141588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépelemek súrlódó felületeinek meghatározott vastagságú krómréteggel elektrolizis útján való bevonására

2 141.588 a munkadarabot a krómozáshoz viszonyítva ellentétes sarkítású savas, vagy lúgos összetételű elektrolízisnek vetjük alá. Ehhez vagy magát a krómozó fürdőt, vagy pedig más savas vagy lúgos fürdőt alkalmazunk. A védőbevonat nélküli helyeken a krómréteg vastagsága csökken és így a kész felületen a védőbevonat nélküli helyeken mélyedések maradnak vissza, amelyekben azután a kenőolaj tárolódhatok. A mélyedések utólagos előállítása végett azonban elektrolízis helyett egyébként azonos körülmények között savas maratást is alkalmazhatunk. Ha valamilyen oknál fogva a krómozás folyamán a készméretet túllépnők, akkor a készméret beállítása végett mindössze arra van szükség, hogy az elektrolízist a fölösleges vastagság eltűnéséig savas vagy lúgos fürdőben fordított sarkítással foganatosítsuk. Fordított sarkítású elektrolízis helyett azonban ez esetben is alkalmazhatunk savas maratást. A kész krómrétegben megkívánt mélyedéseket úgy is előállíthatjuk, hogy a krómozandó felületet krómozás előtt mechanikusan mélyedésekkel látjuk el, amelyek a krómréteg egyenletes vastagsága folytán a kész krómrétegben is felületi egyenetlenségeket okoznak és ezzel az olaj tárolásához szükséges mélyedéseket eleve bi^tqsítják. Nyilvánvaló, hogy ezt a módszert a fentiekben ismertetett és a mélyedések előállítására vonatkozó egyéb módszerekkel együttesen is alkalmazhatjuk. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás foganatosítását három különböző gépelem súrlódó felületének krómozásával kapcsolatban példaként tüntettük fel, Az 1. ábra görbített tengely csapjának találmány szerinti krómozását tünteti fel részbeni hosszmetszetben; a 2. ábra az 1. ábra II—II vonalak menti metszete; a 3. ábrán tengely csapjának találmány szerinti krómozása látható; végül a 4. ábra fbrgattyútengely egyik csapjának talál; mány szerinti krómozását tünteti fel. A rajzon azonos hivatkozási számok azonos részleteket jelölnek; Az 1. és 2. ábrán oly 5 görbített tengelyt tüntettünk fel, amelynél a 6 csap. súrlódó felületét kell meghatározott vastagságú krómréteggel ellátnunk. Evégből a 6 csapot erre a célra készült önmagában ismert ólomból készült oly két- vagy többrészes 7, 8 anóddal vesszük körül, amely lényegében hengerpalást alakú és belső átmérője akkora, hogy a 6 csappal központosán elrendezve a 7, 8 anód belső felülete és a 6 csap hengeres palástja között mindenütt azonos és a rajzon 9 hivatkozási számmal jelölt térköz marad. A 7, 8 anód részei 10 csukló körül elforgathatóan vannak elrendezve és zárt helyzetükben 11 csavarral rögzíthetők. A 6 csap és a 7,8 anód viszonylagos helyzetét a rajzon fel nem tüntetett és lényegében önmagában ismert készülékkel biztosíthatjuk. Természetesen gondoskodnunk kell arról is, hogy az 5 görbített-tengely és a 7, 8 anód egymástól szigetelten legyen elrendezve. A 7, 8 anódban 13 nyilasok vannak, amelyeken át az elektrolízis során keletkező gáz távozhatik, illetőleg az elektrolit cserélődhetik. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 7, 8 anód két homlokoldalán nyitva van. Elektrolitként például 45—62 C* hőmérsékletű krómsavas fürdőt alkalmazhatunk. Az 5 görbített tengelyt katódként az áramforrás negatív sarkával, a 7, 8 anódot pedig az áramforrás pozitív sarkával kötjük Össze és ezzel az elektrolízist megindítjuk, vagyis a krómrétegnek a 6 csap felületén való lerakódása elkezdődik. Az elektrolizis során keletkező gázok csak a 13 nyilasokon, illetőleg a 9 térköz homlokoldalain át tudnak távozni ás ugyanez az elektrolit cserélődésének az útja. Mind a két folyamat tehát késleltetve van és így az elektrolizis fokozott pezsgés közben megy végbe, úgyhogy a lerakódó krómréteg egyidejűleg lyukacsossá válik. A gázok ugyanis nem tudnak szabadon távozni és így a lerakódó krómréteg ritkább szemcsézetű lesz. A krómréteg vastagodását az elektrolizis együtthatóinak ismeretében az idő függvényében számítással határozzuk meg és az így kiadódó időpontban a krómozást megszakítjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a krómréteg vastagodását tapintóműszerrel időnként ellenőrizzük és a krómozást mérés alapján szakítjuk meg a készméret elérésekor. Ha a készméretet valamilyen oknál fogva mégis túllépnők, az 5 görbített tengely és a 7, 8 anód sarkítását felcseréljük a fölös vastagságú anyagmennyiség eltávolítása végett és az önfeszültség megszün tetése, valamint a lyukacsosság fokozására a már leírt módon járunk el. A 3. ábrán 14 tengely 15 'csapjának találmány szerinti krómozását tüntettük fel. Ez esetben a csap felületén krómozás előtt 16 barázdákat létesítettünk, hogy a kész krómfelületen a 16 barázdáknak megfelelő olajtároló mélyedések legyenek. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén oly kétrészes 7, 8 anódot alkalmaztunk, amelyet 17 bilincsek 18, 19 szigetelő gyűrűk közbeiktatásával rögzítenek a 14 tengelyen. A 18 szigetelő gyűrű a 14 tengely 20 vállán, a 19 szigetelő gyűrű viszont/

a 14 tengely 21 vállára tóit 22 köztakaró gyűrűn fekszik meg. Az ábrázolt" példakénti kiviteli alak esetén tehát a'9 térköz mindkét homlokoldalán le van zárva és így egyrészt az elektrolizis folyamán keletkező gázok, másrészt az elektrolit csak a 17 anódban kialakított 13 nyílásokon át áramolhatik. A 9 térköz meghatározott méretét az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén nyilvánvalóan a 18, 19 szigetelő gyűrűk és a 22 köztartó gyűrű biztosítja. A krómozást egyébként ugyanúgy foganatosíthatjuk, amint azt az előző példakénti kiviteli alak esetén ismertettük. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak 23 forgattyútengely 24 csapjának találmány szerinti krómozását tünteti fel. E példakénti kiviteli alak az előzőtől csak abban különbözik, hogy a 9 térköz csak egyik homlokoldalán van nyitva, másik homlokoldalát viszont a 19 szigetelő gyűrű és a 22 köztartó gyűrű az előző példakénti kiviteli alakhoz hasonlóan lezárja. Minthogy az elrendezés függőleges, az elektrolit beáramlásának biztosítása végett a 22 köztartó gyűrűben 25 "nyílásokat alakítottunk ki. Az elektrolizis során keletkező gázok, illetőleg az elektrolit áramlása tehát ez esetben nemcsak a. 13 nyilasokon, hanem a 9 térköz egyik homlokoldalán, illetőleg a 25 nyilasokon át is végbemegy. A találmány szerinti eljárást fémből, vasból, acélból és ötvözeteikből készült gépelemek súrlódó felületeinek kopásállóvá tételére egyaránt alkalmazhat-