141216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözeteknek megtalloid behatolása (indiffuziója) útján való keményítésére és az eljárással készült test

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141216. SZÁM. 40 d. /. OSZTÁLY. — P-11295, ALAPSZÁM. Eljárás ötvözeteiknek metalloid behatoltatása (indiffuziója) útján való keményítésére és az eljárással- készült test. N. V. Philips Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1946. február 5. Belgiumi elsőbbsége: J945. február 8. Ismeretes, hogy fém- és különösen vasötvözet keményítése végett az ötvözetbe magasabb hőfokon metalloidot például nitrogént hatoltatnak be (indiffundáltatnak), például úgy, hogy az ötvözetet nitrogénvegyületet tartalmazó környezetben (atmoszférában) vagy fürdőben hevítik. A fémbe hatoló nitrogénnek a keményítendő fém egy vagy több alkotójával való reakciója során nitridek keletkeznek és ezek keményedést okoznak. Nitridek útján való ily keményítési eljárást alkalmaznák fémnek keményített felületi réteggel való ellátása végett. A 454.567. lajstromszámú belga szabadalom leírásában ismertetve van oly ötvözet, nevezetesen ezüst-, réz- vagy nikkelötvözet, amelyet oxigénnek magasabb hőfokon az anyagba való hatoltatása (indiffuziója) útján keményítenek. Az ismert eljárásnál az ötvözetben szubmikroszkópos oxidok keletkeznek, amelyek biztosítják a keményítő hatást. Ez az úgynevezett oxidációs keményítés alkalmazható mind felületi keményítesre, mind az ötvözet teljes egészében vtiló keményítésére. Metalloid behatoltatása (indiffuziója) útján keményített ötvözetek gyakran ridegek, úgyhogy alkalmazásuk bizonyos esetekben lehetetlen. A ridegség csökkentése végett a találmány értelmében az ötvözetet monokristályos állapotban keményítjük, vagyis keményítésekor monokristályos állapotban lévő ötvözetet alkalmazunk amelybe a metalloidot szobahőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten hatoltatjuk be. A találmánynak különösen oly ötvözetek esetén van jelentősége, amelyeket oxigén behatoltatása (indiffuziója) útján keményítenek. Ily ötvözetek, például a réz- és ezüstötvözetek. A ridegség ez esetben oly mértékben csökken, hogy a monokristályos ötvözet keményítés után még könyezeti hőmérsékleten is közvetlenül feldolgozható, pl. rudakká, tartókká), szalagokká hengerelhető vagy húzható vagy más módon ily alakra hozható. Ily módon előállíthatók oly termékek, amelyek keményeik, hajlékonyak és amelyeknek nagy villamos vezetőképességük van. Ezek az anyagok továbbá igen jól alkalmazhatók például termioncsövek alkatrészeinek, például rácsrúdjainak és huzaljainak előállítására. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával az ötvözetek még nitrogén behatoltatása (indiffuziója) esetén is lényegesen kevésbbé ridegek. Ha a találmány szerinti eljárás alkalmazásakor az ötvözetet keményítés után nem hengereljük, vagy nem vetjük alá más alakváltozásnak, úgy az ötvözet monokristályos állapotban marad, jóllehet nem lehet mondani, hogy a találmány szerinti eljárás fentiekben leírt foganatosítási módjánál, amelynél a keményítés műveletét alakváltozás követi, az ötvözet a szó szokásos értelmében polikristályossá válnék. Utóbbi esetben azonban a monokristályos szerkezet kristályrészeknek egymáshoz viszonyított ehryíródása folytán megtörik, úgyhogy csúszási vonalak keletkeznék. A keményítés folyamatát követően alakváltozásnak alávetett monokristályos ötvözetnek igen különleges szerkezete van, amely megnyilvánul abban, hogy az alakváltozás nem okozza a keménység észrevehető további növekedését és lágyításkor az alakváltozásnak alávetett ötvözet sem újra nem kristályosodik (rekristalizálódik), sem pedig keménysége nem csökken. Lágyításon oly hőkezelést értünk, amelynél az alakváltozásnak alávetett ugyanaz az ötvözet metalloid behatoltatása (indiffuziója) nélkül újrakristályosodik. A gyakorlati alkalmazás szempontjából a legnagyobb jelentősége annak a. jelenségnek van, hogy a keménység lágyítás után is mégmarad. Lágyítás során az ötvözet nem is jut az újrakristályosodó • ötvözeteknél újrakristályosodásukkor szokásos igen lágy állapotba, amely az alakváltozásnak alávetett ötvözetek lágyításakor alakváltozásokat eredményez, mihelyt az ötvözetek a lágyítás során terhelésnek vannak kitéve. A ridegségnek a találmány szerinti eljárás al-