141618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers mészaluminátok előállítására
4 141618. mat. akár nem, előnyösen újabb égetés nyersanyagaként használható fel. E célból a maradékhoz újabb alumíniumérc adagot: kell hozzákeverni. Ha a fenti szabályok szerint adagolunk és a leírt módon égetünk, akkor a keverék további égetett anyagot szolgáltat, amely további timföldkivonáshoz vezet és így tovább többször, ahol1 is a művelet megismétlésének száma attól függ, hogy a nyersanyagok mily dúsak Al2 O s -ban és meddőkben. Az eljárás jelentős megtakarítással jár nyersanyag- és égetési költségek tekintetében, amint azt a következő példa mutatja. A nyersanyag a következő összetételű bauxit volt: Si02 12% A12 0 3 53% Fe2 0 :; 19.45% Ti02 2.55% H2 0 13% 100% A 1150 Cc -on végzett előzetes égetés a következő összetételű terméket szolgáltatta: SiO, 10% A12 0 :1 44.80% Fe:! 0 4 16.75% (a vasat FeaOt-re számítva) TiO, 2.14% CaO . 20.07% MgO 0.24% A timföldnek kilúgozással való kivonása után maradék a következő összetételű volt: Si02 AlO, Fe:! 0 4 TiO., TaO MgO 10 12 16.75 2.14 26.07 0.24 67.20 rész Ehhez az elsőnél jobbniimőségű 62 rész bauxitot adtunk, melynek az összetétele a következő volt: Si02 • 6.00% A12 0 3 56.00% Fe2 O s 23.50% Ti02 2.00% H2 0 12.50% Ez olyan keveréket eredményezett, amelynek összetétele ilyen volt: rész SiO. 13.70 Al2 O s 46.70 Fe,0, 16.75 TiO, 3.38 CaO 26.04 Ezt a keveréket tökéletesebb redukáló égetésnek, majd további kivonásnak vetettük alá, amely 32.70 rész timföldet szolgáltatott. A két művelet összkitermelési hányada a következő volt: 32.80 + 32.69, 44.8 -+ 0,62 65.5 79.5 = 82% vagy körülbelül akkora, amivel szemben az eiső timföldkivonás kitermelési hányada csupán 75% körül volt Ezen felül egyenlő súlyú kivont timföldre vonatkoztatva a további égetés tekintélyes megtakarítással jár, mind az égetendő nyersanyagok összsúlya, mind a kivonásnak alávetett égetett termék súlya tekintetében. A további égetés természetesen annál előnyösebb, minél nagyobb a kőzet AlzOs-tartalma. Ezen felül, még agyag-, kaolin- vagy palatípusú kovasav-alumíniumoxid tartalmú kőzetek használatánál számos esetben: jó eredményeket kapunk, mert nyersanyagban és égetési költségekben még így is jelentékeny a megtakarítás. Megjegyzendő, hogy az extrahálási maradékok értékes anyagok, yagy azért vastartalmú alkarészekben dús, ha vastartalmú bauxitokból indulunk ki, vagy pedig azért, mert timföldben és hidraulikus kötőanyagok gyártására alkalmas, alkatrészekben dúsak, ha kovasav-alumíniumoxid tartalmú kőzetet használunk, vagy ha vasércekből indulunk ki, amelyeket vastartalmuktól megfosztottunk. Ez okból lehetséges azoknak, ismert módon, hidraulikus kötőanyagokként gyártására vagy puzzolántartalmú anyagotokén ti felhasználása. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nyers mészaluminátok előállítására, mésztartalmú kőzetnek alumíniumoxid- vagy kovasav-alumíniumoxid tartalmú kőzetekkel, mint bauxittal, agyaggal, kaolinnal, palával való égetése útján, medyre jellemző, hogy a nyersanyagot, égetés, előtt, a következő arányokban adagoljuk: 1 rész mész minden rész Al20 :! -ra, 1 rész mész minden rész kovasavra, legfeljebb rész ínész minden rész titanoxidra és semmi mész esetleg jelenlevő vasoxidra, továbbá, hogy az égetési hőmérsékletet ama hőmérséklet alatt tartjuk, melynél a klinkerezés megkezdődik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a keveréket oly körülmények között égetjük, hogy az égetés redukáló közegben megy végbe. 3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre) jellemző, hogy — a megadott határok, között — a kovasavra és titandioxidra adagolandó mész aránya; annál nagyobb, minél nagyobb a kiindulási anyag kovasavtartalma, minél nagyobb az égetési hőmér-
