141303. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású, pozitív oszlopú villamos kisütőlámpa
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141303. SZÁM. 21 f, 82—87. OSZTÁLY. — E-6258. ALAPSZÁM. Kisnyomású, pozitív oszlopú, villamos kisütőlámpa. International General Electric Company, Inc. cég, New-York, mint Winninghoff Wilford J. kutatómérnök, Cleveland Heighst-i (Ohio, USA) lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1948. április 29. USA elsőbbsége: 1947. május 5. A találmány kisnyomású, pozitív oszlopú, villamos kisütőkészülékek, pontosabban pedig pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpák körébe tartozik. Számos ismert, kisnyomású, pozitív oszlopú kisütőkészülékben, így fluoreszkáló lámpákban, aránylag hosszú, csöalakú burkolat végein vannak az aktivált elektródák, melyek alakja ill. mintája következtében a lámpák fényereje nem volt egyenletes a burkolat egész hosszában, mert a burkolat végeinél, közvetlenül a sajtolt tartószárak szomszédságában, aránylag kis fényerejű körzetek maradtak. Az elektródaalakon kívül, mely a burkolat végein ezt a fényerőcsökkenést okozta, az elektródáknál fellépő ívkisülés természete is hozzájárult ennek a hátrányos jelenségnek fokozásához. Az elektródaszerkezetek ugyanis általában olyanok voltak, hogy a kátédként működő elektróda és az ív nagy fényerejű pozitív oszlop része közti határkörzet közvetlenül az elektróda előtt a sugárzás erősségének csökkenését idézte elő. Még ha a lámpákat váltakozóárammal működtették is, azok végein a 'kisebb fényerősség figyelemreméltó volt. Ámbár már létezik olyan elektródaszerkezet, amely jobb fényeloszlást ad, a legtöbb elektródaszerkezet olyan volt, hogy a határkörzet a lámpa végei közelében az ismertetett, nem-kívánatos intenzitás-csökkenést okozta. A korábbi lámpaszerkezetek némélyikénél az a hátrány mutatkozott, hogy a lámpa végei az elektródákból működés közben távozó, ill. leváló részecskék következtében elszíneződtek ill. el feketedtek, mert e részecskék az elektródák körül a burkolat meghatározott helyeire telepedtek és ott olyan felületet hoztak létre, amelyhez a higany hozzátapad. Ezért a fényerősség a lámpa végein a lámpa használata folyamán folytonosan csökkent. Az alább ismertetett találmány új. tökéletesebb lámpaszerkezet, melyben a kisebb intenzitású szélső körezteket lényegileg megszüntetjük és a lámpa burkolata üzem közben lényegileg egyenletes fényerősséget ad a burkolat egész hosszában. Ezenfelül az új elektródaszerkezet,akadályozza és lényegileg ki is küszöböli a burkolatvégek elszíneződését, mely máskülönben az elektródák romlásával együtt szokott járni. A találmány egyik célja új, tökéletesbített, kisnyomású, pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpa létesítése. A találmány más célja olyan új, tökéletesbített fluoreszkáló lámpa létesítése, amelyben az elektródák romlását és a burkolatvégek ezzel együttjáró elszíneződését lényegileg kiküszöböljük. A találmány további célja fluoreszkáló lámpákhoz olyan új, tökéletesbített elektródaszerkezet létesítése, amelv a lámpa teljesítményét megjavítja és a lámpa élettartamát is lényegesen megnöveli. A találmány még további célja olyan új, töfkéletesbített, pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpa létesítése, amely, akár előhevítő, akár azonnal indító áramkörökbe kötve, kielégítő élettartamú. Általánosságban megállapítható, hogy a burkolatvégek elszíneződésének ill. elfeketedésének egyik főoka valamely elektróda lassú bomlása ill. romlása az indítás alatti iónbombázás folytán, amikoris az elektróda aktiváló anyagának vagy magának az elektródának részecskéi elszabadulnak és a lámpa végeinek belső felületéhez jutnak. Az elszabadult anyag és higany itteni felhalmozódása folytán a lámpa végein a fényerő lényegesen csökken. Aktiváló anyag távozása az elektródákról fluoreszkáló lámpák üzemében további^ nem-kívánatos jelenséget is okoz, melyet néha spirálképződésnék neveznek. E jelenség úgy tekinthető, mint az íváramlásban összegyülemlő, negatív töltésű részecskék felhalmozódásának következménye. E részecskék egyik közös forrása az a fentebb említett anyag, amely az elektródáról az indítás
