141783. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jeleket visszaverő, vagy saját jeleket kisugárzó tárgy irányának megállapítására

4 141.783 fa szerinti berendezés alkatrészein felül járulékos 14' adót és ehhez tartozó járulékos 13' ütemezőt is tartalmaz, amelyet a 13 ütemező késleltető 22 műhálózaton át vezérel. A 17 és 18 antennák itt adóantennák és a 14 és 14' adókhoz csatlakoznak, a vevőantennát pedig a 16 antenna alkotja. A berendezés vevőrésze a szabályozó 45 vevőkészüléken kívül csak egyetlen 27 vevőkészüléket tartalmaz, azonban ennek kimenőköre két jelcsatornává ágazik él, amelyek közül az első rendesen zárt 60 kapcsolót és ehhez csatlakozó késleltető 61 műhálozatot tartalmaz, amelynek kimenőköre az összemérő 30 áramkör egyik bemenőkapcsához kapcsolódik, a második jelcsatorna, pedig rendesen nyitott 62 kapcsolót tartalmaz, amely a hozzávezetett impulzusokat egyrészt a 35 átsarkítón át az összemérő 30 áramkör másik bemenőkapcsához és másrészt a rendesen zárt 47 kapcsolón át az 50 jelzőberendezésnek a katódsu^ár erősségét vezérlő elektródjához juttathatja. A vevőrész továbbá bemenőkörével a 27 vevőkészülékhez és kimenőkörével késleltető 64 miíiiálózathoz kapcsolt olyan 63 impulzusalakítót is tartalmaz, amelynek hatására a vett impulzuspárnak az első jelcsatornán átvitt első impulzusa lezárja ezt a csatornát és nyitja a másik' csatornát az impulzuspár második impulzusának időtartamára. Az impulzusalakító ugyanolyan kiviteli! lehet, mint a 43 érzékenységszabályozó, nevezetesen olyan kondenzátort tartalmazhat, amely az jmpulzuspár első impulzusa mellső oldalának'megjelenésekor feltöltődik és az imp'j.lzuspár második impulzusa mellső oldalának hatására kisül. A kondenzátor feltöltő állapotában adódó feszültséget az alább ismertetett módon alkalmazzuk a 11 vevőrész kapcsolóinak vezérlésére. A berendezés adórészének és vevőrészének működési módját az 5. és 6. ábra szerinti görbék szemléltetik. A görbéket ugyanazok a betűk jelzik, amelyek a 4. ábrában a görbékkel ábrázolt jelfeszültségeknek a jelenlétét mutatják a berendezésnek az ezekkel a betűkkel megjelölt pontjain. A 4, ábrába berajzolt nyilak a jelek irányát mutatják. A 13 ütemezővel létesített impulzus, amelyet az —a'— görbe ábrázol, a 14 adóhoz,. valamint a késleltető 22 műhálózaton át a 13'ütemezőhöz jut, amelytől a második 14' adó a —b'— görbével ábrázolt impulzust a 22 műhálózat késleltetési idejével meghatározott t^ késleltetéssel kapja. Az —S— görbével ábrázolt kisugárzott jelet a 17 antennával kisugárzott első Pj impulzusból és a 18 antennával kisugárzott második P2

impulzusból összetett impulzuspár alkotja. Ha az adóantennapár pontosan a kisugárzott impulzusokat visszaverő 25 tárgyra irányított, akkor a 16 vevőantenna a —c'— görbével ábrázolt visszavert Pi és P2

impulzusokat veszi. Ezek az impulzusok a 46 érzékenységszabályozóban a fent ismertetett módon a 27 vevőkészülék erősítésének szabályozására hivatott szabályozófeszültséget idéznek elő, amelyet a —d'— görbe ábrázol. E szabályozófeszültség időtartama kissé meghaladja a Pj, P2 impulzuspár teljes. időtartamát. A késleltető 26 műhálózat annyira késlelteti a vett impulzusokat, hogy ezek csak akkor jutnak el a 27 vevőkészülékhez, amikor ebben már hatékony a —d'-r- görbével ábrázolt szabályozófeszültség. Az —e'— görbe a késleltető 26 műhálózat kimenőkörében adódó impulzusokat, az —f— görbe pedig a 27 vevőkészülék kimenőkörében adódó impulzusokat ábrázolja. Ez impulzusok hatására a 63 impulzusalakítóban a —g"— görbével ábrázolt vezérlőfeszültség létesül, amely az első Pj impulzus mellső oldalárnak megjelenésekor kezdődik és a második P2 impulzus mellső oldalának megjelenésekor végződik. Ez a vezérlőfeszültség a késleltető 64 műhálózaton át a —h'— görbével ábrázolt késleltetéssel jut el a 60 és 62 kapcsolókhoz. Minthogy a 60 kapcsoló rendesen zárt, az első jelcsatorna átviszi az első Pi impulzust és az —f— görbével ábrázolt alakban eljuttatja a késleltető 61 műhálózathoz. a rendesen nyitott 62 kapcsoló viszont meggátolja ennek az első impulzusnak a második jelcsatornában való átvitelét. A —h'— görbével ábrázolt .vezérlőfeszültség átállítja a 60 és 62 kapcsolókat úgy, hogy ezek a második P2

impulzust az első jelcsatornában elnyomják, a második jelcsatornában ellenben átengedik. Ez az impulzus a . —j'— görbével ábrázolt alakban jut el a 35 átsarkítóhoz' és azután megfordított sarkítással kerül az összemérő 33 körbe. Hogy a két impulzus az összemérő áramkörben összemérhető legyen, a késleltető 61 műhálózat az első impulzust a két impulzus to időközének megfelelő idővel késlelteti és az —1'— görbével ábrázolt alakban juttatja el az összemérő 30 áramkörbe. Az antennarendszer említett állásában a két impulzus egyforma erősségű és így az összemérő áramkör kimenőkapcsain nem adódik feszültség. A kímenőkapcsok eme állapotát az — m'— görbe szemlélteti. Ennek- folytán a 47 kapcsoló nem kap előfeszültséget és így a második jelcsatornában átvitt második P2

impulzust az —n'— görbével ábrázolt alakban átbocsátja az 50 jelzőberendezéshez. Ez az impulzus a jelzőberendezésben a 25 tárgy irányát és távolságát mutató jelzést létesít. Az —o'— görbe a kitérítőfeszültséget létesítő 53 feszültségforráshoz vezetett együttjárató impulzust szemlélteti, amelynek késleltetése egyenlő a 22 és 26 műhálózatok okozta késleltetések összegével. Amint az antennarendszer kissé elfordult és a . két visszavert impulzus ennélfogva különböző erősségűvé válik, az összemérő 30 áramkör kimenőkapcsain feszültség adódik, amely nyitja a 47 kapcsolót és evvel meggátolja a második P2

impulzusnak a jelzőberendezéshez való átvitelét úgy, hogy a katódsugárcső képernyőjén létesült világítópont megszűnik. A berendezés lehetőséget ad a jelzés élességének szabályozására is. Ezt a szabályozást a 47 kapcsoló olyan beállításával foganatosíthatjuk, amelynek következtében ez a kapcsoló csak akkor nyílik, amikor az összemérő 30 áramkör kimenőfeszültsége meghalad egy előre meghatározott értéket. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés kisugárzott jeleket visszaverő, vagy saját jeleket kisugárzó tárgy irányának megállapítására, jellemezve hullámenergia átvitelére alkalmas olyan szervekkel, amelyeknek két egy-