141492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azofestékszármazékok előállítására
141.492 3 pedig egyrészt a kapcsolóösszetevő gyökének a hidroxilcsoportja esztereződik, másrészt pedig az -NH-acil-csoportba a második acilgyök lép be. Az SOa —halogén /' xCOOH képletü savhalogenidekkel való acilezésnél is ilyen összetételű acilszármazékokat kapunk és nem olyanokat mint az /SO.xCOOH képletü acilgyökkel (lásd Ruggli, Helv. Chim. Acta, U, köt. 197 old. 1.941). Az így létesített festékszármazékok vízben rendszerint könnyen oldódnak. Könnyen ellenőrizhetjük, hogy a reakciós keverékben niesen már kiindulási anyag, amennyiben megállapítjuk, hogy megsavanyított vízzel hígított próba nem tartalmaz már vízben oldhatatlan festéket. A reakciós keveréket pl. akként dolgozhatjuk fel, hogy az egészet lehűlés után hígított ásványi savba, pl kénsavba öntjük, a savanyú oldatból a festéket nátriumklorid hozzáadásával leválasztjuk, elkülönítjük és esetleg vízben oldva és nátriumkloriddal ismét kicsapva tisztítjuk. Ha a reakciós keverék vízben nehezen oldható vagy oldhatatlan szerves oldószert tartalmaz, akkor azt, pl. a hígított savba való beöntés és nátriumklorid adagolása után, adott esetben .csökkentett nyomáson, lepárolhatjuk. A jelen eljárással előállított festékszármazékok újak. Mai ismereteink alapján (lásd Helyetica Chimica Acta 2k köt. Fasc. Extraord. 55—57 oldalait) következő a képletük: N-N—R, RÍ _0—OC—A—SOs H —CO—N—arií V OC—A—SO,H ahol Rí a fent megadott módon benzolgyökkel kondenzált gyűrűs gyököt, R2 valamely .diazoösszetevő acilaminocsoportoktól mentes gyökét és A heterociklusos ötös gyűrűt jelent, mely 'gyűrűstagokként konjugált kettőskötésekkel egymással összekötött négy szénatomot és egy kén- vagy oxigénatomot tartalmaz. A megadott két SO;! H-csoporton kívül nem tartalmaznak oldhatóvá tevő csoportokat. A jelen eljárással előállítható festékszármazékoknák tulajdonsága, hogy hígított savakkal szemben mindenekelőtt alacsony hőmérsékleten, aránylag állandók. Ezzel szemben már gyenge alkáliákkal meglepően könnyen megbonthatok, amikoris az oldhatatlan kiindulási festék visszaképződík. így elegendő, ha hideg hígított ammoniákoldattal egész rövid ideig kezeljük, hogy e festékszármazékok gyakorlatilag teljesen, a kiindulási festékké alakuljanak át, E tulajdonságaik folytán a jelen eljárással előállítható új festékszármazékok igen értékes termékek, melyek különösen textilfestésre, pl. foulardfestésre és a szövet-színnyomásra alkalmasak. Igen értékes eredményekhez jutunk, ha az önmagában ismeretes módon a jelen eljárás szerint előállított festéktermékeket tartalmazó savanyú vagy semleges nyomópasztákkal előállított nyomásokat alkáliákkal, előnyösen ammóniákkal kezeljük. Ezt az alkálikezelést ' előnyösen gyenge vagy. hígított alkáliákkal, kívánt esetben gázalakú ammóniákkal is foganatosíthatjuk. Az említett nyomási eljárás ugyancsak tárgya a találmánynak. A jelen eljárással előállítható ,festékszármazékok_ hoz hasonló összetételűeket a 815575. sz. francia • szabadalmi leírás ismerteti. Eme ismert festékszármazékokkal való nyomás azonban bizonyos nehézségekkel jár, amennyiben a termékek elszappanosítása általában bizonyos ideig tart. Ha ezekkel az ismeretes festékszármazékokkal előállított nyomásoknál az elszappanosítási pl. alkáliákkal való kezeléssel kíséreljük meg, akkor az elszappanosítás néha oly lassan folyik le, hogy az oldható festékszármazéknak elegendő ideje van rostról leoldódni. Ezzel nemcsak az eredetileg nyomott helyek színerőssége gyengül, hanem a leoldott festékszármazék gyakran a nem nyomott helyeket is megfesti. Az «ismert termékek eme hátrányát a 840459. sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett eljárás értelmében azzal kísérelték meg kiküszöbölni, hogy az elszappanosítási tömény sóoldotokban foganatosítják, mimellett a magas sótartalommal azt kívánták .megakadályozni, hogy az oldható festékszármazékok oldatba menjenek, vagy pedig az oldható festékszármazékokat gyorsan, nehezen oldható fémvegyületekké átalakító só, pl, földalkálisó csekély mennyiségű adagolásával a leoldási megnehezítik. Ezek a módszerek azonban mind körülményesek és a festő számára oly mértékben használhatatlanok, hogy ezek nem mentek .át a gyakorlatba. Ezekkel az ismert módszerekkel szemben annak az eljárásnak, melynél a jelen találmány szerinti új termjéket használjuk, előnye, hogy rendkívül egyszerűen kezelhető. Mind magát a nyomási műveletet, mindpedig az azután szükséges elszappanosítási a szokásos munkamódszerekkel foganatosíthatjuk és az; új festékszármazékokon kívül egyéb nem. szokásos anyagokra, és különösen készülékekre nincsen szükség, és viszonylagosan nem nagy mennyiségű segédanyagokat használunk. Az új festékszármazék könnyű elszappanosíthatósága azonkívül lehetővé teszi, hogy gyorsan és folyamatosan dolgozzunk és mind a nyomott anyagot, mindpedig a készülékeket káros behatásoktól messzemenően kíméljük, amennyiben az elszappanosításhoz sem magas hőmérsékletek, sem káros vegyszerek nem szükségesek. A 815575. sz. francia szabadalmi leírásban ismeretessé vált festékszármazékok nem alkalmazhatók mindig kielégítően állati eredetű rostok, különösen gyapjú festésére, mert azokat alkáliákkal szemben való állékonyságuk miatt csupán aránylag erélyes vagy hosszabb: ideig tartó alkálikezeléssel, előnyösen alkálihidroxid oldattal való kezeléssel lehet elszappanosítási. A jelen eljárással előállítható festékszármazékok ezzel szemben igen alkalmasak, gyapjú festésére és nyomására,, mert >a savakkal szemben való aránylag jó állékonyságok következtében szokásos módon savanyú fürdőben könnyen
