141542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a penicillin aminoésztereinek előállítására
4 141.542 • . után, a penicillin-dietil-amino etilészter hidrokloridja kristályosodik ki. Op. 147—148 C°. -4. példa. A penicillin trietilaminsójának 2 g-ját 2 óráig, gőzfürdőn, 1 cm3 dietilaminoetil kloriddal és 20 cm8 acétonnal hevítjük. Trietilamin-hidroklóridnak .szűréssel való eltávolítása után, a keveréket az*l. példában ismertetett módon kezeljük tovább. 5. példa. ' 20 g prokainpenicillint, 4 óráig, gőzfürdőn 1 cm3 dietilamirio-etil kloriddal és 20 cm' acetönnal hevítünk. A kicsapódott prokainhidrokloridot szűrés sei távolítjuk el és a keveréket a fent ismertetett módon kezeljük tovább. 6. példa. A penicillin nátriumsójának 24 g-ját gőzfürdőn 40 óráig 14.9 g dimentilaminoetil kloriddal és 350 cm3 acetönnal forraljuk. Lehűlés után, a nátriumkloridot szűréssel eltávolítjuk és a reakciós keveréket vákuumban krlb. 50 cm3 térfogatig bepárologtatjuk; a fürdő hőmérsékletét eközben 30 C alatt tartjuk. A maradékot 250 cm3 extrahált petróleuméterrel kicsapjuk, a kicsapott olajat leönt. jük és,50 cm3 extrahált gazolinnal kimossuk. Ez-' után az olajat 76 cm3 vízmentes alkoholban féloldjuk, majd 22.5 cm3 vízmentes alkoholban feloldott, 2.5 n. sósavoldatot fokozatosan hozzáadunk, amíg egy próba, semleges kémhatás mellett, vízben teljesen oldódik. Hűtés és dörzsölés után, a benzil penicillin-dimentiiamino etilészter hidrokloridja kikristályosodik. További mennyiségeket éternek az anyalúghoz' adásával termelhetünk ki. Op. 156—157 C°. 7. példa. A 6. példa szerinti eszter-hidroklorid 4.6 g-ját 60 cm3 vízben feloldjuk, az oldatot jéggel hűtjük és 20 cm3 10%-os káliumjodidoldatot adunk hozzá. A nehezen oldható hidrojodid kikristályosodik. E •terméket, szűrés után, vízzel kimossuk és szobahőmérsékleten megszárítjuk. Op. 189.5 C° (a termék elbomlik). 8. példa. A penicillin natriumsójának 10 g-ját gőzfürdőn 20 • óráig, 6.5.cm3 l-dimetilamino-2-klór-propánnal és 200 cm3 száraz acetönnal forraljuk. A nátriumkloridnak szűréssel való eltávolítása után, az oldatot, vákuumban, 30 C° alatti hőmérsékleten elpárologtatjuk. A maradékot extrahált gazolinnel kimossuk és 50'cm3 vízmentes alkoholban feloldjuk. Az oldatot, a fent ismertetett módon, sósav alkoholos oldatával közömbösítjük. Éter hozzáadására fehér, amorf anyag csapódik k.i, melyet éterrel kimosunk és vákuumban megszárítunk. Az anyag nagyon nedvszívó; hevítésnél elbomlik. A Staphylococcus aureus ellen kipróbálva, az antihiotikus hajas áz elméleti penicillintartalomnak felel meg. 9^ példa. A penicillin natriumsójának 25 g-ját 20 óráig, gőzfürdőn, 20 g benziletil-aminoetil kloriddal és. 350 cm3 száraz acétonnal forraljuk. A nátriumkloridnak szűréssel való eltávolítása után, a szűrlet et vákuumban 50 cm3 térfogatig bepárologtatjuk. A maradékot 150 cm3 extrahált gazolinnal háromszor való mosás után, 100 cm3 vízmentes alkoholban feloldjuk és alkoholban oldott sósavval, közömbösítjük. Éter hozzáadására olaj csapódik ki, amely további étermennyiségekkel való mosásnál megszilárdul. Az anyag nagyon nedvszívó. Pontosan meghatározott olvadáspontja nincs; A Staphylococcus azreus ellen kipróbálva, az ántibiotikus hatás az elméleti penicillintartalomnak felel meg. 10. példa., A penicillin nátriumsójának 25 g-jából és 18.5 g benzilmetil-aminoetil kloridból, a 9. példában ismertétett módon, benzilpenicillin-benzilmetil-aminoetil észter-hidrokloridót állítunk elő. Fehér, amorf terméket kapunk, amely nedvszívó. Pontosan megbatározott olvadáspontja nincs. A Staphylococcus aureus ellen kipróbálva, a hatás az elméleti penicillintartalomnak felel meg. 11. példa. A penicillin nátriumsójának 25 g-jából és 18.5 ß-kloretil-dibenzilaminnak 20 cm3 száraz acetonban való oldatából, a 9. példában ismertetett módon, benzilpenicillin-dibenzil-aminoetil észter-hidrokloridet állítunk elő. Fehér amorf terméket kapunk, amely hevítéskor elbomlik. Hatóereje krlb. 1000' N. E/7mg. 12. példa. A penicillin nátriumsójának 13 g-jából é's 13 g metil-lauril-amino-etil-kloridnak 1.75 cnr száraz acetonban való oldatából, a 9. példában ismertetett módon, benzilpenicillin-metil-lauril-aminoetil észterhidrokloridet állítunk elő. Fehér amorf terméket kapunk, melynek hatóereje krlb. 1000 N. E./mg. IS. példa. A penicillin nátriumsójának 20 g-ját 300 cm3 vízmentes acetonban szuszpendáljuk és 10.6 g N(ß-kloretil)-piperidint adunk hozzá. Az elegyet, kavarás közbeta, szobahőmérsékleten 3 napig állni hagyjuk. Natriumkloridnak szűréssel való eltávolítása után, a szűrletet '30 C° alatti hőmérsékleten szirup-sűrűségig bepárologtatjuk és a szirupot 15 cm3 benzolban feloldjuk. Petí^léter hozzáadására, olaj csapódik ki, melyet petroléterrel ismételten kimosunk. Azután az olajat 25 cm3 vízmentes alkoholban feloldjuk és sósav alkoholos oldatával közömbösítjük, amíg egy próba semleges kénhatás mellett, vízben teljesen feloldódik. Száraz éter hozzáadására szirup válik ki, amely további éterrel való mosással megszilárdul. A reakcióstermék benzilpenicillin-piperidin etilészter-hidroklorid, egy hevítésénél eílbomló, amorf anyag. A Staphylococcus aureus élleeni antibiotikus hatás kipróbálása azt mutatta, hogy az anyagnak hatóereje 1000 N. E./mg. * ' H. példa. / A 13. példa szerinti hidroklorid 10 g-ját 70 cm3 vízben feloldjuk és 4 g káliumjodidnak' 15 cm3
