt a —d—• görbével ábrázolt szabályozófeszültséget idéz elő, amelynek nagysága a vett impulzus erősségétől függ, időtartama pedig kissé meghaladja a vett impulzus időtartamát. Ez a szabályozófeszültség egyformán szabályozza a 27 és 29 vevőkészülékek erősítését, és elnyomja az esetleges zavaró jeleket. A 17 és 18 antennával vett impulzus továbbá a késleltető 26 és 28 műhálózatokon át a 27 és 29 vevőkészülékekhez is eljut. Az említett műhálózatokkal foganatosított, t2 időtartamú késleltetés biztosítja azt, hogy az impulzus a 27 és. 28 vevőkészülékeket az —e— görbével ábrázolt alakban csak akkor éri el, amikor ezekben a vevőkészülékekben már hatékony a 46 érzékenységszabályozóval létesített szabályozófeszültség. A 27 vevőkészülék kimenőkörében a 17 antennával vett impulzus jelenik meg, amelyet az —f— görbe ábrázol, a 29 vevőkészülék kimenőkörében pedig a 18 antennával vett és a —g— görbével ábrázolt impulzus jelenik meg. Abban az időpontban, amelyben a 15 antennarendszer pontosan a vett impulzus 25 kiindulópontja felé irányított úgy, hogy a két vevőantenna —A—' és —B— irányjellemzékeinek —C— metszőpontja az antennarendszert a 25 ponttal összekötő egyenesben van, a 27 és 28 vevőkészülékeknek az —f— és —g— görbékkel ábrázolt 'kimenőjelei egyforma erősek. A 27 és 29 vevőkészülékek kimenőjelei ellentétes sarkítással jutnak el az összemérő 30 áramkör 37 és 38 diódáihoz. Minthogy amplitúdóik egyformák, kölcsönösen megsemmisítik egymást és így az összemérő áramkörnek a —h— görbével ábrázolt kimenőfeszültsége zérus. Ennekíolytán a 47 kapcsoló nem kap előfeszültséget és így átbocsátja a 29 vevőkészüléket tartalmazó második jelcsatornán át hozzáérkező impulzust a katódsugárcsőnek a katódsugár erősségét vezérlő elektródájához. Ez az —i— görbével ábrázolt impulzus világító 56 pontot létesít a katódsugár eső képernyőiére a katódsugárral felrajzolt vonaíminta ama vonalán, amelynek iránya megegyezik a vett impulzus 25 kiindulópontjának irányával. A világító pontnak a vonalminta sugárirányú vonalai közös kiindulópontjától mért távolsága, amely megfelel a t] időköznek, egyúttal megadja a 25 pont távolságát a berendezéstől. Amint a 15 antennarendszer kissé tovább forgott úgy, hogy a két vevőantenna irányjellemzékeinek —C— metszőpontja nincsen már a berendezést a 25 ponttal összekötő egyenes vonalban, akkor az egyik vevőantennával vett impulzus erősebbé válik a másik antennával vett impulzusnál és ennélfogva az összemérő áramkör 39 terhelőel-Lenállásán a —h— görbére szaggatott vonalakkal felrajzolt negatív szabályozó impulzus adódik. Ez a szabályozó impulzus nyitja a 47 kapcsolót és evvel megszakítja a 29 vevőkészülék és az 51 katódsugárcső közötti összeköttetést úgy, hogy a. katódsugárcső képernyőjén létesült világító 56 pont megszűnik. A találmány szerinti berendezés tehát az egymást átlapoló irány jeli emzékű két vevőantenna és a két vett impulzust egymással összemérő 30 áramkör segítségével rendkívül pontosan mutatja a vett impulzusok kiindulópontjának irányát és távolságát. A 4. ábra szerinti berendezés abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy egyes impulzusok helyett impulzuspárokkal dolgozik és kiváltképpen kisugárzott jeleket visszaverő tárgyak irányának meghatározására alkalmas. A berendezés az 1. áb-