141492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azofestékszármazékok előállítására

141.492 5 dunk és diazotált 2,5-diklór-l-aminobenzol és l-(2'-oxi-3'-naftolamino)-2-metoxibenzolból képezett azofesték 18,6 részét adjuk hozzá. E keverékbe ezután 30—40°-on mintegy 2 óra folyamán 11,9 rész foszgént vezetünk be és azt azután 90—95°-ra hevítjük.. Rövid reakciós időtartam (mintegy Vi óra) után a pigment oldatba ment és a reakciós keverékből vett próba vízben tisztán oldhatóvá vált. A térhőmérsékletére lehűtött reakciós keve­réket 35 rész vízből és 40 rész tömény kénsavból álló elegybe keverjük be, -25 rész nátrium­kloridot adunk hozzá és 40—50°-ra melegít­jük, amikoris a reakciós termék gyantás alak­ban jól leülepszik. A savanyú piridinvíz -le­öntése után a maradékot 400 vízben 40— 50°-ra való melegítéssel oldjuk, 40 rész nátrium­kloriddal 40—50°-on megint gyantásán leválaszt­juk és a sós vizet elkülönítjük. Vízben való újbóli oldás és nátriumkloriddal való kisózás után a reak­ciós terméket vákuumban 40—50°-on szárítjuk. A kapott termék narancstól vörösbarnáig terjedő szí­nű por, mely vízben narancsbarna színnel könnyen • és tisztán oldódik és hígított alkáliákkal elszappa­nosítva az oldhatatlan kiindulási pigment . megint gyorsan kiválik. Ugyanezt a reakciós terméket kapjuk, akkor is, ha foszgén helyett 20,8 rész p-toluolszulfokloridot használunk. A reakciót ugyanilyen eredménnyel úgy is foganatosíthatjuk, hogy az oldhatatlan azofesté­ket csak a p-toluolszulfoklorid vagy a foszgén be­vitele után adjuk hozzá és ezután melegítjük a reakciós hőmérsékletre. Végül a foszgént 70—75° reakciós hőmérsékleten a furán-2-karbon-5-szulfon­savból és pigmentből és piridinből álló reakciós ke­verékbe vezethetjük, amikoris a foszgénadagolás bevégeztével az acilezés is megtörténik. 5. példa. 9,6 rész furán-2-karbonsav-5-szulfonsavat keverés mellett 50 térfogatrész száraz piridinben oldunk és a diazotált 2,5-diklóraminobenzolból és l-(2'-oxi-3'-naftoilamino)-2-etoxiberizolból képezett azofesték 8 részét adjuk hozzá. E reakciós keverékhez azután 10,5 rész p-toluolszulfokloridot és azután még 21,3 rész trietilamint adunk hozzá. A reakciós keveré­ket keverés mellett 85—90°-ra hevítjük, mimellett mintegy >/2 órai reakciós időtartam elmultával az acilezés megtörtént és a reakciós keverék próbája vízben tisztán oldhatóvá. vált. A fentebb ismerte­tett módon híg kénsavba való bevitel és nátrium­kloriddal való kisózás után kapott reakciós termék .. világosbarna por, mely vízben narancsbarna szín­nel hidegben tisztán és könnyen oldódik. A vizes oldatba a reakciós termék hígított alkáli hozzá­adása után megint gyorsan a kiindulási pigmentté szappanosodik el. 6. példa. 10,4 rész tiofén-2-karbonsav-5-szulfonsavat 60 térfogatrész száraz piridinben köverés mellett ol­dunk és diazotált 2,4-diklór-l-aminobenzol és l-(2'­oxi-3'-naftoilamino)-2-metoxibenzolból képezett azo. festék 7,75 résznyi mennyiségét adjuk hozzá. E reakcióskeverékbe azután 6 rész foszgént 30—40°-on 1—1V2 óra folyamán vezetünk be és azután 90— 95°-ra hevítünk. Mintegy V4 órai reakciós időtar­tam után a pigment feloldódott és a reakcióskeve­rékből vett próba vízben tisztán oldható. A térhő­mérsékletre lehűtött reakcióskeveréket 250 rész vízből és 25 rész tömény kénsavból álló elegybe ke­verjük be 15 rész nátriumkloridot adunk hozzá és 40—50°-ra melegítjük, amikoris a reakcióstermék gyantás alakban jól leválik és > leülepszik. A sava­nyú piridinvíz leöntése után a maradékot 200 rész vízben 40—50°-ra való felmelegítés mellett oldjuk, 15 rész nátriumkloriddal 40—50°-on megint gyan­tásán leválasztjuk, a sóoldatot elkülönítjük és a Re­akciós terméket azután vákuumban 40—50°-on szárítjuk. Narancsbarna port kapunk, mely vízben könnyen és tisztán oldódik és hígított alkáliákkal elszappanosítva megint az oldhatatlan kiindulási pigmentet adja. 7. példa. 6 rész furárt-2-karbonsav-5-szulfonsavat 40 térfo­gatrész száraz benzollal keverünk el és ahhoz 16 rész trietilamint adunk hozzá. E reakcióskeverék­hez azután 6,5 rész p-toluolszulfokloridot, majd még diazotált 1-aminonaftalin és (2-oxi-3'-nafto­ilamino)-benzolból képezett azofesték 1 résznyi mennyiségét adjuk hozzá. A reakcióskeveréket azután forrásig hevítjük, amikoris a bordószínű ki­indulási pigment fokozatosan oldódik és barnaszínű maszatos reakciós terméket kapunk, mely az edény­falán leülepszik. A benzololdat leöntése után a reak­ciós terméket vízben felvesszük és nátriumkloriddal megint kisózzuk. A reakciós termék a vákuumban való szárítása után barna port ad, mely vízben barna színnel könnyen és tisztán oldódik és hígí­tott alkáliákkal gyorsan az oldhatatlan bordószínű kiindulási pigmentté szappanosodik el. 8. példa. 7,7 rész furán-2-karbonsav-5-szulfonsavat 50 tér­fogatrész száraz piridinben keverés mellett oldunk és a diazotált 4-klór-2-metil-l-aminobenzolból ÓH 3,2-oxidifenilénoxidkarbonsav-2',- 5,: dimetiloxianilid­ból képezett azofesték 5,1 résznyi mennyiségét ad­juk hozzá. E reakciós keverékhez ezután még 8,3 rész p-toluolszülfokloridot adunk és ezt követően a reakciós keveréket keverés mellett 70—75°-ra he­vítjük. Néhány percnyi reakciós időtartam után a sötétbarna kiindulási pigment oldódik és a reak­ciós keverékből vett próba vízben tisztán oldhatóvá vált. A térhőmérsékletre lehűtött reakciós keveré­ket 200 rész vízből és 23 rész tömény kénsavból álló elegybe keverjük, 15 rész nátriumkloridot adunk hozzá és 40—5Ö°-ra hevítjük, minekután a reakciós termék gyantás alakban jól leválik és le­ülepszik. A savanyú piridinvíz leöntése után a ma­radékot 150 rész vízben 40-—50°-ra való melegítés közben oldjuk, a reakciós terméket 15 rész nát­riumkloriddal 40—50°-on megint kisózzuk, a sós vizet elkülönítjük és 40—50°-on vákuumban szárít­juk. A reakciós termék narancsbarna por, mely . vízben narancssárga színnel könnyen és tisztán ol­dódik és hígított alkáliákkal elszappanosítva az oldhatatlan feketebarna kiindulási pigment megint kiválik. 9. példa. 4,2 rész fürán-2-karbonsav-5szulfonsavkloridot 30 térfogatrész száraz piridinben gyenge melegítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom