141217. lajstromszámú szabadalom • Legalább két relét tartalmazó kombinációval ellátott kapcsolási elrendezés

2 141217. 4,5 feszültségosztóval terhelt kisütőcső ellenállásvooalának A pontját kapjuk. Mérésekből kitűnt, hogy ez az ellenáHásvonal az 1 egyenes szerint halad, amit a következő extrapolálás alapján magyarázhatunk meg. Megjegyezzük, hogy hipotetikus extrapolálást azért végzünk, mert a 2.'ábra szerinti kapcsolás nagyságainak említett választása esetében az extrapolálásnál fellépő esetet nem valósíthatjuk meg, e nagyságok más választása, esetében azonban igen. Ha ugyanis feltesszük, hogy az \AH elektronáram nulla, ügy a katódból bevezetett 1 mA-es «lektronáramnak a segédkatódon és a 4,5 feszültségosztón keresztül kell eltűnnie, ami azt eredményezné, hogy Vwrnullára csökkenne, ami az -1- ellenáHásvonal B pontját szolgáltatja. Önként értetődik, hogy nullára csökkent VHK feszültség esetében az elektronáram nem járná át a feszültségosztót, azonban, mint említettük, a mérésekkel-felvett 1 ellenállásvonal ezzel az extrapolálással talált egyenessel egybeesik. Ha az anód közvtlenül a 6 telep pozitív sarkához csatlakozik, úgy, hogy VAn •= 200 V, AHK az 1 vonal és VA,I = 200 V karakterisztika metszéspontjából adódik, mikoris az mutatkozik, hogy VHK = 193 V. A cső tehát ebben a kapcsolásban bizonyos belső ellenállással ellátott kapcsolóként viselkedik. Ha a primer elektronáram a 2 segédkatódot nem éri, úgy AHK =•• 100 V és az 1 és 2 elektródok között nincsen „érintkezés", vagy más szavakkal: az 1 és 2 elektródokkal alkotott kapcsolópálya nyitott. Ha ellenben a primer elektronáram a 2 segédkatódot éri, úgy VHK — 193 V, ami tehát az 1 és 2 elektródok között létesült „érintkezés"-nek felel meg, mikoris 7 V-os feszültségesés lép fel vagy más szavakkal: az 1 és 2 elektródok közötti kapcsolópálya zárt. Megemlítjük még, hogy a primer elektronáramnak a segédkatódra való csapódásakor, vagyis zárt kapcsolópálya mellett, az anódkört átjáró áram kb. 1.94 mA. A találmány egyik kiviteli alakja szerint, amely a 3. ábrán látható, az első cső segédkatódját galvánosan köthetjük össze a máso- 9 dik cső anódjával. A 4, 5, 7 és 8 ellenállások pl. ismét 2 X 105 Ohm; értékűek lehetnek, amikoris e feszültségosztók és az első cső anódjának táplálására a 6 telepről ismét 200 V-os feszültséget vehetünk le. Mind a két cső primer elektronárama 1 mA. "Ebben az esetben is hipotetikus extrapolálással a sorbakapcsolt kapcsolópályákat tartalmazó kapcsolás első reléjének 2 ellenállás-vonalát határozhatjuk meg, amely a méréssel felvett vonallal megegyezik. Ha \AIII

= 0 mA, úgy 2X1 mA-es áram két feszültségosztón keresztül folyik le, úgy hogy VHKI = 0 V. Ha IfíKi = 0, úgy a II relé 1 mA-jenek két feszültségosztón keresztül kell lefolynia, úgy hogy a két segédkatód feszültsége 50 V. Ezekkel az adatokkal az első cső 2 ellenállásvowalát kapjuk meg. E vonal segélyével azt találjuk, hogy "VW — 200 V mellett VHKI , == 182 V. A második segédkatód feszültsége olyan cső karakterisztikája segélyével állapítható meg, amely 182 V-os anódfeszültséghez és az I ellenállásvonalhoz tartozik. VHKII számára így kb. 177 V adódik. Ha az első kapcsolópálya nyitott, azaz ha az első cső primer elektronárama nem csapódik a» első segédkatódra, a két segédkatód feszültségei 500 V-ra csökkennek. Megemlítjük, hogy amikor a két kapcsolópálya zárt, az első relé anódjához folyó áram kb. 3,5 mA, úgy hogy az első relé anódkörében az áramerősség a két kapcsolópálya soroskapcsolása következtében 1,66 mA-rel emelkedik. A reléik kapcsolópályáinak zárásával nyilvánvalóan az egyik relé anódjának feszültsége, a csőtulajdonságok következtében és a továbbiakban említendő okok miatt ugyan némileg csökkentett értékkel, e relé segédkatódjárá megy át, emellett ez utóbbi feszültség az első kapcsolőpályával sorbakapcsolt kapcsolópálya zárásakor ismét, ugyancsak némileg csökkentett értékkel, e kapcsolópálj^a segédkatódiával közlődik. Az előzőkhöz hasonlóan három sorbakapcsolt kapcsolópályájú relé első reléjének 3 ellenállásvonalát és négy sorbakapcsolt kapcsolópálya számára a 4 ellenállásvomalat is megállapíthatjuk. Ekkor azonban az adódik, hogy pl. négy sorbakapcsolt kapcsolópálya esetében az első relé anódfeszültségéneik helyes átviteléről többé szó sern lehet, mert az első ábrából kitűnik, hogy ekkor az első relé 200 V-os anódfeszültsége mellett e relé segédkatődjának feszültsége csak kb. 60 V. Ezenfelül kitűnik, hogy az első kapcsolópálya nyitásakor a négy relé összes segédkatódjainak feszültsége 25 V nagyságrendű. A továbbiakban részletesebben ismertetendő kapcsolások számára fontos, hogy a sorbakapcsolt kapcsolópályák segédkatódjainak feszültségei zárt első kapcsolópálya esetében egymástól nem sokkal térjenek el és így valamennyinek pl. 200 és 175 V között kell feküdnie; ezeknek a feszültségeknek továbbá nyitott első kapcsolópálya esetében sem szabad egymástól túlságosan eltérniök, azonban ezeknek az értékeknek az előbbemlített értékektől elégségesen kell különbözniök, úgy hogy valamennyien pl. 100 V nagyságrendűek legyenek. A több kapcsolópálya, sorbakapcsolásakor fellépő nagy feszültségeséseket, nagyrészt annak tulajdoníthatjuk, hogy a bevezetett, 1 rnA-t kitevő primer elektronáramot mindegyik relénél mindig a feszültségosztón kell levezetnünk. A találmány szerinti kapcsolás egyik kedvező kiviteli alakja esetében legalább egy relé járulékos elektródot tartalmaz, amely olyan elrendezésű és amelyhez olyan feszültséget vezetünk, hogy a segéd kátédról e járulékos elektródhoz menő' elektronáram, a segédkatódra csapódó elektronárammal egyenlő vagy legalábbis közelítőleg egyenlő. Ilyen elektródok a 3. ábra szerinti kapcsolás esetében az I és II relék 9 és 10 rácsalákü elek-