141136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó sejtes testek előállítására
2 141136. szerű állapottól különbözik, mégis eléggé szívós és simulékony ahhoz, hogy a gázok kiterjedését a sejtfalak feltépése nélkül lehetővé tegye. A jelen találmány szerint a nem vulkanizálható hőképlékeny műanyagokat gázleadíó-szerrel keverjük és először ismert módon zárt formában felhevítjük. Ennek a felhevítésnek azoniran a korábbi munkamódoktól eltérően akként kell megtörténnie, hogy a kelesztőszer elbomlásán kívül a massza a gázoldáshoz szüséges állapotba kerüljön, vagyis megolvadjon, vagy eléggé meglágyuljon, mimellett a gázoknak olyan nagy nyomás alatt kell fejlődniök, hogy azok a masszában oldódjanak, amihez legalább is 100 atmoszféra szükséges. A zárt formában ilyen hőmérsékletre való felhevítés után, amely hőmérsékletnél a gázfejlesztőanyag elbomlik és a gáz a meglágyult műanyagban nagy nyomás alatt feloldódik, a formát nem; kell tovább, vagy ínég magasabb hőmérsékletre hevíteni, amint ez a kaucsuk esetében a vulkanizáláshoz szükséges volt, hanem ellenkezőleg, a formát most már lehűtjük. Ennek a lehűtésnek legalább is oly alacsony hőmérsékletig kell terjednie, hogy a massza olyan tömörsági állapotot vegyen fel, mely annak kiterjedését a sejtek feltépése nélkül megengedi, vagyis a masszának eléggé képlékenynek kell lennie ahhoz, hogy kiterjedhessen, de eléggé szívósnak is, hogy a kiterjedés folyamán a kialakuló gázsejtek falait a massza belsejében kiterjedő gáz ne téphesse fel.'Csak ezután tesszük lehetővé a massza kiterjedését. Az eljárásnak különös jelentősége van polivinilklorid feldolgozásánál, minthogy az ebből előállított sejtes testeknek a vulkanizálható vegyületekből előállított ilyen testekkel szemben az a nagy előnyük, hogy sokkal kevésbbé, vagy gyakorlatilag alig éghetők. Vinilkloridon kívül annak keverék polimerizátumát, valamint más hőképlékeny műanyagokat, mint pl. polisztirolt vagy cellulózésztereket is feldolgozhatunk. Sok esetben célszerű, hogy a műanyagokhoz lágyítókat adjunk. Fontos, hogy a nem vulkanizálható hőképlékeny műanyagmassza felhevítéskor és az ezzel bekövetkező gázfejlődéskor a gázt egyenletesen oldja. Ezért előnyös módon arról gondoskodunk, hogy a forma igen nagy belső nyomásnál is tömítsen és hogy a masszát hosszabb időn át, pl. negyedóráig tartsuk a szükséges hőmérsékleten. A gázoknak a szívós masszában való expanziója különböző módon mehet végbe. így pl. úgy járhatunk el, hogy a forró kiindulási anyagot, amelyben a kelesztőszer elbomlása következtében 'a gáz nyomás alatt feloldódott, nyomás alatt annyira lehűtjük, hogy a massza a szükséges szívós tömörségi állapotot veszi fel avégett, hogy a gázok kiterjedése és a sejtkeletkezés következtében a sejtfalak feltépését elkerüljük. Ha ezt a hőmérsékletet elértük, a masszát a külső nyomástól, V- a forrnia felnyitásával tehermentesítjük, amikor is az közvetlenül és gyorsan, zárt sejtek keletkezése közben, kiterjed. Előnyösen azonban a gáz oldott állapotban tartalmazó forró masszát annyira hűtjük le, hogy az szilárdra fagy, vagyis közönséges hőmérsékleten többé nem expanzióképes. Ebben az esetben a massza a nyomás megszüntetése és a forma felnyitása alkalmából nem vagy csak csekély mértékben terjed ki. Ezután a masszát a formából kivesszük és újabb felmelegítés útján a szükséges szívósan képlékeny tömörségi állapotba hozzuk, úgyhogy az most már zárt sejtek keletkezése közben kiterjedhet. Ennek az utóbbi módszernek az a nagy előnye, hogy az expanziót tökéletesen szabályozhatjuk és uralhatjuk, minthogy a formán kívül a hőmérsékletet jobban be lehet állítani és ezzel a sejtfejlődést a kívánt nagyságrendben foganatosítani. A sejtes test belső feszültségtől mentes és ezért tartósan megtartja a neki adott alakot. /. példa. 50 g polivinilkloridoi. 50 „ trikrezilfoszfátot és 10 „ diazoaminobenzolt alaposan péppé keverünk és 90 cm3 űrtartalmú formába visszük, amely vele maradék nélkül ki-' töltődik. A formát hidraulikus sajtó alatt bezárjuk és kb. 170 C° hőmérsékletre hevítjük. Ezt a hőmérsékletet 15'percig fenntartjuk, azután a formát kb. 65 C°-ra lehűtjük és azután felnyitjuk». A massza eközben expandál, mikor is finoman pórusos sejtes test keletkezik, melyet ismert módon tovább dolgozhatunk fel. Jobb és megbízhatóbb eredményeket érhetünk el, ha a forró masszát kb. szobahőmérsékletre hűtjük lé. A nyomás megszüntetésekor a test ebben az esetben még nem, vagy csak nagyon kevéssé expandál. így tehát a testet nem expandált állapotban lehet a formából kivenni és ezután utólagosan a hőmérséklet és az idő beállításával, így pl. kb. 70—100 C°-ra való felhevítéssel és meghatározott időtartamok betartásával a kívánt méretre, illetve a kívánt alacsony fajsúlyra" expandáltatni. A találmány szerint előállított sejtes test igen finom pórusos állapotot mutathat és például mm3 -enként 1,000.000 sejtet tartalmazhat. Előnyösen nagyobb pórusú sejtes testet állítunk • elő, mely pl. mm3 -enként csupán 100—300 sejtet tartalmaz. Az ilyen sejtes testek, melyeik fajsúlya pl. 0,5—0,05 között van, ugyanúgy használhatók igen előnyösen úszó testekhez, melyek sérülés esetén is tökéletesen merülésbiztosak, mint az egyébként ismeretes zárt sejtes sejtgumi. A találmány szerinti anyag kerékpár- és autóabroncsok légtömlőinek helyetesítésére, illetőleg gumiabroncsköpenyeinek töltésére is használható, minthogy ugyanúgy összenyomható, mint a légabroncsok. Azt találtuk továbbá, hogy bizonyos anyagoknak a hőképlékeny kiindulási anyaghoz való hozzáadásával tökéletesített mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságokkal, különösen nagy keménységgel és szilárdsággal rendelkező sejtes testeket lehet előállítani. Ez annyiban nagy jelentőségű, mert így sikerül, hogy a jelen talál-
