141216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözeteknek megtalloid behatolása (indiffuziója) útján való keményítésére és az eljárással készült test
141216. kalmazása esetén való csökkenése valószínűleg azzal függ össze, hogy a keményítési 'folyamat alatt keletkezett nitridek és oxidok ugyancsak lehasadnak azokon a felületeken, amelyeknél fogva a kristályok egymáshoz csatlakoznak. Legalább is, ha ily krislályhatárok nincsenek az ötvözetben, mint például monokristályok esetében, a ridegség lényegesen kisebb. A monokristályban lévő kisebb záródmányok vagy pórusok természetesen a keménységre nem hátrányosak és a „monokristályos állapot" kifejezés énnek következtében oly monokristályokra is kiterjed, amelyekben vannak ily záródmányok vagy pórusok. A találmány szerinti eljárással készült tárgy vagy szerkezeti rész gyártásakor nincs mindig szükség arra, hogy a tárgy teljes egészében vagy a szerkezeti rész ridegsége a legkisebb értékű legyen. Ily esetben elegendő, ha keményítős során a tárgynak az a része van monokristályos állapotban, amely mechanikus terhelésnek van kitéve és amelynek ridegsége csökkentendő. A találmány szerinti tárgy vagy szerkezeti rész tehát oly keményített ötvözetből van, amely vagy monokristályból, vagy alakváltozásnak alávetett monokristályból áll. A találmányt részletesebben fogánatosítási példákkal kapcsolatban ismertetjük. /. példa. 3,5 mm átmérőjű és 60 mm hosszúságú, 0,3 % súlyrész magnéziumot tartalmazó ezüstből álló. körkeresztmetszetű rúd alakjában lévő monokristályt levegőn 21 órán át 800° C hőmérsékleten való lágyítással teljesen megkeményítettünk. A Vickers-módszerrel mért keménység 122 kg/mm2 volt. A monokristályt ezt követően hidegen 0,5 mm vastagságú lemezzé hengereltük. E művelet során a keménység 146 kg/mim2 értékre növekedett. A lemez teljesen repedésmentes volt. Nitrogénben való félórás lágyítás után a keménység ismét 122 kg/cm2 volt. Az eljárás során újrakristályosodás nem állt elő. A hengerlés során keletkezett csúszási vonalak még tisztán láthatóak voltak. //. példa. 0,2% súlyrészben berilliumot tartalmazó rézből álló, egyébként az előbbi példában említett monokristály méreteivel azonos méretű monokristályt levegőn 26 órán át 950° C hőmérsékleten való lágyítással teljesen megkeményítettünk. Az oxidhártya eltávolítása után a monokristály átmérője 1,6 mm, a Viokers-keinénység 120 kg/mm2 volt. A monokristályt azt követően hidegen 0,5 mm vastagságú lemezzé hengereltük. A hengerlés során a keménység nem változott. Félórán át 800° C hőmérsékleten nitrogénben való lágyítás a keménységet nem változtatta meg és e folyamat során újrak'ristályosodás sem következett be. Ha a monokristályt 17,5 órán át nitrogén helyett csak levegőn lágyítottuk, körülbelül 0,5 mm átmérőjű mag keményítetlen maradt. Ez a mag a nitrogénben való lágyítás során újrakristályosodott. A kezelés folyamán keletkezett kristályok nem nőttek túl a keményítetlen mag. és a keményített felületi réteg határán. ///. példa. 3 mm átmérőjű és 2 %, súlyrészben alumíniumot tartalmazó vasból való^ rúdalakú monokristályt 120 órán át 525° C hőmérsékleten ammóniákban hevítettünk. Ugyanilyen módon kezelt polikristályos rúd igen rideg és már a hűtés során a kristályhatároik mentén több helyen reped és kitöredezik, a keményített monokristály viszont igen ellenállóképes volt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ötvözet keményítésére, melynél az ötvözetbe szobahőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten metalloidot hatoltatunk be (indiffundáltatunk), melyre jelemző, hogy keményítésekor monokristályos állapotban lévő ötvözetet alkalmazunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogánatosítási módja, különösen réz- vagy ezüstötvözet keményítésére, melyre jellemző, hogy oxidációs keményítést alkalmazunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, különösen, rúd, tartó vagy szalag előállítására, melyre jellemző, hogy a mono kristályos ötvözetet keményítés után alakváltozásnak vetjük alá. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított .tárgy vagy szerkezeti elem, amely metalloidnak szobahőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten való behatoltatásával keményített ötvözetből van, melyre jellemző, hogy a keményített ötvözet vagy monokristályból, vagy alakváltozásnak alávetett monokristályból áll. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetőié. Újpesti nyótnda. — 1026. —• F. v. a nyomda igazgatója.
