141354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús anyagoknak fokozatos gyorserjesztés útján való előállítására, a megerjesztett folyadékok egyidejű vegyi és biológiai tisztítása mellett
Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ----------------T—,—-------———:-------------------------------„ i , ,— ,----------------------------; L ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141354. SZÁM. 53 g. OSZTÁLY. — J-5O13. ALAPSZÁM. • 1 * Eljárás fehérjedús anyagoknak fokozatos gyorserjesztés útján, való előállítására, a megerjesztett folyadékok egyidejű vegyi és biológiai tisztítása mellett. Dr. Ing. Jónás Václav igazgató, Praha. A bejelentés näpja: 1948. november 23. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1947. november 24. Ismeretesek már különböző eljárások takarmányozási és más efféle célokra alkalmas, fehérjedús anyagoknak biológiai úton való előállítására. É gyártási eljárások nyersanyag forrásai kizárólag ipari szennyvizek, első sorban cellulózgyárak szennyvizei, melyek könnyen elerjeszthető cukrot tartalmaznak. Fehérjedús anyagoknak előállítására javasolt, ismert eljárások a gyakorlatban nem találtak visszhangra és nem is terjedtek el, mert kitermelési hányaduk, valamint a kierjesztett folyadékok nyálkátíanítása tekintetében elért hatás csekély volt és nem állott arányban a ráfordított beruházási és üzemi költségekkel. A találmány az eddigi gyártási eljárások hátrányait csökkenti, illetve teljesen kiküszöböli és lehetővé teszi fehérjében és más értékes anyagokban dús termékek előállítását, a ki-er jesztett folyadékoknak messzemenő biológiai és kémiai nyálkamentesítése mellett úgy, hogy az eljárás gazdasági tekintetben is előnyös, mert jövedelmező. A találmány szerint fehérje- és más értékes anyagokban dús termékek híg, mesterségesen előállított cefrékből és gabona-, burgonya-, répa-, tengeri-, melasz-, cukor-, gyümölcs és más efféle tevékből, valamint ipari, pl. cukorgyárak, szeszfőzdék, élesztő-, keményítő- és papírgyárak szennyvizeiből, városi csatornavizekből, vágóhidak szennyvizeiből, ganajléből és más oly folyadékokból állíthatók, elő, melyek s'zuszpendált fehérjéket és szénhidrátokat, szerves és szervetlen anyagok kolloidális és molekuláris' oldatait tartalmazzák, melyekből biológiai úton, értékes tápanyagok, pl. emészthető fehérjék, szénhidrátok és hasonló anyagok keletkeztethetők. A találmány szerint a reakciót, a töménységet, a folyadékmeleget és ama tápanyagok közötti arányt, melyekből biológiái úton fehérjét óhajtunk előállítani, úgy állítják be, hogy a folyadékok ama szervezeteiknek gyakorlatilag elérhető optimális erjedési közegei (szubsztrátumai), melyeket a folyadékokban szaporítani óhajtunk. Az erjedés említett főtényezőtnek megállapítása, lehetőleg biológiai úton, a folyadék vegyi és biológiai jellegének megfelelően történik, mely a feldolgozott folyadék eredetétől függ. A folyadékoknak 3.6—7.1 pH határok között fekvő, megkívánt kezdeti aciditását, a találmány szerint melasz-erjesztőszernek, célszerűen vad-, nyálkás, aglutináló hatású tejbaktériumok alakjában való hozzáadásával érjük el, mely baktériumokat 30—40 C° hőmérsékleten, enyhe szellőztetés közben, 1—3 óráig szaporodni engedjük. „Enyhe“ szellőztetésen 100 hí-enként 100— 1000 m3/h mennyiségű, 0.5—0.7 atü nyomású levegővel való szellőztetés értendő, mely nyomólevegőt, mint az élesztőiparban szokásos, perforált csöveken áramoltatják be. „Erős“ szellőztetésen hasonló, de 100 hl-enként 1000— 5000 m3/h légmennyiségekkel végzett szellőztetés értendő. Oly folyadékokhoz, melyek tejbaktériumokkal már eredetileg is szennyezettek, nem kell erjesztő szert — tejbaktériumok alakjában — hozzáadni; ez esetleg elegendő a folyadékoknak a fentemlített feltételek melletti erjesztése. A tejbaktériumok ily módon gyorsan szaporodnak, erjesztés közben elnyomják a többi, nemkívánatos baktériumot, a bonyolult szénhidrátokat részben elbontják és azokat könnyebben emészthető, egyszerűbb vegyületekké alakítják át, pl. a szacharózt invertálják és azonkívül a koHoidáiisan diszpergált anyagokat kicsapják és aglutinálják. . y A folyadék töménysége, a gyors erjesztés érdekében, a találmány szerint csekély, pl. 0.1—2 Bé° legyen. Emellett a legfontosabb, elerjeszthető szénhidrátok, pl. keményítő, cukor, alkohol stb. mennyisége; a folyadék összmenynyiségére számítva, egyenként, a 0.8 % -ot ne haladja meg. A tápértékét, a találmány szerint, kiegészítjük, figyelemmel a kierjesztendő folyadék eleriészthető főalkatrészére, mely rendesen szénhidrátból, pl. keményítőből, cukorból, alkoholból, szervetlen savakból, ritkábban emészthető
