141713. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Dieselmotor és ahhoz való üzemi eljárás
141713. 3 és a dugattyúban lévő- kimélyítés középtengelye közötti excentricitás e3 . Ezt az excentricitást úgy__ választottuk meg, hogy az előkamrából, illetőleg az összekötő csatornából kiáramló tüzelőanyag sugár a henger tengelyétől elfordított oldalon rézsútosan torkolik a dugattyúban lévő kimélyítésbe. Vagyis az e2 excentricitás a henger tengelyének ugyanazon az oldalán fekszik, mint az e, excentricitás. A 13 előkamrát és a 14 összekötő csatornát 15 betéttest béleli ki, amely a felvett példában egy darabból \an és külső oldalán a hengerfej falával szemben 16 légtér szigeteli. Előnyös, ha a betéttestnek falvastagságai különbözőik, például az előkamra külső kerületi részein a falvastagság kisebb, mint abban! a részében, amely az összekötő csatornát határolja, de az összekötő csatornával .szomszédos. A felvett példában: a 15 betéttest felső részébe karmantyúalakú 16 testet csavaroltunk. Csavarmenet helyett más megerősítési mód is választható. Ennek a beesavarolt résznek az előkamrába nyúló és a kamra belső terét legalább is közelítően gömbalakú térré alakító nyúlványa ván. A karmantyúalakú 17 részben a 18 befecskendező fúvókát úgy helyezzük el, hogy a befecskendezett tüzelőanyag sugár az előkamrán át a. 14 összekötő csatornába, illetőleg azon keresztül! ia dugattyúban lévő kimélyítésbe irányuljon. A gép indítása végett izzógyertyát is alkalmazhatunk, amely oldalirányból vízszintesen hatol az előkamrába. A főelégési tér és az előkamra méreteit célszerűen úgy választjuk meg, hogy az előkamra térfogata az egész égési tér térfogatának 33— 45%-a, közepes (teljesítményű járműmotoroknál előnyösen 38—41%-a legyen. Az előikamra torkolata és a főelégési tér tengelye közötti e2 excentricitás általában az előkamra, illetőleg az összekötő csatorna tengelyének rézsutosságától függ és a dugattvú fenekében lévő kimélyítés átmérőjének előnyösen 15—25%-a. Minél meredekebb az előkamra tengelyének a dugatytyú fenekében (kialakított kiméivítés fenekéhez viszonyított helyzete, tehát minél kisebb az előkamra tengelye és a kimélyítés tengelye közötti «-szög. előnyösen lannál kisebbre választjuk az e, excentricitást is, míg nagyobb « szög esetén az említett excentricitás' is nagypbb lehet. A henger tengelyirányában tekintve a dugattyúban lévő kimélyítés feneke célszerűen a dugatytyú. illetőleg a henger felületének Vz—% része. A dugattyúban lévő kimélyítés lehet például kanálalakú is, amikor a kimélyítés feneke az előkamrától távolabb eső oldalon menetelesen ; megy át a' dugattyú peremének kimélyített részébe. . Ha a dugattyú a felső holtponti álláshoz közeledik vagy abban áll. akkor a dugattyú és a hengerfej közötti 10 résből a levegő az x,, XÓ iránvokban iramolva szorul ki. Különösen e körülmény fisyelembevételével az e3 excentricitást úgy választjuk meg, hogy az örvénylő áramok a dugattyúban lévő kimélyítés feneke felé irányuló dőkamrasugár tengelyében a 14 . összekötő csatorna torkolati nyílásánál találkoznak, úgyhogy ezáltal kiterítésük közben az előkamra tartalmát magukkal ragadják. A levegőáramok mozgása és a tüzelőanyagnak e mozgások okozta elosztása bizonyos mértékben kiterjed még arra az időre is, amely a felső holtpont elérését közvetlenül követi és addig tart, míg a kifuvási folyamat meg nem indul. A dugattyú kerülete mentén fennmaradó ki nem mélyített gyűrűs rész megakadályozza, hogy a tüzelőanyag a hűtött hengerfal közelébe jusson és ezen a hengerfalon az esetleg el nem égett tüzelőanyagrészecskék lerakódjanak. Szabadalmi igénypontok: 1. Üzemeljárás előkamrás dieseímotorokhoz, amelynél a tüzelőanyagot az előkamrába, illetőleg az elők-amrán keresztül a főelégési térbe fecskendezzük, mimellett az előkamrába fecskendezett tüzelőanyag egy része az előkamrában elég és az előkamra tartalmát a főelégési térbe szorítja, melyre jellemző, hogy a hengertérben sűrített, levegőt a sűrítőlöket végén a hengertér külső részeiből úgy szorítjuk ki az előkamra torkolati nyílása felé, hogy a levegő e nyílás előtt torlódik össze és miközben az."előkamrának az összetorlódás helyére befuvott tartalmát magával viszi, a dugattyútestben lévő kimélyítésbe terelődve ott oly gyűrűs örvényt alkot, melynek tengelye az előkamrából kiáramló sugár tengelyével egybeesik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a levegőt az előkamra torkolati nyílása előtt úgy tereljük a dugattyú felső részében kialakított kimélyítésbe, hogy az abban cllapított gyűrűs örvényt alkot. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, különösen oly gépekhez, m-olyeknek előkamrája a henger tengelyéhez excentrikusan van elhelyezve, melyre jellemző, hogy a levegőt a hengertér külső kerületi részeiből aszimmetrikus áramlási irányokban úgy szorítjuk ki, hogy a légáramok a sűrítési téme-k a henger tengelyéhez excentrikusan fekvő helyén találkoznak és az előkamra tartalmát a henger tengelyéhez excentrikusan fecskendezzük a kiszorított légáramok találkozási helyére. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, különösen oly gépekhez, melyeknél az előkaimra a henger tengelyében van elrendezve, melyre jellemző, hogy a levegőt a henger tengelyéhez szimmetrikus irányokban a henger külső kerületi részei felől- befelé szorítjuk ki. 5. Előkamrás dieselgépaz 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti üzemeljárás foganatosításaira, melyre jellemző, hogy az előkamrát a befecskendező fúvóka befecskendezési irányában elrendezett csatorna a dugattyútestben lévő kimélyítés alkotta főelégési térrel köti össze és a dugattyúban lévő kimélyítés az összeköiő csatornához képest úgy van elrendezve, hogy a dugattyúnak a hengerfejhez való közeledésekor a henger kerülete mentén fekvő térrészekből kiszorított levegőáramok az összekötő csatorna torkolati nyílása előtt találkoznak és a