141217. lajstromszámú szabadalom • Legalább két relét tartalmazó kombinációval ellátott kapcsolási elrendezés

141217. 3 tródjai, amelyek 11 és 12 ellenállásokon át alkalmas feszültséghez csatlakoznak, amely rendszerint a relécsövek fogóelektrődjainak feszültségénél nagyobb. -- Az ilyen járulékos elektródokkal ellátott ki-, sütőcsöveket tartalmazó kapcsolás karakterisztikái hasonlítanak az 1. ábra szerintiekre, ha hni ordinátáit 1 mA-rel csökkentjük. Ezzel egy, két, három, illetve négy sorbakapcsolt kapcsolópálya számára az 1', 2, 3' és 4' ellenállásvonalakat kapjuk. Ekkor pl. négy, sorbakapcsolt és zárt kapcsolópálya számára, az első relé 200 V-os anódfeszültsége mellett az első segédkatódon 178 V feszültség lép fel, míg ez a feszültség az előző kapcsolásnál kb. 60 V-ot tett ki. Az első kapcsolópálya nyitásakor az ejső segédkatód feszültsége gyakorlatilag 100 V, míg ez a primer elektronáram, kiegyenlítése nélkül kb. 25 V-ot tesz ki. E kiegyenlítés következtében tehát nagyobbszámú kapcsolópályát kapcsolhatunk sorba. A 4. ábra szerinti kapcsolás kapcsán további lehetőséget ismertetünk. Mind a 11 relé. kisütőcsöve, mind a III relé kisütőcsöve is két 13 és 14 fogóelektródot tartalmaz, amelyek közül a 13 elektród lemezalakú és közvetlenül csatlakozik a telephez, míg a 14 elektród rácsalakú és a segédkatód és 13 elektród között helyezkedik él. Az I, illetve II relé kimenőíeszüitsége tehát most nem a 13 anódra, hanem egy rácsalakú, pl. 14 elektróda jut. E rácsalakú 14 elektródok olyan kialakításúak és elrendezésűek, hogy a 13, 14 anódpárhoz áramló és a segédkatódról származó elektronáram legnagyobb részét a rácsalakú elekíród átereszti és ez az áram.a 13 elektródot eléri, emellett a közepes potenciál a .rácsalakú elektród felületében csak kevéssel tér el a rácsdrótok potenciáljától, hogy a segédkatód potenciálját lehetőleg kevéssé befolyásolja. Ilyen módon könnyűszerrel a teljes elektronáram 90 %-os áteresztését érhetjük el. Mint már említettük, valamely relé anódárama annál erősebben növekedik, minél több, sorbakápcsolt kapcsolópálya követi a szóbanforgó relét. A találmány szerint azonban csak kb. egytizednek kell a kapcsolópályán keresztül eltávoznia, ami tetemes javítást eredményez. Bekapcsolt kapcsolópálya mellet az előző kapcsolópályát cáak egytized járja át és ennek következtében az n.-edik előző kapcsolópályát 10~n

rész. Az ilyen kapcsolás első csövének ellenállásvonalait, amely csővel • nulla, egy, két vagy - három kapcsolópálya van sorbakapcsolva, az 1. ábra 1A. 2A, 3A, illetve 4A vonalai tüntetik fel. Ekkor tehát egyetlen relé vonala az 1 és Y ellenállásvonalakkal esik egybe, míg1

több kapcsolópálya sorbakapcsolása esetében az ellenállásvomalak csak kevéssé térnek el egymástól, úgy hogy nagyszámú kapcsolópályát kapcsolhatunk sorba, ami pl. e relékombináíCióknak automataközpontokban való alkalmazása esetében igen fontos. Az előző és a következőikben ismertetendő kapcsolásoknál is még az a hátrány léphet fel, hogy valamely relében a katódból származó primer elektronáram részben az anódot érheti. Ez a hátrány természetesen az alkalmazott kisütőcsövek fajtájával és szerkezetével szorosan összefügg. Ha a relé kapcsolópáiyájának nyitása és zárása egy vagy több olyan rácsalakú elektród segélyével történik, amellyel az elektronáramot elnyomhatjuk és amelyben tehát éles nyaláb, nem keletkezik, úgy aránylag sok elektron igyekszik közvetlenül az anódra jutni. Ha a csövet olyan elektronsugárcsőnek alakítjuk ki, amelynél a relé.be- és kikapcsolását alkalmasan, választott, az elterelőelektródokba vezetett feszültségek végzik, úgy a. nyalábot inkább a segédkatódra irányíthatjuk. Mind a két esetben azonban előnyös, hogy mindegyik relében két, a 4. ábrán 15 és 16-tal megadott vezérlőelektródot alkalmazzunk, amelyek a fogóelektródok és a. katód közötti térszög mindkét oldalán, a fogóelektródok és a katód között helyezkednek el. Emellett a 15 elektród a segédkatódhoz, a 16 elektród pedig pl', a lemezalakú anódhoz csatlakozik, aminek következtében olyan potenciáleloszlást kapunk, amely a primer elektronáramot ez elektródok helyes elrendezése esetében a segédkatód irányában tereli el. Az 5. ábra a találmány szrinti kapcsolás más kiviteli alakját tünteti fel. A 3. és 4. ábrákkal kapcsolatosán ismertetett, javított kiviteli alakok feiüntetését itt az egyszerűség kedvéért mellőztük. A feltüntetett kapcsolás két átváltó 17 és 18 relét tartalmaz; a kisütőcsövek katódsugárcsövek elektrosztatikus 19, illetve 20 elíerelőszeryékkel, azonkívül mindegyik két-két kapcsolópályát tartalmaz. Ha pl. a 17 relé jobboldali elterelőelektródja állandóan 150 V feszültségű és a baloldali elterelőelektródba 200 V feszültséget veztünk, úgy a nyaláb a 17 relé baloldali 21 kapcsolópályáját zárja. Ha a 23 relé 22 kaocsolópályája is zárt, ami e relékatód primer elektronáramának elektrosztatikus elterelésével is végbemehet, úgy a 23 relé segédkatódján a 24 telep 200 V-os feszültségénél valamivel kisebb feszültség lép fel. Ez a feszültség a 24 relé zárt kapcsolópályája mellett ismét a relé segédkatódjára mehet át. A relé segédkatódjának feszültségét viszont egyúttal a 18 váltórelé baloldali elterelőelektródjába vezethetjük, kikapcsolt relé esetében pedig kizárólag ezt tehetjük. Ha a 18 relé jobboldali elterelőelektródiának fix, pl. 150 V-os potenciálja van, úgy e relé 25 kapcsolópályája a baloldali elterelőelektródba vezetett, kb. 200 V-os feszültség következtében záródik. Ha azonban a 17 váltórelé baloldali elterelőelektródjába 100 V-os feszültséget vezettünk volna, úgy ezzel a relé 26 kapcsolópályáját kapcsoltuk volna be. Ebben az esetben e relé segédkatódfeszültsége kb. 100 V-ot tenne ki, aminek következtében a 18 váltórelé 27 kapcsolópályája záródnék. Az előzőkből továbbá a segédkatódok olyan feszültségeinek elérésére szükséges rendszabályok jelentősége tűnik ki, mely feszültségek