141472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisfajsúlyú gőzölt beton előállítására
141.472 3 Az 5. ábra szerinti 2, 3 és 4 görbék oly masszával végzett kísérletek eredményeit érzékeltetik, melynek általános összetétele: 675 g (20 L +80 S), 25 g oly finomságig őrölt cementklinker, mely 70 Din szemcsenagyságú szitán 4% maradékot hagy vissza, 2 g őrölt gipsz, 4 g K2SO4 vízben feloldva, 375 g víz, 22 C°, 0.35 g 28-as finomságú alumíniumpor. A 2, 3 és 4 görbék azért különböznek egymástól, mert az alkalmazott cementklinker a három esetben nem volt ugyanaz. A 2 gázfejlődési görbét gyorsankötő, nagy trikalciumszilikát tartalmú portlandcementtel, a 3 görbét pedig csekély trikalciumszilikát tartalmú, lassan kötő cementtel végzett kísérletnél kaptuk. Mindkét cementfajta alkáliban szegény volt. (0.3% K2 0 + Na 2 0) Látható, hogy mindkét cementfajta meglehetősen egyenértékű. A 4 görbét oly cementtel végzett kísérletnél kaptuk, melynél tíz különböző cementfajta között a leggyorsabban volt a gázfejlődés és az elegy hőmérséklete a legnagyobb volt. Ez esetben a leggyorsabb gázfejlődésnél — ámbár nem szükségképpen mindig van ez így — a legnagyobb hőemelkedés lép fel. A gázfejlődés sebessége a két fentemlített cementfajtánál — a ,,gyorsan" és a „lassan" kötő cementeknél — alkalihidroxid hozzáadásával tetemesen növelhető, miáltal a fellépő hőmérsékletemelkedés tovább csökkenne. A 6. ábra több massza hőmérsékleti görbéjét érzékelteti. A 4. görbe az 5. ábra szerinti tíz különböző cementfajta közül azzal, a cementtel végzett kísérlet eredményét szemlélteti, mely a masszának a legmagasabb hőmérsékletét, 42 C°-ot eredményezte, míg az 5 görbe a legalacsonyabb hőmérsékletet, 35 Cc -ot eredményezett cementtel végzett kísérlet eredményét érzékelteti. A 4. és 5. ábrák a következő összetételű elegygyel végzett kísérletekre vonatkoznak: 675 g (20 L + 80 S), 2 g portlandcement, • 2 g őrölt gipsz, 2 g K.,S04 , 375 g 22 C°-os víz és 0.35 g 28-as finomságú alumíniumpor. A cementmennyiségnek 50 g-ig való növelése e hőmérsékleteknek igen csekély csökkenését vonja maga után, de lényegesen hosszabb gázfejlődési időszakot eredményez. A 6. ábra a cementadalék nélküli elegyekkel elért hőmérsékletemelkedéseket is szemlélteti. A 2 görbe a következő összetételű elegyre vonatkozik: 675 g (20 L + 80 S), "2 g portlandcement, 2 g őrölt gipsz, 2 g K2SO4, 375 g 22 C°-os víz és 0.35 g 28-as finomságú alumíniumpor. A cémentmennyiségnek 50 g-ig való növelése e hőmérsékleteknek igen csekély csökkenését vonja maga után, de lényegesen hosszabb gázfejlődési időszakot eredményez. A 6. ábra a cementadalék nélküli elegyekkel elért hőmérsékletemelkedéseket is szemlélteti. A 2 görbe a következő összetételű elegyre vonatkozik: '700 g (20 L + 80 S), 375 g 22 C°-os víz, U.35 g 26-os finomságú alumíniumpor, 2 g őrölt gipsz, 4 g K2 S0 4 , míg a 3 görbe oly elegyre vonatkozik, mely 675 g (20 L + 80 S)-t, 25 g bázikus nagyolvasztó salakot, 375 g 22> C°-os vizet, 6 g K2 S0 4 -t és 0.35 g,28-as finomságú alumíniumport tartalmaz. Az 1 görbe arra az összehasonlító masszára vonatkozik, mély az 1, 3. és 5. ábrák 1 görbéjét szolgáltatta. A cement és vízüveg létesítette gázfejlődés és hőmérsékletemelkedés, ^int látható, meglehetősen hasonló egymáshoz, úgyhogy mindkét esetben feltehető, hogy a szilikátanyagok, a szulfátokkal együtt, a ható alkotók. Lehetséges azonban, hogy van más befolyásoló tényező is. Könnyen oldható szulfátok tetemeß mennyiségű hozzáadása folytán a masszában foglalt cementanyagnak nyilvánvalóan van ideje azon anyagok, — valószínűleg kalciumszilikát hidrát — kívánt mennyiségeinek leadására, melyeknek a mész további oltására késleltető hatásuk van. Ekkor természetes, hogy igyekszünk a cement reakciósebességét, finomabb őrléssel fokozni. Oly cement azonban, mely cm3~enként 10.000 szemet tartalmazó szitán (= Din 100) áthullott, igen csekély javulást eredményezett. így tehát a káliumszulfát mennyiséget, az 5. és 6. ábrák szerinti gázfejlődési és hőmérsékleti görbék megtartása mellett, 4 g-ról 3 g-ra.kellene csökkenteni. Más részről az egészen friss őrlésű cement tetemesen fokozott reakcióképességet mutatott. Ha ugyanazon ábra 4 görbéje esetében használt fajtájú, de egészen friss őrlésű cementet használunk, mely ott a leggyorsabb gázfejlődést és a legmagasabb hőmérsékletet szolgáltatta, akkor a cement reakcióképessége oly erős volt, hogy a gázfejlődést csupán őrölt gipsszel, könnyen oldható szulfátok hozzáadása nélkül lehetett szabályozni A gipszet ez esetben a mész és homok elegyéhez adtuk és azután ezekkel az anyagokkal együtt 5 percig őröltük. A használt massza összetétele a következő volt: 690 g (20 L -(- 80 S), 10 g frissen őrölt cementklinker, (1.6% alkali -f- 0.85% SÓ;,), 375 g 22 C°-os víz és 0.35 g 28-as finomságú alumíniumpor. E kísérletek eredményét a 7. ábra érzékelteti, mely* ábra különböző görbéi az említett masszához a következő adalékok hozzáadásával kapott eredményeket érzékeltetik: 1 görbe ... 1.5 g gipsz 2 görbe . .. 3.0 g gipsz 3 görbe ... 6.0 g gipsz, 4 görbe . .: 6.0 g gipsz -f Na2 S0 4 + 10 H 2 0 (vagy 3.0 g K2 S0 4 ). Friss őrlésű cement használatánál csak 10 g pro liternél volt határozott hatás észlelhető, ami a száraz anyagsúly kb. 1.5%-ának felel meg. E csekély cementmennyiség esetében azonban a masszaszerkezet nem volt olyan jó, mint valamivel nagyobb cementmennyiség esetében (25 g). A használt friss őrlésű. cement aránylag nagy alkalitartalmú volt
