141472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisfajsúlyú gőzölt beton előállítására
2 141.472 Az 1, 2, 3, 5. és 7. ábrák szerinti diagrammokban az abscissa-tengelyre a gázfejlődés időtartamát percekben és az ordináta tengelyre a masszában fejlődött gáz mennyiséget raktuk fel, a kiszámított összes gáztérfogat százalékban kifejezve. A 4. és 6. ábrák szerinti diagrammokban az abseissák a keverés után időt percekben és az ordináták a kezelt adag hőmérsékletét adják meg. Az 1. ábra szerinti görbék közül az 1 görbe adalék nélküli (vak próba), a 2 görbe 2 g őrölt gipszet, a 3 görbe 2 g égetett gipszet, a 4 görbe 5 g őrölt gipszet, és az 5 görbe 4 g Na2 So 4 +10 H 2 0 adalékot tartalmazó masszával kapcsolatban észlelt eredményeket érzékeltetik. Has oldható szulfátokkal az 5 görbével egyező görbét kapunk, — egyenlő SC>4-mennyiségeket feltételezve — alumíniumszulfát kivételével, mely nem késlelteti a gőzfejlőűést. E kísérletek folyamán kitűnt, hogy mind az égetett, mind a közönséges, őrölt gipsz bizonyos mérvű késleltető hatást fejt ki az oltásra, de a gázfejlődést még jobban késlelteti úgy, hogy az eredmény rosszabb, mint adalékok nélkül. 5 g gipsznek pro liter massza hozzáadásakor, amint az 1. ábra szerinti 4 görbéből látható, a gázfejlődés a kiszámított értéknek csupán 60%-a volt. 2 g gipsz vagy égetett gipsz hozzáadásakor a gázfejlődés a kiszámított érték 90%-ára emelkedett, de a fentemlített vízszintes repedések mérete növekedett. A gázfejlődésre gyakorolt ugyanolyan káros hatás lépett fel, ha a próbát durvább alumíniumporral végeztük (2. ábra). Itt az 1 görbét ugyanazzal az eleggyel kaptuk, mint az 1. ábra 1 görbéjét, míg a 2. ábra 2 számű görbéjét oly eleggyel, mely az utóbb említett elegytől csak abban tért el, hogy az alumíniumpor 35-ös finomságú volt. Az 1. ábra 5 görbéje 4 g nátriumszulfát-adalék hatását érzékelteti. Ekkor erős késleltető hatás lép fel a gázfejlődés kezdetén. Ha a gázfejlődés azonban egyszer megindult, az oltás szintén gyorsan halad előre. Ez a 6. ábra 2 görbéjéből látható, melyet alább részletesebben fogunk tárgyalna Az eredmény szintén gyenge; a fentemlített reoedések is felléptek. Vas-, réz-, kálium-, ammónium-, magnézium- és cinkszulfáttal hasonló eredményeket kapunk. Csak az alumíniumszulfátnak van ezektől eltérő hatása, mivel a figyelembe jövő kis menynyiségekben hozzáadva, sem az oltási, sem a gázfejlődést nem késlelteti. Nitrátokkal is kísérleteztünk, de ezek a gázfejlődést lényegesen nagyobb mértékben befolyásolják, mint az oltást és ez okból károsak. Szulfátok helyett természetesen más vegyületek is alkalmazhatók volnának, pl. kloridek, de mivel ezek a kész terméknek bizonyos kedvezőtlen tulajdonságokat kölcsönöznek, pl. fokozott vízlekötő é,s ennek folytán csökkentett hőszigetelő képességet és a fegyverzet vas rozsdásodásának veszélyével járnak, gyakorlatilag nem jönnek tekintetbe. A 3. ábra a vízüvegnek a gázfejlődésre és a 4. ábra a mész oltására gyakorolt hatását érzékelteti. Mint a korábbi ábrák esetében, a kísérleteket kiváló minőségű mésszel végeztük, mely 94% CaO-t tartalmazott és mely teljesen ment volt kénszenynyezésektöl, a szakgatottan rajzolt görbe kivételével, melynél gyengén hidraulikus meszet használtunk, mely kb 78% CaO-t és kb. 4.0% S03 -t tartalmazott. A próbákat egyébként ugyanazzal az eleggyel és ugyanolyan módon végeztük, mint az 1. ábra esetében. A görbék közül: Az 1 görbe... adalék hozzáadása nélkül, a 2 görbe ... 