141136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó sejtes testek előállítására
141136. mány szerinti eljárással igen könnyű, de pl. nagy szilárdságú és keménységű sejtes testeket állíthassunk elő. Evégett a hőképlékeny anyagokhoz a gázleadószereken kívül di- vagy poliizocián-vegyületeket adunk, mint pl. pentametiléridiizocianátot, p-feniléndiizotiocianátot, tetra-és hexametiléndiizocianátot és így tovább. Az • ilyen anyagoknak azzal a tulajdonsággal kell rendelkeziiiök, hogy a hőképlékeny kiindulási anyagot oldják vagy duzzasszák. Ezek tehát a lágyítókhoz hasonlóan viselkednek. A jól összekevert masszákat mármost a találmány értelmében, amint fent ismertettük, hevítéssel a gázleadószer megbontásával, a gáz feloldásával és ezt követő expandálásával a kívánt sejtes testté alakítjuk át, Végezetül az így előállított sejtes testet olyan egyszerű kémiai vegyületekkel való kezelés útján, amely vegyületek a sejtes test anyagkeverékére annak tulajdonságait megváltoztató értelemben, különösen szilárdságának és keménységének növelése értelmében aktív hatásúak, megváltoztatott vagy tökéletesített tulajdonságú sejtes testté alakítjuk át. Ezek a vegyületek a sejtes testre felületétől kiindulva hatnak és meglepő, hogy ezek útján ilyen jelentékeny változásokat lehet elérni. Aktív hatású vegyületekként a legkülönbözőbb egyszerű kémiai vegyületek jönnek számításba, mint pl. többek között alkoholok, glikolok, glicerinek, víz, savak, ammóniák és aminők, akár folyékony, akár gőzállapotban,. illetőleg levegő-gőzkeverék alakjában. Az alkalmazott vegyület természete szerint különféle végtermékekhez jutunk. Különösen érdekes a kezelés, ha — mint pl. víz alkalmazásával — nagyobb keménységű sejtes testeket kapunk. Az' ilyen keményítési folyamatnak nemcsak a sejtes műanyagból álló meglévő testek vagy alakdarabok gyakran kívánatos keményítése szempontjából van nagy előnye, hanem azok alakozása szempontjából is. A keverékeket úgy is össze lehet ugyanis állítani, hogy először lágy, könnyen alakítható sejtes testek keletkezzenek. Egy ilyen sejtes testet alkalmas készülékekben alakváltozásnak vethetjük alá és azt mnidaddig kezelhetjük az aktív hatású anyagokkal és tartjuk a kívánt alakban, míg a keményedési foíyamat végbe nem ment. Az expanziót és az aktív hatású vegyületekkel való kezelést több fokozatban is foganatosíthatjuk, úgyhogy pl. a kész sejtes testet először csak egy csekélyebb keményítősnek vetjük alá, azután melegítéssel újból expanziót idézünk elő és azután végezetül a teljes keményítőst foganatosítjuk. A keményítési kezelés hőmérséklete, mely kezelést pl. vízgőzzel foganatosítunk, az alkalmazott kiindulási keveréktől függően nagy mértékben befolyásolja a yégtermék, illetőleg sejtes test természetét, mert a diizocianátcsoportnak a hőképlékeny anyagokkal való összeláncolódása magasabb hőmérsékleten gyorsabban halad előre és ekkor nagyobb molekulájú vagy másként felépített molekulájú anyagok keletkeznek. Különösen fontos könnyű alkalmazhatósága folytán a víz vagy a vízgőz, mint aktív hatású vegyület (kezelőközeg). így pl. ha egy műanyagból és izocianátból előállított sejtes testet, amely előnyösen 30 mm vastagság mellett először melegítőszekrényben kb. I óra hosszat tartó 100 C°-ra történt felhevítés folytán szaba-. .don kiterjedt, szobahőmérsékletű vízbe dobunk, ágy a vastagságtól függően néhány nap alatt keresztül-kasul megkeményedik. A víz magasabb hőmérséklete mellett a keményítős jelentékenyen gyorsabban megy végbe. így pl. 100 C°-ú vízgőzben kb. 4 cm vastag és 0,05 g/cm3 fajsúlyú sejtes testlemezek kb. 30 perc alatt átkeményednek, míg ugyanezeknek a lemezeknek szobahőmérsékletű vízben való keményítése kb. 3 napig tart. . Növekedő fajsúly mellett a keményítési idő nagyobb. Ha pl. az említett 4 cm vastag lemez fajsúlya 0,05 g/cms helyett 0,2 g/cm 3 , úgy a hideg vízben való keményítős néhány nappal tovább tárt. 100 C°-os vízgőzben ugyanezt a lemezt kb. '60 perc alatt átkeményíthetjük. 2. példa. 60 rész polivinilkloridot 40 „ tetrametiléndiizocianáíot és 10 „ diazoaminobenzolt összekeveréssel vagy összehengerléssel bensőségesen összekeverünk. A frissen előállított keverékkel egy kb. 100 mm belső átmérőjű és 10 mm magas formát teljesen kitöltünk és a íormafedelet rászorító sajtó nyomása alatt 15 percig kb. 165 C°-ra hevítjük. Ezután a sajtolólapokat hideg vízzel addig hűtjük, amíg a formába zárt sejtes test olyan állapotba nem kerül, hogy a sajtó nyitásakor a formából kibuggyan, vagyis rrrég nem kemény. Másrészt ebben az állapotban a sejtfalaknak már -olyan szilárdságúaknak kell lenniök, hogy azok a sejtek ezt követő kiterjedésekor ne repedjenek fel Ezt az állapotot, a sajtolószervek kb, 12 percig tartó hűtésével érjük el. A masszát azonban, mint ahogy fentebb ismertettük, először meg is szilárdíthatjuk és azután melegítéssel expandáltathatjuk. A gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó kapott sejtes testet ezután néhány napig közönséges nedves atmoszférikus levegőben, szobahőmérsékleten, tároljuk és azután melegítőszekrényben két napig tartó, 100 C°-r;a -való hevítéssel kikeményítjük. A sejtes test a keményítés előtt hasonlóan lágy és rugalmas, mint egy olyan sejtes test, melynél az előbb megadott keverékben a tetrametléndiizocianát helyett 40 rész trikrezilfoszfátöt alkalmaztunk. A diizocianát jelenléte következtében azonban a sejtes test a nedves levegő vízgőzének hatása alatt szilárdabb ős keményebb sejtes testté alakul át. Ilymödon igen könnyű testeket kapunk nagy keménységgel és, szilárdsággal, melyek igen jól alkalmasak töltőtestekként, valamint szerkezeti részek merevítéseiként való használatra.
