141618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers mészaluminátok előállítására
3 1416m. emellett pedig még az égetése időtartama is aránylag rövid. így pl. alapjában bauxitból álló és az alumíniumcementek típusához tartozó termék esetében annak' meggátlására, hogy tökéletesen kiégetett terméket kapjunk, a szokásos adagolások melletti égetés 1200' C°-on: több óráig tart, addig ugyanaz a nyersanyag, ha meszet szolgáltató anyagokkai keverve a találmány szerinti módon adagoljuk, jól kiégethető azáltal, hogy ha a nyers keveréket csupán két óráig hevítjük, 1150 C° vagy 1200 C° körüli hőmérsékletre anélkül, hogy az elért hőfokot fenn is kellene tartanunk. : Az alkalmazandó hőfokok kísérletileg lesznek pontosabban megállapíthatók, tekintettel arra, hogy az a pont, melynél a klinkerezés megindul, tetemesen változik és attól függ, vájjon nagyobb kovasavtartalrnú vagy egyéb tisztátalanságokat tartalmazó anyagot használunk. Az alkalmazott kemencefajta szerint, az az időtartam, amely alatt a termék a választott maximális hőmérsékleti övben marad, néhány perc és több óra között változhat. Általánosságban azt a szabályt kell szem előtt tartani, hogy'előnyös, ha a kemencetípussal és a korrespondéáló /kezelési tartamokkal összeegyeztethető, .lehető legalacsonyabb hőmérsékleten dolgozunk. Azon felül a laboratóriumban folytatott, előzetes kísérletek révén mindig könnyű lesz meghatározni a legjobb eredményeket biztosító hőmérsékleteket és - kezelési tartamokat.Ha a találmány szerinti eljárással dolgozunk, akkor mindig fennáll annak a lehetősége, esetleges hátrányok nélkül, hogy a hőmérsékletekeit vagy az égetési tartamát jelentékeny mértékben fokozzuk az odasülás veszélye nélkül, melytől tartani kellene, mert ellentétben a használatos keverékekkel, az olvadáspont nagyon távol fekszik attól a ponttól, melynél az égetés már befejeződött. A találmány szerint égetett keverékeknek ez a tulajdonsága rendkívül előnyös, mert az ismert eljárások egyik nehézsége, pl. forgőkemencék alkalmazása esetében, hogy az égetést: igen szűk1 hőmérsékleti tartományban kellett lefolytatni, hogy a kívánt vegyületek keletkezhessenek, mindennemű odasülés vagy olvadás fellépése nélkül. Ez a megkötöttség a találmány szerinti eljárásnál nincs meg. Hasonlóan, ismert eljárásoknál, amelyeknél az égetés pl. alagútkemencében, vagy Hoffman-kemencében, több óráig tart, különleges elővigyázatosságra van szükség az egész tömeg egyenletes kiégetésónek biztosítására, amely feltétel minőségi termékek nyeréséhez feltétlenül szükséges. Ezzel szemben a találmán szerinti eljárásnál még akkor is jóminőség termékeket kapunk, ha a kezelés alatt álló massza különböző pontjai között jelentékeny hőfokkülönbségek vannak, amikor tehát az égetés egyenlőtlen. Mint már említettük, az égetés tetemesen a klinkerezés megindulása alatt fekvő hőmérsékleti övben folyik le. Amint azonban a kísérletek mutatják, az égetési hőmérséklet lényegesen az említett határ alá szállhat és még 1000 C° alá is mehet anélkül, hogy ez a kapott termék minőségét befolyásolná. Ennek igen nagy a gazdasági jelentősége, annál inkább, mert az alacsony hőfokon történő égetés tartama igen rövid. így pl o.ly anyag, mely alapjában kovasavtartalrnú bauxitból áll, 1200 C° és 1350 C° között redukáló légkörben közvetlenül égethető. Ugyanennek az anyagnak csupán két óráig valamivel 1000! C° alatt égetése még mindig kielégítő terméket szolgáltat. Alapjában palából álló anyag 900 C° és 1000 C° között égetve, szintén jó eredményeket szolgáltat. Ezeket az eredményeket nem lehetett előre látni, mert A12 0 3 és mész, vagy kalciumkarbonát oly keverékének égetésével, melyben a Cao viszonya az Al2 0 3 -hoz 1 : 1, azt találjuk, hogy az A12 0 :! és;mész vegyülése 1000 C° alatt igen lassú és ez okból rendkívül hosszú égetési tartamot igényel. Ugyanez történik, ha ismert módszereik szerint adagolt anyagokat, pl. bauxitokat égetünk, még akkor is, ha elővigyázatossági rendszabályként a nyersanyagot alaposan összezúzzuk, ami pedig nyilvánvalóan igen költséges. E tekintetben megjegyzendő, hogy a találmány szerinti eljárásnál alapos őrlésre szükség nincs és egy 4900-as szitán 2—5% maradékot adó anyaggal már igen jó eredményeket érünk el. » A találmány szerint) eljárás szerint égetett termékek hidraulikus kötőanyagokként, vagy pedig timiföld kivonására használhatók. Ilyfajta, alkalmazás céljából a termékek különböző kezelésnek vetendők alá, melyeket alább ismertetünk. Ahelyett, hogy az égetett termékeket megőrlésük után, úgy használnók fel, amint vannak. célszerű, ha azokból, különösen, ha nagy a vastartalmuk, a vasat, vagy mágneses úton, vagy pedig a keverék vastartalmú és vasmentes aúketrészei közötti fajsúlykülönbség felhasználásával különítjük el. Ez lehetővé teszi- különösképen hidraulikus kötőanyagok esetében, olyan termékek előállítását, amelyeknek aktivitása a . közömbös alkatrészek kiküszöbölése folytán nagyobb, amelyek színe világosabb (ez bizonyos felhasználási célokra fontos), és amelyeknek tűzállósága jobb. (Tűzálló cementek.) Ha az égetett termékeket timföld gyártására óhajtjuk felhasználni, sok esetben célszerű, ha a vasat a timföld kioldását célzó kilugozási eljárásnál visszamaradó maradékból kiválasztjuk. Ez a maradék akár kivontuk belőle a vastarttal-
