141144. lajstromszámú szabadalom • Hevített elektrolizáló cella tökéletesített alsórészű olvasztótégellyel

141144. % Nyilvánvaló, hogy e bekötés esetében az öntöttvasnak a 7 csatornába való visszahúzódása a 6a palásra olyan hatást gyakorol, mely ezt erőteljesen a tömbre húzza, ami villamos szempontból kedvező. Ily módon 0,20 voltos nagyságrendű feszültségesést érhetünk el. Ezt ,a nyereséget még növelhetjük, ha a bekötés számára a 6. és 7. ábrákon látható alakot alkalmazzuk, amely ábrákon a 6 kötés öntöttvasa nemcsak a 7 csatornát tölti ki és befedi a 6a részével a tömb alsó, vízszintes felületét, hanem azt közrefogja, még négy függőleges 6b falrésszel is, melyeknek magassága 10 cm-t érhet el. A feszültségesés ily módon 0,14—0,15 voltra csökkenthető. Az áramkivezető vagy áraimbevezető 5 rudak' általában kovácsolható, lágy Martin-acélból készülnek, melyek szakítószilárdsága 45 kg, 30% nyúlás mellett. Ezeket,a rudakat sajtóban egyengetjük, hogy gyakorlatilag egyenesekké váljanak. Ha négyszögletes hasábokról van szó, szükséges, hogy ezeknek ne legyenek torzulásai, mert ez esetben az öntöttvas beöntésekor hibás kiterjedésük hátrányos lehet a jó kapcsolat szempontjából1

és a széntömbök repedését is okozhatja. Az olvasztótégely femekének további jó felépítése szempontjából kívánatos, hogy a felületeken megengedhető síktól való eltérés ne haladja meg az 1,5 mm-t méterenként, de, ez a feltétel magának a bekötésnek a szempontjából' nem elengedhetetlen. A vasból vagy vörösrézből készült vezetőrúd ama részét, amely a bekötés fémjéval érintkezni fog, homokfúvóval, pl. szárazon tisztíthatjuk és érdesíthetjük, vagy pedig előnyösen leköszörülhetjük olymódon, ,hogy az oxid miinden nyomától megszabadulhasson. E résznek a felhasználás pillanatában nem szabad sem nedvesnek, sem zsírosnak lennie. Ezzel szemben nem hátrányos, ha ez a rész érdes, és ha előzőleg (ami azonban nem mellőzhetetlen), forgácsoló megmunkálásnak lett alávetve és késnyomokat mutat. Előnyösnek mutatkozott a széntömbök felhevítése, a kötés véghezvitele előtt. Legjobb evégett a tömböket kemencébe helyezni, úgyhogy azok minden felületükön egyformán hevítődjenek; ennek hiányában megelégedhetünk mindössze a csatornázott felület felhevítésével is. Kb. 50' cm oldalhosszúságú, kockaalakú tömbök esetén 80 C°-os hőmérséklet a felületi övezetekben elegendőnek tekinthető. A tömbök előhevítése nem feltétlenül parancsoló szükségesség és gyakorlott személyzet sikeresen elvégzi a hideg tömbök bekötését is, feltéve, hogy azok nedvességtől mentesek, de mindamellett az ilyen előhevítés előnyös, A fentebb említett félig foszforos, öntöttvas olvadáspontja kb. 1150 C°. Mindamellett célszerű ezt az öntöttvasat olyan hőfokra hevíteni, hogy az öntővedrefcre való kiürítés és az öntővedreknek a bekötés munfca- helyére való vitele után a rudakra való ráöntéskor a kiömlő fém hőmérséklete 1200 és 1300 C° között legyen. Ez a hőmérséklet biztosítja az ömledék kellő folyósságát a bekötés jó keresztülviteléhez. Mindamellett felesleges és veszélyes az ömledéket sokkal magasabb hőfokra hevíteni, mert ez túlfokozná a széntömbre kifejtett, máris igen erős, termikus igénybevételt. Nyilvánvaló, hogy a folyékony öntettvasat igen alaposan és többízben le kell salakozni beöntés előtt. Megelégedhetünk azzal, hogy az árambevezető vagy kivezető rudakat sütőkben 100 C° alatti, vagyis néhányszor 10 C°-os hőmérsékleten szárítsuk, de nem ajánlatos a hevítést fokozni, mert ezzel a felületek oxidációjának a lehetősége növekednék, -amely felületeknek, amint fentebb említettük, tökéletesen tisztáknak kell lenniök. « A 8. ábra példaképen egy fémrúdnak három 500, 600 mm-es oldalhosszúságú tömbbe való bekötésére előnyösen alkalmazható berendezést szemléltet. A 4 széntömbök, melyek a földre vannak állítva, úgyhogy a 7 rögzítőcsatornáik felfelé néznek, sorba vannak állítva szükség szerint az 5 rúd behelyezése végett. E két végén két 8 bakra van támasztva, amelyek olyan alkalmas magasságban tartják, hogy a tömbök valamennyi 7 csatornáján áthalad. Igen fontos dolog, hogy az 5 rúd nem berögzített végei szabadon, tágulhassanak ki. Következéskép nem célszerű azokat megrögzíteni csavarokkal, élekkel vagy szegekkel. Abban az esetben, ha több 4 tömb 7 csatornájába beöntött, vízszintes rúdról van szó, a tömbök között 9 megtámasztó- és kapcsolószerveket rendezünk el, avégett, hogy az ömledék vakmennyi tömb 7 csatornáját kitölthesse, de ne ömöljön át az egyik csatornából a másikba. Tehát arról van szó, hogy az öntöttvasban kiterjedési hézagokat létesítsünk. A tömbök együttesét 10 öntőkerettel kapcsoljuk össze. Ezután a fentebb említett hőmérsékleti és tisztítási előírásokra ügyelve, az öntöttvasat beönt jük. Ha ugyanazon az 5 rúdon három tömb van, a három 4 tömböt egyeidejűleg kötjük be, három öntőmunkás csoportot állítva munkába. El kell kerülni, hogy az öntöttvas-sugár közvetlenül a rudat érje, vagy pedig, hogy a kötésnek állandóan ugyanarra a helyére irányuljon és evégett a sugarat mozgatjuk a tömbök és a rúd között, olymódon, hogy elkerüljük a veszélyes, helyi felmelegedéseket. Amint a kötés felülete a megszilárdulás kezdetét mutatja, sietni kell azt megszabadítani mindentől, ami á gyors hülést akadályozná. (Eltávolítjuk tehát az azbesztből és homokból készült 9 közlemezeket, a 10 öntőkeretet azonnal leszereljük és így tovább.) Kívánatos még a kalóriák mozgó levegővel való lehető leggyorsabb eltávolítása is, hogy ezzel bizonyos főkig csökkentsük a melegnek a tömb által való felvételét és ezzel lecsökkentsük a repedlezés valószínűségét. A belső feszültségeket előidéző kiterjedési korlátozások elkerülése végett célszerű szabad játékot hagyni min-