141132. lajstromszámú szabadalom • Üvegrezonátor és azt tartalmazó kapcsolási elrendezés
2 141132. ' koordináta közül csak kettőtől függnek a villamos értékek. Ezután egyszerű akku üregrezonátort tervezünk meg, melyet alantiakban kiindulási alaknak nevezünk és melynek méretei olyanok, hogy a szóbanforgó rezgésfajtára a legalacsonyabb önfrékvenciája a kívánt frekvenciával egyenlő. Egyszerű alak alatt többek között olyan prizmákat értünk, melyek alapja háromszög vagy parallellogramm-a, vagy szabályos hatszög, melynek sarokszögei 12ö°-osak, valamint pl. három oidallapú gúlát, pl. tetraédert, valamint parallepipedonokat. Ezek után a találmány szerinti olyan üregrezonátor, melynél azonos frekvencia és ugyanolyan fajta rezgés mellett az áramkör minősége, jobb, úgy tervezhető meg, hogy a kiindulási alakot (képzetes) „építőkőként" használjuk. Ilymódon járva el, amint azt az alábbiakban még részletesebben ismertetjük, olyan megfelelő alakról gondoskodunk, amelynél a kívánt ü-regrezonátor vezető fala azt a testet, melyet az építőkövekből alkottunk vagy teljesen vagy lényegileg teljesen körül kell hogy vegye és annak külső felületével kell hogy érintkezzen. A megszerkesztés folyamán azonban kellőképen ügyelni kell a következő követelmények betartására. Két egymással szomszédos építőkőnek mindig egy teljes közös oldalfala kell hogy legyen. Az építőköveknek ama határfelületei, melyek éleiken haladnak át, egymással páronként egy vonalban kell hogy feküdjenek. Végül pedig az építőkövek egymásra rakását oly módon kell végeznünk, hogy a belőlük így kapott testet nem lehetett volna létrehozni olyan nagyobb építőkövek egymásra rakásával, melyeket magukat is a választott építőkőhői építhettünk volna fel. Ezt a feltételt általában a következő egyszerű módon elégíthetjük ki: az építőköveket úgy rendezzük el, hogy olyan szabályos vagy szimmetrikus testet alkossanak, amilyet csak lehetséges és ezt a szabályosságot azután azzal bontjuk meg, hogy egy vagy több építőkövet egy vagy több helyzetben hozzárakunk vagy elveszünk. Ha például az építőkövet oly gúla alkotja, melynek alaplapja egyenlőoldalű háromszög és melynek felálló oldallapjai derékszögű egyenlőszárú háromszögek, az ilyen építőkőből pl. szabályos oktaédert építhetünk fel. Az utóbbit azonban felépíthetjük kétszer akkora olyan építőkövekből is, melyek mindegyikét a kiválasztott építőkövek két példányának összerakása útján kaptunk, sőt felépíthetnénk még a választott építőköveknél' négyszer nagyobb építőkövekből is. A szabályos oktaéder ennek .folytán nem illik bele abba a szükséges gondolatmenetbe, melyet a találmány szerinti rezonátor tervezésével kapcsolatban fentiekben ismertettünk. Ezzel szemben az olyan test, melyet a szabályos oktaéderből egy olyan építőkő eltávolításával vagy hozzáadásával kaptunk, melynek teljes alaplapja közös egy az oktaéderben már meglévő piramis alaplapjával, ebbe a gondolatmenetbe már beleillik. Változatként használható olyan test is, melyet a szabályos oktaéderből két építőkő eltávolításával kaptunk, ha e két építőkőnek nincs közös lapja, minthogy egyébként olyan testet kapnánk-, mely összerakható volna egy kétszeres- nagyságú építőkőből és mely ennek folytán jelen keretben nem használható. • A kívánt frekvencia tehát a'megszerkesztett üregrezonátor önfrekvenciájává vált, mimellett ugyanakkor a kívánt fajta rezgés mellett (és rendszerint a rezgés lehetséges más fajtái mellett is) a méretnövelés viszonylag kevésbbé zavaró az alacsonyabb önfrekvenciák folytán, sőt az utóbbiak-tökéletesen hiányozhatnak is. A kívánt frekvencia és a rezgés kívánt fajtája mellett a csomósíkok az üregrezonátorban a képzetes építőkövek határfelületeinek helyén alakulnak ki. A rezgés kívánt fajtája a gyakorlatban a gerjesztőeszközök önmagában ismert kiválasztásával és elrendezésével valósítható meg. Az áramkörminőségben a „kiindulási alak"-kal szemben jelentkező növekedés, a fai azonos anyagának feltételezése mellett, az alkalmazott építőkövek számának és az egy-egy építőkő falfelülete és a megszerkesztett rezonátor teljes falfelülete hányadosának szorzatával egyenlő. Avégett, hogy a találmány világosabban megérthető és könnyen megvalósítható legyen, azt az alantiakban a csatolt rajzra utalással részletesebben ismertetjük, amelyen az la. ábrán egy ismert üregrezonátor, a többi ábrákon pedig a találmány szerinti üregrezonátor kiviteli példái láthatók. Az la. ábrán az 1 hivatkozási jel hullámvezetőt jelez, melynek jobboldali végét lényegében a 2 fal lezárja. Ezen a hullámvezetőn balról jobbra különböző frekvenciájú villamos hullámok haladnak át. Az 1 hullámvezető a 2 falban elrendezett 3 nyíláson át egy hasábalakú 4 üregrezonátorral van csatolva, melynek az la. ábrán az alkotóra merőleges irányból nézett metszete látható. A rezgésnek csupán az a fajtája van itt' figyelembevéve, melynél a villamos értékek a hasáb magassági koordinátájától függetlenek. Ha ennek az üregrezonátornak áramkörminőségét növelni kívánjuk, avégett méreteit növelhetjük. Ezzel azonban a szóbanforgó fajtájú rezgés melletti. legalacsonyabb önfrekveneia csökken. Ha a 4-gyel jelzett metszetű üregrezonátor helyett olyan üregrezonátort alkalmazunk, melynek metszetét az ábrán 5 jelzi és amelynek négyszer akkora mérete és hasonló alakja van, mint a 4 metszetnek, az említett legalacsonyabb önfrekveneia^ felére csökken. Azonban a 4 rezonátor legalacsonyabb önfrékvenciája még az 5 rezonátornak is önfrékvenciája, úgyhogy az 5 rezonátor ugyanarra a frekveiíciára is használható, mint a 4 rezonátor, de ez a frekvencia már az 5 rezonátornak nem legalacsonyabb1 önfrekvenciája, márpedig, amint fentebb említettük, a kívánt frekvenciánál alacsonyabb önfrekvenciák jelenléte nehézségekkel jár. Az íb. ábrán, ahol az la. ábra alkatrészeivel hasonló rendeltetésű részeket ugyanazokkal a jelzésekkel jelöltük meg, a 6 hivatkozási jel a találmány szerinti üregrezonátort jelzi. Á 6
