141354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús anyagoknak fokozatos gyorserjesztés útján való előállítására, a megerjesztett folyadékok egyidejű vegyi és biológiai tisztítása mellett
141354. 2 nitrogéntartalmú anyagokból vagy a foszforsav sóiból áll. Az elerjesztett folyadék tápértékét, az optimális biológiai fehérjeszintézis előzetes kiszámítása alapján kiegészítjük, még pedg úgy, hogy különböző eredetű és különböző összetételű folyadékokat összekeverünk egymással. így pl. túlnyomóan elerjeszthető szénhidrátokat tartalmazó folyadékokat oly folyadékokkal keverünk össze, melyek túlnyomóan nitrogéntartalmú anyagokat vág yfoszforsavas sókat tartalmaznak, vagy pedig azonos eredetű vizeket, melyek különféle biológiai bomlási fokot tüntetnek fel, pl. élesztőgyári szennyvizeket, melyek rothasztási kamrákban, anaerob úton, 42 C°-on és 7.5 pH lúgossági fokon, talajbaktériumokkal elbontattak. Ásványi, nitrogéntartalmú tápanyagokat és foszforsavas sókat egyáltalában nem, vagy csak kivételesen adnak hozzá. A. kierjesztendő folyadékokban foglalt, elerjeszthető anyagok teljes elbontásához és kihasználásához nem elegendő a mikroorganizmusok egy fajtája vagy osztálya, mert ezek fajlagos fiziológiájuk folytán csak pontosan meghatározott anyagokat bontanak el. Ezért, tekintettel a figyelembejövő tápanyagok elbontásával és felemésztésével kapcsolatos nehézségekre, a találmány szerint, az erjedési szubsztrátumokat különböző mikroszervezetekkel, ezek fajlagos fiziológiájának figyelembevételével, még pedig fokozatosan erjesztjük el. Az erjedési szubsztrátumokat, mint már említettük, előbb tejerjesztésnek vetjük alá. maid erős eriesztőszereket, igénytelen baktériumfajták alakjában és esetleg penészfejlesztő amilázt adunk hozzá, mely baktériumok, illetve enzimek a bonyolult szénhidrátokat, — pl. a keményítőt — elbontják, sőt részben lényegükben is megváltoztatják és magasabb mikroszervezetek, élesztőgombák számára emészthetővé teszik. Az ily módon részben elerjesztett folyadékok erős erjesztőszerekkel, igénytelen élesztőgomba-féleségek alakjában, célszerűen „Micorderma“-fajtájú vad, hártyaképző élesztőgombákkal elerjesztjük, melyek más mikroorganizmusok segélyével nehezen erjeszthető termékeket és különböző, megelőző erjedések szekrétumait, pl. alkoholokat és szerves savakat elerjeszthethek és a saját sejttestté alakítanak át. A folyadékokhoz erjesztőszernek baktériumok és amilolites penész alakjában váló hozzáadásai után, a szellőzést fokozzuk. Élesztőgombák hozzáadása után a folyadékokat, mintegy 20 óráig, kb. 30 C°-on. igen alaposan szellőzzük. A megadott mbódon teljesen vagy részben kierjesztett, illetve már eredeti állapotban köhynyem elerjeszthető anyagokat tartalmazó folyadékokat penészszerű, hosszú miceliákat alkotó szervezetek alakjában lévő erjesztő szerekkel, pl. Penicilium, Cytromyces, Aspergilus, Mucor. Rhizopus. Cladosporjum. Cephalothecium. Verticillium fajtájú penésszel, előnyösen azonban a Monilia candida és az Oidum lactis fajtájú nenészszerű szervezetekkel elerjesztiük. Az Oidi um lactis tiszta kultúrája alakjában használt erjesztőszerrel kezelt folyadékokat 25—30 C°on és optimális 6 pH aciditásnál enyhén szellőzzük. Az Oidium ’ ily körülmények között gyorsan szaporodik és. hosszú ágak, ú. n. mice’lik alakjában nő. A folyadékokban korábban felhalmozott baktériumokra és élesztőgombákra antibiotikusan hat, azokat gyengíti, esetleg megöli és miceliáin lévő finoman szuszpendált diszperziós alkaloidanyagokkail egyetemben aglutinálja, mely miceliák és aglutinált mikroszervezetek eme anyagaiban és testeiben élnek és azokból nőnek. Emellett az Oidium mind hatalmasabb micelium-halmazokat létesít, melyekre az említett ‘anyagok rárakódnak. E miceliumhalmazok az erjedés befejezése és a szellőzés megszüntetése után, a fenéken leülepednek és centrifugálás vagy szűrés útján, szilárd massza alakjában kitűnő, fehérjetartalmú anyagként nyerhetők. A találmány szerint baktériumok, penész és élesztőgombák alakjában a folyadékok elerjesztése céljából hozzáadott erjesztőszerek az említett mikroorganizmusok tiszta kultúráiból, oly folyadékközegekben, nagyban való szaporítás útján tenyésztetnek, melyek anyag és származás tekintetében egyformák, vagy azokhoz a folyadékokhoz állnak közel, melyeket általuk elerjeszteni vagy nyálkamentesíteni óhajtunk. A sziaporítot mikroszervezeteknek a ki-erjesztett folyadékközegtől a szokásos eljárások — centrifugálás és szűrés — útján való elkülönítése költséges, mivel a rendszerint igen híg, egész folyadékmennyiséget kell centrifugálni és leszűrni. A szokásos leülepítés és leöntés nem kielégítő és mindig hosszabb időt gényel. Mindezek az eljárások a szaporított mikro-szervezeteknek az elerjesztett folyadékokból való kinyerése azoknak az értékes tápanyagoknak elvesztésével jár, melyek a folyadékokban finom kolloidális szuszpenziók, pl. baktériumok, vagy kolloidális: vagy molekuláris oldatok, pl. fehérjék különböző lebontási termékei, szerves savak alakjában vannak jelen. Ezek az anyagok a pl. centrifugált folyadékokban visszamaradhatnak és ballaszt-anyagokként lényegesen csökkentik a folyadéktisztíts hatását és azt eredményezik, hogy a folyadékok nem teljesen megtisztítva és baktériumokkal erősen fertőzötten maradnak vissza. A találmány e nagy hátrányt azzal küszöböli ki, hogv a fent megadott módokon elerjesztett folyadékokba mésztejet addig adunk, önig a folyadék „törést“ nem szenved és sűrű, durvapelyhes, igen nagy térfogatú, gyorsan a fenékre süllyedő zagy keletkezik, mely leülepedésekor szűrőként hat, melynek segélyével minden, még a legfinomabban szuszpendált, pl. kolloidális részecskék és baktériumok is, a fenéken összegyűljek. E nagytérfogatú zagy 8—11 pH lúgossági foknál keletkezik. A mész különböző szerves savakat is kiválaszt, melyek szintén a lerakodott iszapba kerülnek. A zagy lerakódása után a tisztított folyadék rendszerint teljesen átlátszó és biológiai tekintetben gyakorlatilag steril. Az ily módon tisztított folyadékot összegÿüjtjük és esetleg a gyártási folyamatba újból bevisszük. A lúgosságot, szükség esetén, patak
