141713. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Dieselmotor és ahhoz való üzemi eljárás

2 141713. A találmány érteimébén továbbá előnyös, ha a például megközelítően gömbalakú előkamrát, amelyet előnyösen vízköpeny vesz körül, valamint az előkamrát a henger belsejével összekötő csatornát is hőszigetelő betéttel béleljük ki, amely célszerűen egy darabban készült. A betétdarabot külső oldalán szigetelő terek vehetik körül és az a befecskendező fúvókát tartalmazó hüvely alakú testtel közvetlenül össze lehet kötve. Így például a betétdarab a hüvelyalakú darabbal együtt a hengerfejből mint egységes test távolítható el. Előnyös továbbá, ha az előkamra kerületi részei mentén a betétfal vastagsága kisebb, mint abban a részben, amely az összekötő csatornát tartalmazza. Az előkamra űrtartalma előnyösen az egész égési tér térfogatának 35—45%-a, mégpedig közepes teljesítményű jármű-dieselmotoroknál előnyösen körülbelül 38—41% -a. A szelepek mellett oldalt elrendezett előkamra esetén a befecskendezett sugár, illetőleg az összekötő csatorna tengelye a henger tengelyével célszerűen 20—30 fok szöget zár be. A henger tengelyirányában tekintve a dugattyú fenekében kialakított kimélyítés felülete az egész dugattyúfenék felületének ¥2—%-a. A találmány szerinti'eljárással dolgozó, illetőleg a találmány szerint kialakított erőgép' nagy teljesítményével, csekély tüzelőanyag fogyasztásával és minden fordulatszámnál nagy rugalmasságával tűnik ki, tehát különösen járművek hajtására alkalmas. A gép gyakorlatilag füst- és "szagmentesen, dolgozik és hideg állapotában viszonylag könnyen indítható. Egyrészt a kialakuló légáramok leírt módon való irányítása, illetőleg terelése, másrészt a tüzelőanyagsugár, illetőleg az előkamrábói kitörő sugár helyzetének fent leírt megállapítása, különösen pedig a levegőnek olymódon való kiszorítása, hogy a kiszorított légáramok egymással az előkamra torkolata előtt találkoznak és hogy az előkamra tartalmát az eközben keletkező gyűrűs örvények tengelye irányában fecskendezzük be, azt okozzák, hogv a levegő és a tüzelőanyag egymással igen jó! keverednek és a keverék a főelégési térre kedvezően oszlik el. Excentrikus levegőáramok, illetőleg légörvények keltése, valamint a dugattyúban kialakított kimélyítés excentrikus elhelyezése, a kimélyítéshez excentrikus és rézsútos elhelyezése, az előkamrát a főelégési térrel összekötő csatornával együtt lehetővé teszik, hogy az előkamrát a henger tengelyén kívül elegendő távolságban oldalt helyezhessük el. úgyhogy elég nagy szelepek, valamint az előkamrát tökéletesen szabadon hűtő víztér rendezhetők el. Az előkamra tengelyének a henger tengelyével alkotott hajlásszögét előnyösen akkorára választjuk, hogy az élőkamrából kitörő sugár a dugattyúban kialakítóit kimélyítésbe kiszorított levegő áramlási pályáival lényegében azonos irányú legyen. Az előkamra lényegéiben tömör és gömbalakú kialakítása és ennek következtében kicsiny hőleadó felülete, továbbá az előkamrának előnyösen egységes betéttel való kibélelése a gép kedvező hőgazdasági viszonyait segítik elő, mimellett például az előkamra belsejében fellépő nagy hőmérsékletek mellett is a hűtés egyenletes és hatásos, különösen az előkamrának az összekötő csatorna felé eső részében. Emellett a gép falainak meg nem engedhető hőigénybevételeit is elkerüljük. A dugattyúnak a dugattyú fenekében lévő kimélyítését körülvevő, a felső holtpontban a hengerfej közvetlen közelébe jutó, ki nem mélyített kerületi része lehetővé teszi, hogy a hőveszteségeket a főelégési térben is alacsony értéken tartsuk. Ugyancsak ez elrendezéssel megakadályozzuk azt, hogy a tüzelőanyag el nem égett részecskéi a henger futófelületére rakódjanak. Mint arra fent már utaltunk, a találmány szerinti gép kialakítható úgy, illetőleg a befecskendezési nyomás beállítható úgy, hogy indításkor, vagy általában alacsony fordulatszámok mellett a tüzelőanyag a főelégési térbe befecskendeződik, normális üzemi fordulatszámok mellett pedig az előkamrában torlódik és ott gyullad meg. Ez a megoldás lehetővé teszi oly gép szerkesztését, amely adott esetben előkamrás gép kedvező tulajdonságaival, más esetben pedig közvetlen befecskendezéssel dolgozó gép előnyös tulajdonságaival is rendelkezik. Az indítást különösen az könnyíti meg, hogy a hideg gép esetében még folyékony tüzelőanyag közvetlenül a főelégési térbe jut, tehát oda, ahol indításkor a sűrített levegő legforróbb tömege van. A rajzban a találmány szerinti megoldás egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a gépnek a találmány szempontjából lényeges részén, a henger és az előkamra tengelyén St a 2. ábra A—B vonala mentén fektetett metszete. A 2. ábra az 1. ábra C—D vonala menti metszet. A vízzel hűtött \ hengerben jár a 2 dugattyú, amelynek felső részében a főelégési teret alkotó, el lapított alakú, tehát sekély 3 kimélyítést készítettünk. A kimélyítés középpontjának a henger tengelyéhez képesti excentricitása eu

Egyébként a kimélyítés lényegében köralakú és a dugattyúban lévő kimélyítés 4 határoló fala az 5 helyen le van kerekítve. A dugattyú fenekének fennmaradó, ki nem mélyített gyűrűalakú 6 homlokfelülete a lekerített 5 résszel élben találkozik. A dugattyú fenekének gyűrűs 6 felülete a dugatytyú felső holtponti helyzetében a rajzban feltüntetett módon a 3 főelégési t%et felül lezáró 9 hengerfej 8 homlokfelületéhez oly közel jut, hogy a két 6 és 8 felület között csak keskeny, gyűrűalakú 10 rés marad szabadon. A hengerfejben vannak elrendezve egyrészt a 11 bebocsátó szelep, másrészt a 12 kibocsátó szelep, végül a 13 előkamra, amely a henger tengelyéhez excentrikus elrendezésű. Mint a 2. ábrából látható, a szelepkamrák, illetőleg az előkamra falait kívülről minden oldalon víz öblíti és azok egymással sehol nem, érintkeznek. A felvett példában kissé tojásdad, illetőleg körtealakú 13 előkamra 14 csatornán át közlekedik a 3 főelégési térrel és tengelye a henger tengelyével « szöget zár be, melynek nagysága 20—30° között váltakozik. Az előkamra torkolati nyílása