141134. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő
2 141134. vékonyabbra méretezésével, ami azonban a szárnyak hővezetőképessége szempontjából nem megfelelő. A fenti, ama a felületekre vonatkozó megjegyzések, amely felületek mentén a hűtővagy fűtőközeg áramlik, értelemszerűen vonatkoznak azokra a felületeikre is, amelyek mentén a hűtendo vagy fűtendő közeg áramlik. A találmány szerint a hőkicserélő hatásfokát legjobbnak találtuk a hűtőtényező természetes logaritmusának fentemlített, nevezetesen 0.25 és 4 közötti értékei mellett, ha,ezt az értéket kb. 0.25-nél kisebbre választjuk, a hűtő- vagy fűtőközeg hatása, elégtelen; ha kb. 4-nél nagyobbra választjuk, úgy az áramlási ellenállása válik túlzottá, mimellett ez a nagy érték nem járul észrevehetően hozzá a hőkicserélő hatásfokának növeléséhez. Az áramlás nagy ellenállásá-ból származó veszteségek nagyobbak, mint a hőátadásnál elért csekély nyereség. A találmány világosabb megérthetése és könnyű megvalósítása.céljából azt az alaníiakban a mellékelt rajzokkal kapcsolatosan részletesebben ismertetjük, amelyek, egyes foganatosítás! alakok részleteit mutatják. Az 1. ábrán az 1 hivatkozási szám csövet jelöl, melyen valamely hűtendo közeg, pl. víz áramlik át. Ennek. az 1 csőnek kerülete nagyszámú 2 szárnnyal van ellátva, amelyek a cső külső falán vannak tengelyirányban elrendezve. Ezeket a szárnyakat szabályos távolságokban a 4 osztólemezekkel ellátott 3 gyűrűk veszik körül A gyűrűk és az osztólemezek a szárnyakat bizonyos számú rendszerre osztják, amelyekből négyet ábrázoltunk és a, h, c, cl hivatkozási jellel jelöltünk. Az ábra mutatja, hogy minden rendszer határánál a szárnyak egymástól kissé el vannak különítve, de ez nem feltétlenül szükséges. A hűtőközeg, pl. levegő az 5 nyilakkal jelzett irányból érkezik és a 6 nyilakkal jelzett irányban hagyja el a hőkicserélot. Nem szükséges, hogy a hőkicserélő fala annak egészében el legyein látva szárnyakkal, hanem az kiugró bütykökkel, csapokkal vagy hasonló nyúlványokkai lehet ellátva, vagy pedig a fal maga lehet úgy deformálva, hogy ezeket a nyúlványokat alkossa. A találmány szerint az ábrán e-vel jelölt távolság, amellyel két csatorna egymástól el van választva, megközelítőleg az egész rendszer hosszának 1/50 része, amely rendszernek a nevezett csatornák részét alkotják. Ennek a távolságnak legnagyobb értéke folytonos csatornák esetében 6 mm, ha. pl. ezeket szárnyak alkotják, de 10 mm. ha a csatornáknak megszakított falai vannak, pl. ha a falakat bütykök alkotják; A hűtő'ényező természetes logaritmusa emellett 0,25 és 4 között kell hogy legyen. A találmány egy jellemzője az, ho;rr y (mint az, ábrázolt esetben) a hűtőközeg több párhuzamos 5 áramban érkezük és ugyancsak több párhuzamos 6 áramban távozik és hoev a találmány egy további iV'egzetessége értelmében, mesterséges nyomáskülönbség van a be'étiő és kilépő vég között, gyakorlatilag lényegtelen lévén emellett, hogy a hűtőközeget a rendszeren keresztül szívjuk vagy nyomjuk. Ami áz 1. ábrát illeti, a szárnyak az l cső hossztengelyével párhuzamosan tengelyirányban vannak elrendezve, de a cső hossztengelyéhez képest derékszögben is elrendezhetők, mint azt a 2. ábra mutatja. Ezen 11 egy csövet jelöl, amelyen keresztül hűtendo közeg áramlik és amely 12 szárnyakkal van ellátva, amelyeik a cső hossztengelyére merőlegesek és amelyekhez 13 szalagok tartoznak, amelyek a- csőhöz képest tengelyirányú helyzetben megerősített 14 osztószárnyakkal vannak ellátva. A hűtőközeg-anyag a 15 nyilakkal jelölt úton érkezik és a 16 nyilakkal jelölt utakon távozik. Az egyes értékekre;N vonatkozólag ugyanazok a meggondolások érvényesek, mintáz 1. ábrával kapcsolatban előadottak és a be- és kiáramlás szintén elkülönített, egymással párhuzamos több áramra van osztva. Nyilvánvaló, hogy mind az 1., mind a 2. ábra esetében a cső belső felületét is el lehet látni a találmány szerinti, a külső felületen rögzítetthez hasonló rendszerrel és alternatívaként alkalmazni lehet ezt a rendszert mind a belső, mind pedig a külső felületeken is. A csövön hűtő- vagy fűtőközeg vagy pedig a hűtendo vagy fűtendő közeg áramolhat át. A 3. ábrán hőgázmotor vázlatos metszete látható, amely a találmány egyik jellegzetessége értelmében két, a találmány szerint megvalósítót hőkicserélővel van ellátva. Ezen az ábrán 20 egy hengert jelöl, amelyben 21. kiszorító és 22 dugattyú mozoghat, viszonylagos fáziskülönbséggel. A 20 hengert 23 hevítő, 24 regenerátor és 25 hűtő veszi körül. Mind a 23 hevítőnek, mind pedig a 25 hűtőnek belső szárnyai vannak, amelyek mentén a hevítendő, illetőleg hűtendo közegek áramlanak és külső szárnyaik, amelyek mentén a hevítőgázok, illetőleg a hűtőközeg áramlik tova. Ügy a hevítőnek, mint a hűtőnek, valamint'a külső és a belső szárnyak-nak megvannak az 1. ábrával kapcsolatban leírt jellegzetességei és ez lehetővé teszi, hogy nagy hatásfokú és megfelelő teljesítményű hű-, tőt és hevítőt aránylag korlátolt térben helyezzünk el. A találmány egy jellegzetessége szerint egy hűtőgépet is előnyösen láthatunk el olyan hőkicserélőkkel, amelyek a fenti jellegzetességeket mutatják. Ha a 3. ábrán bemutatott gépet, - ahelyett, hogy az energiát szolgáltatna, meghajtjuk és nem vezetünk hőt a 23 hevítőbe, a gép tudvalévőleg hűtőgépként vagy fagyasztóként való működésre alkalmas. A 25 hőkicserélot most újból hűtőként használjuk és az alacsony hűtővagy fogyasztó hőmérsékletet a 23 hőkicserélővel adhatjuk át a keringő közegnek. A belső égésű motoroknál, mint Diesel-, gáz-, gázolaj- vasy benzinmotoroknál is szükségesek lehetnek hőkicserélők. például a hengerfejek hűtésére. A találmány eo-v jellegzetessége értelmében egy i'yen.motor előnyösen tartalmazhat egy vagy több a találmány szerinti hőkicserélot. A4, ábra vázlatosan mu+at be eev belső égésű motort. Több a gépkocsi-motorokkal kapcsolatban ismert