5 cm3 36 Bé^ sűrűségű vízüveg, a 3 görbe ... 5" cm3 36 Bé° sűrűségű vízüveg 4-2 g gipsz, vagy 2 g K,S04 , a 4 görbe ... 5 cm3 36 Bé° sűrűségű vízüveg 4-4 g K2SO4, végül az 5 görbe . .. csupán 5 cm3 vízüveg hozzáadásával és gyengén hidraulikus mész alkalmazásával vég zett próbák eredményeit érzékelteti. Mint a 3. ábra szerinti görbe mutatja, a gyengén, hidraulikus mész esetében a gázképződés késleltetése jó (ugyanez áll az oltásra is), ha csupán vízüveg-adalékot használunk, melyet a masszához kevert-vízben feloldottuk. Ha kiváló minőségű meszet használunk, aránylag enyhe a késleltető hatás mind a gázfejlődés, mind az oltás tekintetében, ha csupán vízüveget használunk (1. a 2. és 3. görbéket), míg vízüvegnek és szulfátnak keveréke rendkívül kedvező eredményeket szolgáltat. Ezt igazolja a 4 görbe, mely 5 cms vízüvegnek és 4 g káliumszulfátnak hozzáadását érzékelteti, mely adalék sokkal jobb gázfejlesztési görbét ad és emellett a 32 CT-ot meg nem haladó massza hőmérsékletet. A massza szerkezete a gázfejlődés után szintén igen kielégítő volt és repedések sem voltak észlelhetők. Az a massza, mely a 3 görbét szolgáltatta, igen jó szerkezetet adott. Kitűnt, hogy jó eredmények biztosítására a vízüveg mennyiségének nem szabad kisebbnek lennie, mint kb. 3 cm3 -nek pr^ liter elegy. A szulfátadalék lehet gipsz, vagy valamely könnyebben oldható szulfátnak egyenértékű mennyisége, mely oly menynyiségben adandó hozzá, mely biztosítja, hogy a gázfejlődés és a hőmérsékletemelkedés ne lépjen fel túl gyorsan. A vízüveggel és szulfáttal kapott eredmények, pl. borax-szal önmagában, vagy szulfáttal kevert borax-szal is elérhetők. Kísérleteket végeztünk továbbá közönséges gipszet tartalmazó csekély portlandcement adalékokkal, melyeknek mennyisége 25 g pro liter massza és melynek térfogatsúlya 0.7 volt. Az adalék ily módon a massza szárazanyag súlyának kb. 3.5%-a. A portlandeementtel végzett kísérletek kezdetben negatívek voltak, azaz az eredmények nem tértek el azoktól, melyeket a cementmennyiségnek megfelelő gipszmennyiségnek a masszához adagolásával kaptunk volna. A későbbi kísérletek folyamán azonban kitűnt, hogy ha egyidejűleg a szulfáttartalmat is növeljük, könnyen oldható szulfátok, pl. alkáliszulfátok hozzáadásával, az eredmény igen kielégítő. Az e próbáknál kapott eredményeket az 5. ábraérzékelteti. Itt az 1 görbe összehasonlító görbét szemléltet, melyet abban az elegyben fellépő gőzfejlődésről kaptunk, mely az 1. és 3. ábrák szerinti 1 görbéket szolgáltatta* azaz oly elegyben, melynek összetétele 700 g (20 L +80 S) 375 g 22 C°-os víz és 0.35 g 28-as finomságú alumíniumpor.
