141588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépelemek súrlódó felületeinek meghatározott vastagságú krómréteggel elektrolizis útján való bevonására

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.588. SZÁM. 48 a. 11-16. OSZTÁLY. - F-11512. ALAPSZÁM. Eljárás gépelemek súrlódó felületeinek meghatározott vastagságú kromréteggel elektrolízis útján való bevonására. A Magyar Állam, mint Fülöp Mihály technikus, budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1948. szeptember 24. A találmány eljárás gépelemek súrlódó felületeinek meghatározott vastagságú krómréteggel elektrolízis útján való bevonására. Gépelemeik súrlódó felületeinek krómréteggel elektrolízis útján való bevonása már ismeretes. Az ismert eljárások közös jellemzője, hogy a krómozást addig folytatják,_amíg a felvitt réteg a készméretet meg nem haladja. A fölös vastagságot azután mechanikus úton távolíCják el. Mindezideig ugyanis a krómozást nem tudták úgy foganatosítani, hogy a készméretek a krómozás során betarthatók legyenek. A krómréteg egyenetlen vastagságú volt és ezért a készméretak biztosítása végett a készméretűnél vastagabb réteget kellett felvinni, hogy a készméret a fölös anyag eltávolításával szabatosan biztosítható legyen. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és o\f krómozási eljárást dolgoztunk ki, amellyel meghatározott vastagságú krómréteg egyetlen munkamenetben állítható elő, anélkül, hogy a készméretet túllépnők és így a felvitt réteg egy részét utólag mechanikusan el kellene távolítani. A találmány abban van, hogy a ka tódként kapcsolt munkadarab krómozandó felületével szemben az anódot a lerakódó krómréteg egyenletes vastagságát biztosító meghatározott térköz létesítésével rendezzük el és a krómozást késaméretig folytatjuk. Ilymódon tehát a. krómozás folyamata csak addig tart, amíg a felvitt krómréteg vastagsága a készméretnek meg nem felel. , Kísérleteink szerint ugyanis az anód a katódhoz viszonyítva mindég kialakítható és elhelyezhető úgy, hogy az elektrolízis adott feltételei mellett a krómozandó felület meghatározott részén előre megállapított vastagságú krómréteg rakódjék le. Kísérleteink során megállapítottuk továbbá, hogy a találmány szerinti eljárással a krómréteg készméretének a tűrésen belül való betartása különösebb nehézségek nélkül biztosítható, tehát utólagos mechanikai megmunkálásra szükség nincsen. Gyakorlati szempontból célszerűnek bizonyult, ha a tér-' köz legfeljebb 50 mm. A térközt a találmány értelmében a krómozandó szerkezeti darabnak megfelelő készülékkel biztosíthatjuk, eljárhatunk . azonban úgy is, hogy az anódokat állíthatóan rendezzük el és a krómozandó felülethez viszonyított szabatos elhelyezkedésüket ellenőrizzük. Az előbbi megoldás költségesebb ugyan,, de egyszerűbben alkalmazható és sorozatos gyártásnál természetszerűleg előnyösebb. Megállapítottuk továbbá, hogy a krómrétegnek különösen gyengébb minőségű kenőolajok esetén az olaj tárolása és az olajhártya fenntartása végett lyukacsosnak kell lennie. A találmány értelmében a krómréteg természetes lyukacsosságát azzal fokozzuk, hogy az elektrolízis folyamán fejlődött gáz távozását és a használt elektrolit cserélődését késleltetjük. Késleltetés végett eljárhatunk úgy, hogy a gáz távozását és az elektrolit cserélődését a találmány értelmében csak nyilasokon át tesszük lehetővé. A nyílásokat az anódban alakíthatjuk ki és az elektrolízist egyébként -az anóddal és katóddal lezárt térben foganatosíthatjuk. Szükség esetén azonban fokozhatjuk a gáz távozását és az elektrolit cserélődését, ha az anód és a katód között oly teret létesítünk, amely legalább egyik oldalán nyitva van.* Minthogy a krómrétegben önfeszültséget okozó gázzáródmányok maradnak vissza, amelyek az üzem során hajszálrepedéseket és ezzel a krómréteg leválását okozhatják, célszerű ezeknek az eltávolítása. Evégből a találmány értelmében úgy járhatunk el, hogy a krómozás befejezése után a krómozáshoz viszonyítva ellentétes sarkítású elektrolízist alkalmazunk mindaddig, amíg a gázzáródmányok a kívánt mértékben el nem távoznak. Nyilvánvaló.hogy a gázzáródmányok távozása után a krómréteg lytíkacsossága fokozódik, minthogy a gázzáródmányokat befogadó üregek szabaddá válnak. Az eljáráshoz elektrolitként bármely önmagába?'» ismert zsírtalanító, előmarató és krómozó fürdőt alkalmazhatunk. Célszerű, ha a kész krómfelületen utólag a kenőolajat tároló mélyedéseket alakítunk ki és evégből a krómfelületet a mélyedéseknek megfelelő helyek szabadonhagyásával védő bevonattal látjuk el, majd