141345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előkamrás dieselmotorok üzeméhez és az eljárás foganatosítására alkalmas dieselmotor
Megjelent 1952. éyi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141345. SZÁM. . 46 a2 85—102. OSZTÁLY. — DE-66. ALÁPSZÁM. Eljárás előkamrás dieselmotorok üzeméhez és az eljárás foganatosítására alkalmas dieselmotor. Daimler-Benz Aktiengesellschaft Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja: 1950. március 1. Németországi elsőbbsége: 1949. március 15. Előkamrás dieselmotorokiat olymódon tartanak üzemben,, hogy a tüzelőanyagot az előkamrába fecskendezik, majd az előkamra tartalmát a befecskendezett tüzelőanyag egy részének elégése következtében keletkező növekedő nyomás a főelégési térbe nyomja,, ahol az a dugattyún való munkavégzés közben elég. A legkedvezőbb üzemanyagfogyasztást, illetőleg legkedvezőbb teljesítményt akkor érik el, ha az előkamrából a főelégési térbe hatoló anyagot sikerül a lehetőség szerint a főelégési térben sűrített levegőre elosztani, vagyis ha sikerül a töltőlevegő egész mennyiségét az éghető keverék képzésére hiasznosíatni. Ilymódon ugyanis az elégés a lehetőség szerint tökéletesen’ és gyorsan megy végbe. A találmány abban van, hogy a hengertérben sűrített levegőt a sűrítő löket végén az elégési tér külső részeiből lényegében sugárirányban az előkamra torkolata felé szorítjuk, majd ott a dugattyúfenék felületében kialakított mélyedésbe tereljük. Emellett az előkamrát és a dugattyúfenéik felületében kialakított fentemlített mélyedést egymáshoz képest úgy rendezzük el, hogy az előkamrából kitörő sugarat az említett sugárirányú légáramok találkozási helyén egészen’ vagy legalább is részben azoknak a kitérítési irányában! áramoltatjuk a dugattyú feneke felé, úgyhogy a kiszorított, levegő az előkamrából kitörő sugarat a dugattyú mélyedésébe magával ragadja. A dugattyúban lévő mélyedés fölött keletkező gyűrűs, örvény a levegőt a tüzelő anyaggal és az égési gázokkal bensőén összekeveri. Ezt a hatást még különös módon azzal segítjük elő, hogy a dugattyú fenekének ki nem mélyített részét közvetlenül a hengerfej szomszédságában vezetjük a felső holtponti helyzetben. Az ilymódon a hengerfejhez - a lehető legközelebbi helyzetbe hatoló dugattyúfenék egyrészt éles,, az élőkamra torkolata felé irányuló sugárirányú áramlást okoz, másrészt pedig a hengerben sűrített levegő nagyobbik része a dugattyúban lévő kimélyítésbe szorul. Az indítás megkönynyítése végett célszerű, ha indulás közben vagy szükség esetén az egész üzem folyamán, a tüzelőanyag egy részét az előkamrán át közvetlenül a dugattyú kimélyítésébe, vagyis az égési tér legforróbb részébe fecskendezzük. Az ilyen gépnek tehát egyrészt előkamrás gép tulajdonságaihoz, másrészt közvetlen befecskendezéssel dolgozó gép tulajdonságaihoz hasonló tulajdonságai vannak. A találmány értelmében az előkamra merőleges Arányban vagy szög alatt torkolhat a dugattyúfenék felülete, illetőleg az abban lévő kimélyítés felé. Ha az előkamrát, például a hengerfejben elrendezett négy szelep között a henger tengelyéhez központosán vagy közelítően közponotsan rendezzük el, úgy a hengerfenék felületében lévő kimélyítést ugyancsak az előkamra torkolati nyíláshoz központosán helyezzük el. Viszont, ha az előkamra excentrikü^ .elrendezésű, például a szelepeik mellett fekszik, akkor a dugattyúfenéik felületében kialakított kimélyítés és az előkamra torkolata a kiszorított levegő aszimmetrikus áramlásaira figyelemmel egymsához képest célszerűen el vannak tolva. Ha az előkamra, illetőleg annak torkolata rézsútos elhelyezésű, akkor a hengerben lévő kimélyítés mértani tengelye előnyösen ugyancsak rézsútos helyzetű lehet. Egyébként a hengerfenék felületében lévő kimélyítés alkalmas áramlás létesítése végett tetszőleges alakkal képezhető ki. Az egyik előnyös kiviteli alaknál például a kimélyítés a hengertér felé kúposán bővülő alakú is lehet. A találmány szerinti eljárással azt érjük el, , hogy az előkamrából kitörő sugár az előkamra elhagyása után szabadon fejlődhet ki és így a dugattyú .kimélyítésében lévő kiszorított és abban örvénylő levegőre jól osztható’ el. Az előkamrából kitörő -Sugár azonos irányú áramlása következtében az a levegőnek ezt a mozgását még jobban elősegíti. A. két közegnek ez az egyirányú áramlása az elégést, valamint a fogyasztás mértékét is kedvezően befolyásolják. A találmány szerinti eljárással továbbá a forró
