141136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó sejtes testek előállítására

141136. mány szerinti eljárással igen könnyű, de pl. nagy szilárdságú és keménységű sejtes testeket állíthassunk elő. Evégett a hőképlékeny anya­gokhoz a gázleadószereken kívül di- vagy poli­izocián-vegyületeket adunk, mint pl. pentameti­léridiizocianátot, p-feniléndiizotiocianátot, tetra-és hexametiléndiizocianátot és így tovább. Az • ilyen anyagoknak azzal a tulajdonsággal kell rendelkeziiiök, hogy a hőképlékeny kiindulási anyagot oldják vagy duzzasszák. Ezek tehát a lágyítókhoz hasonlóan viselkednek. A jól össze­kevert masszákat mármost a találmány értel­mében, amint fent ismertettük, hevítéssel a gáz­leadószer megbontásával, a gáz feloldásával és ezt követő expandálásával a kívánt sejtes testté alakítjuk át, Végezetül az így előállított sejtes testet olyan egyszerű kémiai vegyületekkel való kezelés útján, amely vegyületek a sejtes test anyagkeverékére annak tulajdonságait megvál­toztató értelemben, különösen szilárdságának és keménységének növelése értelmében aktív hatá­súak, megváltoztatott vagy tökéletesített tulaj­donságú sejtes testté alakítjuk át. Ezek a ve­gyületek a sejtes testre felületétől kiindulva hat­nak és meglepő, hogy ezek útján ilyen jelenté­keny változásokat lehet elérni. Aktív hatású ve­gyületekként a legkülönbözőbb egyszerű kémiai vegyületek jönnek számításba, mint pl. többek között alkoholok, glikolok, glicerinek, víz, sa­vak, ammóniák és aminők, akár folyékony, akár gőzállapotban,. illetőleg levegő-gőzkeverék alak­jában. Az alkalmazott vegyület természete szerint különféle végtermékekhez jutunk. Különösen ér­dekes a kezelés, ha — mint pl. víz alkalmazá­sával — nagyobb keménységű sejtes testeket kapunk. Az' ilyen keményítési folyamatnak nem­csak a sejtes műanyagból álló meglévő testek vagy alakdarabok gyakran kívánatos keményí­tése szempontjából van nagy előnye, hanem azok alakozása szempontjából is. A keverékeket úgy is össze lehet ugyanis állítani, hogy először lágy, könnyen alakítható sejtes testek keletkez­zenek. Egy ilyen sejtes testet alkalmas készülé­kekben alakváltozásnak vethetjük alá és azt mnidaddig kezelhetjük az aktív hatású anya­gokkal és tartjuk a kívánt alakban, míg a kemé­nyedési foíyamat végbe nem ment. Az expanziót és az aktív hatású vegyületekkel való kezelést több fokozatban is foganatosíthatjuk, úgyhogy pl. a kész sejtes testet először csak egy cseké­lyebb keményítősnek vetjük alá, azután mele­gítéssel újból expanziót idézünk elő és azután végezetül a teljes keményítőst foganatosítjuk. A keményítési kezelés hőmérséklete, mely ke­zelést pl. vízgőzzel foganatosítunk, az alkalma­zott kiindulási keveréktől függően nagy mér­tékben befolyásolja a yégtermék, illetőleg sej­tes test természetét, mert a diizocianátcsoport­nak a hőképlékeny anyagokkal való összelán­colódása magasabb hőmérsékleten gyorsabban halad előre és ekkor nagyobb molekulájú vagy másként felépített molekulájú anyagok keletkez­nek. Különösen fontos könnyű alkalmazhatósága folytán a víz vagy a vízgőz, mint aktív hatású vegyület (kezelőközeg). így pl. ha egy mű­anyagból és izocianátból előállított sejtes testet, amely előnyösen 30 mm vastagság mellett elő­ször melegítőszekrényben kb. I óra hosszat tartó 100 C°-ra történt felhevítés folytán szaba-. .don kiterjedt, szobahőmérsékletű vízbe dobunk, ágy a vastagságtól függően néhány nap alatt keresztül-kasul megkeményedik. A víz maga­sabb hőmérséklete mellett a keményítős jelenté­kenyen gyorsabban megy végbe. így pl. 100 C°-ú vízgőzben kb. 4 cm vastag és 0,05 g/cm3 fajsúlyú sejtes testlemezek kb. 30 perc alatt át­keményednek, míg ugyanezeknek a lemezeknek szobahőmérsékletű vízben való keményítése kb. 3 napig tart. . Növekedő fajsúly mellett a keményítési idő nagyobb. Ha pl. az említett 4 cm vastag lemez fajsúlya 0,05 g/cms helyett 0,2 g/cm 3 , úgy a hideg vízben való keményítős néhány nappal tovább tárt. 100 C°-os vízgőzben ugyanezt a le­mezt kb. '60 perc alatt átkeményíthetjük. 2. példa. 60 rész polivinilkloridot 40 „ tetrametiléndiizocianáíot és 10 „ diazoaminobenzolt összekeveréssel vagy összehengerléssel benső­ségesen összekeverünk. A frissen előállított ke­verékkel egy kb. 100 mm belső átmérőjű és 10 mm magas formát teljesen kitöltünk és a íormafedelet rászorító sajtó nyomása alatt 15 percig kb. 165 C°-ra hevítjük. Ezután a sajtoló­lapokat hideg vízzel addig hűtjük, amíg a for­mába zárt sejtes test olyan állapotba nem kerül, hogy a sajtó nyitásakor a formából kibuggyan, vagyis rrrég nem kemény. Másrészt ebben az állapotban a sejtfalaknak már -olyan szilárdsá­gúaknak kell lenniök, hogy azok a sejtek ezt követő kiterjedésekor ne repedjenek fel Ezt az állapotot, a sajtolószervek kb, 12 percig tartó hűtésével érjük el. A masszát azonban, mint ahogy fentebb ismertettük, először meg is szi­lárdíthatjuk és azután melegítéssel expandál­tathatjuk. A gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó kapott sejtes testet ezután néhány napig közönséges nedves atmoszférikus levegőben, szobahőmérsék­leten, tároljuk és azután melegítőszekrényben két napig tartó, 100 C°-r;a -való hevítéssel ki­keményítjük. A sejtes test a keményítés előtt hasonlóan lágy és rugalmas, mint egy olyan sejtes test, melynél az előbb megadott keverékben a tetra­metléndiizocianát helyett 40 rész trikrezilfoszfá­töt alkalmaztunk. A diizocianát jelenléte követ­keztében azonban a sejtes test a nedves levegő vízgőzének hatása alatt szilárdabb ős kemé­nyebb sejtes testté alakul át. Ilymödon igen könnyű testeket kapunk nagy keménységgel és, szilárdsággal, melyek igen jól alkalmasak töltő­testekként, valamint szerkezeti részek merevíté­seiként való használatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom