141144. lajstromszámú szabadalom • Hevített elektrolizáló cella tökéletesített alsórészű olvasztótégellyel

2 141144. lássuk el avégett, hogy a széntömbök felső részén elkerüljük a fürdőben a kásás, sőt eset­leg szilárd lerakódás keletkezését, minthogy ez a lerakódás megnövelné a feszültségesést és ekként elvesztenénk azt a nyereséget, amire törekedtünk a Cella teljes feszültsége tekinteté­ben, E hőszigetelés végett az összetömörített szénből készült tömbök alsó részét, ahol az áraimkivezető vagy árambevezetőrudlak bekö­tése helyezkedik el, rendes üzemben kb. 900 C° hőmérsékleten tartjuk. Azt találtuk ezzel kap­csolatban, hogy ilyen körülmények között a tetszésszerinti összetételű öntöttvas, melyet a bekötésre alkalmaztunk, a hőmérsékletemelke­désmek megfelelő közönséges kiterjedését jelen­tékenyen meghaladó térfogatnövekedést muta­tott. Az öntöttvas e felduzzadása a kockák re­pedéseit növelte és az alantiakban ismertetett súlyos üzemzavarokat okozott. Bizonyos ese­tekben az öntöttvas duzzadása olyan jelentős volt, hogy megrepesztette azokat a kockákat is, melyek az elekrolizáló cella olvasztótégelye alsó részének összeállítása során teljesen épek ma­radttak. Ezeket a hátrányokat tökéletesen elke­rüljük, . ha a bekötésre fémet, pl. vörösrezet al­kalmazunk. 10%-nál kevesebb ónt tartalmazó bronz ugyancsak megfelelő csakúgy, mint va­lamely olyan öntöttvas, amely ként és szenet együttesen nem tartalmaz, de általában meg­felel bármely fém vagy ötvözet, melynek 10.00 C°-ot meghaladó olvadási hőmérséklete van és melynek egyik összetevője sem hajlamos arra, hogy megszilárdulás után hosszabb időn át 900 C°-on való tartás következtében, olyan átalaku­láson menjen át, mely térfogatnövekedéssel járna. Az alábbi összetételű öntöttvas jó eredmé­nyeket ad: Szén . „.„„_. kb. 3% Szilícium __._-^ „ 2.5—3% Foszfor „ 1—1,5% Mangán kevesebb mint „ 0.5% Kén kevesebb mint „ 0,05% A mellékelt rajzokon az • 1. ábra az elektrolizáló cella függőleges hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak függőleges keresztmet­szete, a • 3. és 4. ábrák nagyobb léptékben a cella ka­tódarészét alkotó széntömbök közül egy-egyet szemléltetnek, az áramkivezetőrudakkal és az eddiíg ismeretes fajtájú bekötésekkel. Az 5., 6. és 7. ábrák a találmány szerinti beköté­seknek a 3. és 4. ábráknak megfelelő metszeteit szemléltetik, a 8. ábra távlati képben három széntömböt szemléltet, melyek készen állnak arra, hogy a közös áramkivezetőrúddal összeerősíttessenek, a 9. ábra egy hosszúkás tömb esetén szemlél­teti a rúd bekötését felülnézetben, végül a 10. ábra a 6. ábra szerinti bekötéshez való öntöttvassal történő kiöntés három fokozatban végrehajtott módszerét szemlélteti. A rajz 1. és 2. ábráin az elektrolizáló cella tégelye az 1 fémkádba van beépítve. Az ol­vasztótégely 3, 4 szénbélés£, valamint az 5 rudak az 1 fémkádtól a tűzálló 2 téglák útján szigetelve vannak. A cella katódarészét alkotó 4 széintömbök az 5 áramkivezető fémrudaikkal, a beöntött 6 öntöttvasrészek útján vannak összekötve. A 3.. és 4. ábrán látható ismert készülékeknél az áramikivezetőrúd a 4 szénkockában kiképe­zett 7 csatornába van behelyezve és a köztük lévő közbe öntik be a 6 folyékony öntöttvasat, de ha a tömb az olvasztótégely fenekén a helyén van, a megszilárdult'öntöttvas nem nyú­lik túl a tömb alsó vízszintes felületén, . Amint fentebb említettük, ily módon kisebb feszültségesést kaptak, mintha a fémrúd és a széntömbök közé nem öntöttek volna b£ öntött­vasat, de bizonyos számú széntömb az öntött­vas beöntésekor elhasadt és azt mással kellett helyettesíteni, másrészt emellett nagyszámú tömb anélkül, hogy teljesen elhasadt volna, kicsiny repedéseket mutatott, melyek tovább tágultak az elektrolizáló vagy tisztító cella mű­ködése során. Ezek a repedések a cella olvasz­tótégelyének alsó részében fellépő feszültség­esés növekedését okozták, minthogy a megre­pedt széntömb az áramáthaladás szempontjából rendellenes.ellenállást alkotott. Ezenfelül ezek a repedések a cellák olvasztótégelye ezen alsó részének élettartamát is korlátozták. Valóban, ha a 6 ömledékkel való bekötés mindegyik olda­lán egy-egy repedés jelentkezett, mint ahogy azt a 3. ábrán 4'-vel jeleztük, ez a 4' repedés az .ömlődék rendellenes duzzadása következtében kitágulva, fokozatosan, a 4 széntömb határfelü­letéig hatolt, úgyhogy végül is ennek a tömb­nek a felső része levált; a tégely fenekén elhe­lyezkedő folyékony fém, pl. aluminium, a 6 kötés öntöttvasával, valamint az 5 fémrúddal' való érintkezés révén beszennyeződött, aminek következtében a cellát le kellett állítani, á tégely fenekének 'kijavítása végett. Ugyanez az üzemzavar következett be — bár enyhébben — akkor is, ha az öntöttvasnak a 4 széntömb és az 5 rúd közé való beöntésekor a 4 széntömbben egyetlen repedés jelentkezett, mely a 6 öntött­vasdarabtól felfelé haladt, 'ahogy az a 4. ábrán 4'-nél látható; a 4' repedés ebben az esetben is fokozatosan terjedt lefelé és a folyékony alumi­nium: a repedésen át beszivárgott az öntöttvas­kötéssel való érintkezésig. • ., Ezeket a hátrányokat a találmány értelmé­ben akként küszöböljük ki, hogy az áraimkive­zető vagy árambevezető rudaknak az összetö­mörített széntömbökbe való beerősítésére olyan megömlesztett fémet használunk, melynek olva­dáspontja 1000 C°-nál magasabb és amely meg­szilárdulása után gyakorlatilag mentes az olyan alkotóelemektől, melyek hosszabb ideig 900 C°­oin tartás esetén térfogatnövekedéssel járó át­alakulásra volnának hajlamosak. Az 5. ábra szerinti elrendezésnél a 6 öntvény a bekötési 7 csatornáin túlnyúlva 6a palástot alkot, melynek vastagsága 1—2 cm és amely a 4 széntömb alsó vízszintes felületéhez simul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom