141240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostélytüzelések tartósságának és működésmódjának javítására

2 141240. leges vagy keresztirányú bordák által alkotott üreget létesítünk, amelyek: nyomás ellen ható elzárás mögött, az égőanyag felé fuvókaszerűen irányított kivezető nyílással vannak ellátva. Mivel az áramlás igen nagy örvényléseket mu­tat és az áramlásokat és örvényléseket létesítő nyomásesés is jelentékeny, nemcsak azt érjük "el, hogy a rostélytagok jobb.hűtése következ­tében azok tartóssága emelkedik, hanem egy­ben az elégést is állandósítjuk a tüzelőanyag­rétegbe helyenként és egyenletesen belépő le­vegőmennyiség révén, továbbá azáltal, hogy az lőszárítást és a gyújtást megjavítjuk, különösen •nedves és kisértékű tüzelőanyagoknál. A talál­mány részleteit az alábbi leírás a «satolt rajzok kapcsán magyarázza meg. E rajzokon a talál­mány példaképpeni kiviteli alakjai láthatók. Az 1. ábra hosszmetszet, a 2. ábra I—1 vo­nala mentén olykép, hogy az egyik rostélyrúd e metszet szerint van ábrázolva, a lépcsős ros­tély szomszédos pálcái pedig nézetben, illetve részleges nézetben vannak feltüntetve. A 2. ábra az egyik rostélyrúd alulnézete, a 3. ábra pedig a rostélyrúd keresztmetszete a 2. ábra III—Ili vonala mentén. A 4—13. ábrák alulnézetben, illetve metszet­ben további kiviteli alakokat szemléltetnek. Az -1- rostélytagok alsó részükön nagyfelü­letű -3- légvezető csatornákkal vannak ellátva. (2. és 3. ábra). Ezek a csatornák öntés útján zárt alakban készülhetnek, de lehetnek nyitot­tak is, mely esetben azokat .előnyösen a -10-fedőlappal zárjuk le, amely ugyanazon hőtágu­lási tényező elérése végett öntött anyagú lehet, de készülhet izzított vaslemezből is. A fedő­lemez felerősítése a közepe vagy széle mentén hegesztéssel történhetik olykép, hogy a ros­télytaghoz viszonyított tágulási • elmozdulást tartólécek alkalmazásával biztosítjuk. A 2. és 3. -ábrán feltüntetett négy egymás mellett lévő légvezető csatorna helyett lehet a 4. és 5. ábra szerint három csatornát is alkalmazni, mely esetben a levegőt mindegyik rostélytagba elő­nyösen hátul vezetjük be. Lehet továbbá a 6. és 7. ábra szerint csak két légcsatornát alkal­mazni, mely kivitelnél a levegőt előnyösen elől vezetjük a hűtőbordákhoz. A hűtőlevegőí a ros­télytagnak a közepénél is be lehet vezetni oly­kép, hogy a levegő áramát két részarányos áramlatra bontjuk, vagyis a levegő kétfelé oszolva halad át a rostélytagokon (8. és 9. ábra). Megtehetjük még azt is, hogy a levegő csatornái egymás fölött vannak elrendezve (10. és 11. ábra) és lehet a hűtőlevegő áramát mind­egyik rostélytagban hullámvonalalakban is ve­zetni, úgy, amint azt a 12. és 13. ábrák mu­tatják. . Előnyös, ha légvezetőcsatornák keresztmet­szetét a folyamatos melegedésnek meefe'elő térfogat-kiterjedés szerint az áramlás irányá­ban haladva bővítjük. Nehogy a levegő az oldalfelületek mentén .a -9- melléklevegő irányában haladva (1. és 2. ábra) ,.rövidzárlatszeirűen" a rostélytagot el­kerülje, a rostély tagokat nemcsak a -10- fedő­lappal látjuk el, hanem oldalfelületeiknél az egymással érintkező -4- tömítő-kiemelkedéseket is alkalmazzuk, amelyek meggátolják, hogy a nyomás mindegyik rostélytag légbevezető és légkiömlő nyílásai között közvetlenül egyenlí­tődjék ki, úgyhogy ezek a kiemelkedések mint nyomáselzárók működnek. A -4- nyomáselzárókon átáramló -9- mellék­levegőt a találmány értelmében a rostélytagok külső részén történő elhaladása közben ugyan­csak nagy sebességre (kb. 20—45 m/sec) gyor­sítjuk, úgyhogy ez a levegő is hatékonyan ve­zeti el a melegmennyiséget. A -9- melléklevegő a -4- részek után a -12- főlégáramlattal egye­sül. A -13- légeivezetőréseket mindegyik rostély­tag mindkét oldalfelületén alkalmazhatjuk, úgy, amint azt az 1—3., valamint 8. és 9. ábrák mutatják, de lehet e réseket mindig csak a ros­télytag egyik oldalán is elhelyezni (6., 7. és 10—15. ábra). A -14- tér (1. ábra) mindegyik rostélytagon oldalt és alul, önmagában véve a környezettől vagy a külső tértől gyakorlatilag légmentesen elzárható, miáltal mindegyik rostélytagon át­áramló levegőmennyiség csak a levegőkiveze­tés számára alkalmazott -5- kiáramlási helynél léphet be a -2- tüzelőanyagrétegbe. Lehet azonban a berendezést úgy is kialakí­tani, hogy egy rostélyfokozat összes tagjainak liűtőáramlatai egy közös -14- térbe torkolnak, amely a rostélytagok -4- nyomáselzárói és -5-levegőkivezetői között Van elhelyezve. Ilyen módon a rostélytagon átáramlott -12- levegő pl. az -5- légkivezetőkkel szomszédos, illetve azokkal egy sorban fekvő rostélytagokon át juthat a -2- égőanyagrétegbe. Ennél a kivitelnél még azokon a rostélytagokon is áthalad a hűtőlevegő, amelyek légkivezetéseit a tüzelő­anyagréíeg felé, pl. helyi salaktömeg, tehát folyékony anyag ideiglenesen elzárta. A rostélytagokon belül létesített ezen újszerű levegővezetís lehetővé teszi, hogy a rostély­be tétnek a felületegységre eső -5- légkivezeté­seit kisebb értéken tarstuk olykép, hogy az alulról befúvott égési levegő által érintett felü­letek mentén eláratnió levegő sebességét növel­jük, vagyis az ismert szerkezetekhez képest lényegesen nagyobb sebességet alkalmazzunk. Ha a rostély egyes fokozatai egymásfelé mozognak és a -14- tér alsó felületeit az alul lévő fokozatok rostélytagjainak felülete alkotja, akkor a -14- teret a -15- légfelvevő tértől tömí­tően el kell zárni, illetve a rostélytag teljes mozgási ideje (lökete) alatt erre a tömítőzá­rásra ügyelni kell. A leírt hűtőlevegővezetést sík- vagy vándor­rostélyok egyes tagjainál is lehet alkalmazni.,. Mivel az égési, levegőbe az alulról történő befuvatás révén bevezetett mozgási energia a találmány szerinti rostélyszerkezetnél mindig a legszűkebb áramlási helyen jut érvényre, a találmány szerinti ristélytagokkal az átáram­lási réseket sokkal tisztábban lehet tartani, illetve azok kevésbbé hajlamosak az elpiszkoló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom