141136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó sejtes testek előállítására

Megjelent 1952. évi április hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141136. SZÁM. 39 b, 76—27. OSZTÁLY. — S-20946. ALAPSZÁM. Eljárás gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó sejtes testek előállítására. Staeger Reinhard iparművész, Brienz, Bürgli (Svájc). A bejelentés napja: 1949. január 29. Németalföldi elsőbbsége: 1948. január 31. A találmány gáztartalmú zárt sejteket tartalmazó sejtes testek előállítására alkalmas eljárás. Az ilyen pórusos anyagok különösen csekély fajsúlyukkal tűnnek ki bizonyos egyéb tulajdonságok, mint pl. rugalmasság és szilárdság mellett. . Ismeretes volt már zárt sejteket tartalmazó sejtes testek-oly módon való előállítása, hogy hőképlékeny masszákat képlékeny állapotban valamely' kívülről beható gázzal impregnáltak •és az impregnált masszát expandáítatták. Ezeknek az eljárásoknak hátránya, hogy nehezen diffundáló gázoknak a kiindulási anyagba való bekebelezése végett ezeket a gázokat, pl. nitrogént az anyagba való bevitel érdekében igen nagy nyomásra kell hozni, mégpedig abban az esetben, amely a gyakorlatban egyedül vált be, több 100 atmoszférára. Az ilyen módon való elkészítéshez ennélfogva megfelelő szivattyútelepek mellett igen vastagfalú, nagyértékű acélból készült autoklávok szükségesek, amelyekbe a gázfelvételre szánt nyersanyagot. be kell vinni. Ezeknek az eljárásoknak továbbá az a hátrányuk, hogy ezek szerint csupán csekély vastagságú ilyen sejtes testeket lehet előállítani, mert a gázoknak a felfújandó masszába való behatolási mélysége aránylag csekély. , Egy más eljárás szerint ismeretes volt, hogy olyan termékekből, melyek vulkanizálhatok, mint pl. természetes és szintetikus kaucsukféleségek, úgy állítsanak elő zárt sejteket tartalmazó porózus testeket, hogy a masszát gázleadó anyaggal és valamely vulkanizálószerrel keverik és külső nyomás alatt álló zárt formában felhevítik, mimellett a gázleadószer gázfejlődés közben elbomlik anélkül, hogy a kaucsukmassza expandálna. A gázfejlődés előtt, azzal egyidejűleg, vagy közvetlenül azután, — adott esetben magasabb hőmérsékletre való — további felhevítéssel az anyagot a még mindig, zárt formában, legalább- is részben, vulkanizálják. A bekövetkezett vulkanizálás után a formát kinyitják, úgyhogy a gáz most már kiterjedhet, és az eredetileg a formába betöltött masszából zárt sejteket tartalmazó porózus test áll elő. Ez utóbbi eljárás sikerének előfeltétele volt annak lehetősége, hogy az anyagot a formában lehessen legalább is részben vulkanizálni, avégett, hogy a sejtfalaknak a gáz kiterjedése közben való feltépését megakadályozzuk. Kitűnt azonban, hogy a szabályos részleges vulkanizálás a zárt, nyomás alatt álló, tartályokban tekintélyes gyakorlati nehézségekkel jár és a gyártásban zavarokat és selejtet okoz. Az így előállított termékek ezenfelül belső feszültségeket is mutatnak, amelyek bizonyos idő múlva a sejtes test nagyon nemkívánatos alakváltozását okozhatják. A találmány mármost új, gyakorlatilag megbízható eljárás, amely lehetővé teszi ezeknek a nehézségeknek elkerülését és amelynek ezenfelül az a nagy előnye is megvan, hogy aszerint nem vulkanizálható hőképlékeny műanyagok, mint pl. vinilgyanták, különösen vinilkloridból való vinilgyanták,. adott esetben lágyítók hozzáadásával, gyakorlati eredménnyel dolgozhatók fel. A vulkanizálás körülményes és nehéz művelete ennélfogva a találmány szerinti" munkamódnál tökéletesen elmarad. Meglepő volt, hogy nem vulkanizálható, hőképlékeny műanyagokat is sikerült a jelen találmány szerint feldolgozni, minthogy ezek az anyagok egészen másképen viselkednek, mint a kaucsuk. Ezek ugyanis sokkal magasabb hőmérsékleten olvadnak és lágyulnak és sokkal nagyobb, pl. 200 atm.-ig terjedő nyomásokat igényelnek avégett, hogy gázokat vegyenek fel magukba. Kaucsuk esetén, tudvalévőleg sokkal kisebb nyomások, pl. 15—30 atm. és alacsonyabb hőmérsékletek, pl. 60—80 C° szükségesek. A kaucsukmasszáiknak meglágyított, rész-, ben vulkanizált állapotukban igen szívós és kaucsukszerűen rugalmas tulajdonságaik vannak, melyeket sejtes testek előállításánál a zárt sejteket létrehozó expanzióhoz elengedhetetlenül szükségeseknek tekintettek. Megállapítható volt azonban, hogy a nem vulkanizálható hőképlékeny műanyagok bizonyos hőmérsékleteken, melyek nem sokkal lágyulási pontjuk felett feküsznek, olyan tömörségi állapotot (konzisztenciát) vesznek fel, mely bár a kaucsuk-