141310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillinek vizes olddatából való kinyerésére
Megjelent 1952. évi május lió 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141310. ^ZÁM. 30 h, 1—8. OSZTÁLY. — CI-20. ALAPSZÁM. Eljárás penicillineknek vizes oldatából való kinyerésére. Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára r. t. . (Dr. Kereszty & Dr. Wolf) cég, Újpesten. A bejelentő cég által megnevezett feltalálók: Dr. Földi Zoltán vegyészmérnök, Budapesten, Dr. Gerecs Árpád vegyészmérnök, Budapesten és König Rezső vegyészmérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1949. december 9. a kivonandó folyadékban lévő penicillin sókkal cserebomlás útján sót képezhet. Gyengén bázikus tulajdonságú' adalékanyagként előnyösen használhatunk olyanokat, melyek gyűrűrendszerben kötött tercier nitrogénatomot tartalmaznak, mint pl. piridineket, kinolinokat, tiazolokat, pirimidineket, stb. Különösen előnyös adalékanyagok azok, melyekben a nitrogénatom 'kinolin-gyűrűben foglal helyet, mint amilyen pl. maga a kinolin, vagy valamely helyettesített kinolin, mint pl. alkil-kinolinok, vagy ilyenek keverékei. Alkalmazhatók adalékanyagként tercier aromás aminok is. mint pl. dialkil-anilinek, dialkil-toluidinok, azok keverékei, stb. Vízzel nein keveredő oldószerként használha* tunk legkülönbözőbb szerves oldószereket, amelyek a penicillin molekulára káros kémiai befolyást nem gyakorolnak. Ilyen oldószerek lehetnek alkoholok, mint pl. butilalkohol, amilalkohol; észterek, mint pl. butilacetát, amilacetát; vízzel nem keveredő ketonok, mint pl. keton-olajok, mezitiloxid, stb. Előnyös azonban oldószerként vízzel nem keveredő halogéntartalmú oldószereket alkalmazni, mivel ezek szelektívebben vonnak ki. Ilyen oldószerekként halogéntartalmú alifás oldószerek vagy halogén-tartalmú aromás oldószerek vagy mások alkalmasak. Különösen előnyösén alkalmazható pl. a kloroform, avagy több szénatomot tartalmazó klórtartalmú oldószerek, mint pl. etilenklorid, propilenklorid, triklor-metilen, vagy hasonlók. Halogénezett aromás szénhidrogének közül előnyösen használható pl. a klórbenzol, vagy klórozott toluolok, vagy azok keverékei. Az eljárást célszerűen alkalmazhatjuk a megszűrt fermentációs folyadékoknak a kivonására. De alkalmazhatjuk a gyártás folyamán nyert A penicillineknek vizes oldatokból való kinyerésére számos eljárás ismeretes. Jelen találmány alapját azon felismerés képezi, hogy penicillineknek tercier nitrogén atomot tartalmazó gyenge bázisokkal képezett sóinak megoszlási hányadosa vizes oldószerek és vízzel nem keveredő oldószerek között a kivonás szempontjából sokszorosan kedvezőbb, mint a penicillinek egyél? sóinak, vagy maguknak a szabad penicillineknek. Emellett a — tercier nitrogént tartalmazó gyenge bázisokkal képezett — sók meglehetős szelektíven vonódnak ki a fermentációs folyadékokból, vagy különböző feldolgozási közbenső oldatokból. A találmány abban áll, hogy penicillinek vizes oldatát kivonatoljuk vízzel nem keveredő oldószerekkel tercier nitrogén-atomot tartalmazó gyengén bázikus tulajdonságú adalékanyag, vagy ennek valamely sója jelenlétében. Ezen, adalékanyag mennyisége a kivonatoló oldószerhez képest igen nagy variációs határokat enged meg. Felső határként maga a tercier nitrogén atomot tartalmazó gyenge bázis is játszhatja a vízzel nem keveredő o'dószer szerepét az esetben, ha ez a gyen ve bázis vízben elég rosszul oldódik. Célszerűbb azonban ezen gyengén bázikus adalékanyag mennyiségét olyan alacsonyra szabni, amilyenre csak lehet. Kis előkísérletekkel valamely esetben ezek az alsó határok könnyen megállapí'hatók. A gyengén bázikus adalékanyagot hozzákeverhetjük a vízzel nem keveredő oldószerhez is, de hozzákeverhetjük — célszerűen valamely sójának vizes oldata alakjában, vagy magának a sónak hozzáadása útján — a kivonandó vizes folyadékhoz is. Ha a gyenge bázist só alakjában alkalmazzuk, akkor célszerű olyan pH régiókat alkalmazni, amely pH régióban ez a só
