141132. lajstromszámú szabadalom • Üvegrezonátor és azt tartalmazó kapcsolási elrendezés

2 141132. ' koordináta közül csak kettőtől függnek a villa­mos értékek. Ezután egyszerű akku üregrezo­nátort tervezünk meg, melyet alantiakban ki­indulási alaknak nevezünk és melynek méretei olyanok, hogy a szóbanforgó rezgésfajtára a legalacsonyabb önfrékvenciája a kívánt frek­venciával egyenlő. Egyszerű alak alatt többek között olyan prizmákat értünk, melyek alapja háromszög vagy parallellogramm-a, vagy szabá­lyos hatszög, melynek sarokszögei 12ö°-osak, valamint pl. három oidallapú gúlát, pl. tetra­édert, valamint parallepipedonokat. Ezek után a találmány szerinti olyan üregrezonátor, mely­nél azonos frekvencia és ugyanolyan fajta rez­gés mellett az áramkör minősége, jobb, úgy tervezhető meg, hogy a kiindulási alakot (kép­zetes) „építőkőként" használjuk. Ilymódon járva el, amint azt az alábbiakban még részletesebben ismertetjük, olyan megfelelő alakról gondosko­dunk, amelynél a kívánt ü-regrezonátor vezető fala azt a testet, melyet az építőkövekből al­kottunk vagy teljesen vagy lényegileg teljesen körül kell hogy vegye és annak külső felületé­vel kell hogy érintkezzen. A megszerkesztés folyamán azonban kellőképen ügyelni kell a következő követelmények betartására. Két egy­mással szomszédos építőkőnek mindig egy tel­jes közös oldalfala kell hogy legyen. Az építő­köveknek ama határfelületei, melyek éleiken haladnak át, egymással páronként egy vonal­ban kell hogy feküdjenek. Végül pedig az építő­kövek egymásra rakását oly módon kell vé­geznünk, hogy a belőlük így kapott testet nem lehetett volna létrehozni olyan nagyobb építő­kövek egymásra rakásával, melyeket magukat is a választott építőkőhői építhettünk volna fel. Ezt a feltételt általában a következő egyszerű módon elégíthetjük ki: az építőköveket úgy rendezzük el, hogy olyan szabályos vagy szim­metrikus testet alkossanak, amilyet csak lehet­séges és ezt a szabályosságot azután azzal bontjuk meg, hogy egy vagy több építőkövet egy vagy több helyzetben hozzárakunk vagy elveszünk. Ha például az építőkövet oly gúla alkotja, melynek alaplapja egyenlőoldalű háromszög és melynek felálló oldallapjai derékszögű egyenlő­szárú háromszögek, az ilyen építőkőből pl. szabályos oktaédert építhetünk fel. Az utóbbit azonban felépíthetjük kétszer akkora olyan építőkövekből is, melyek mindegyikét a kivá­lasztott építőkövek két példányának összera­kása útján kaptunk, sőt felépíthetnénk még a választott építőköveknél' négyszer nagyobb építőkövekből is. A szabályos oktaéder ennek .folytán nem illik bele abba a szükséges gon­dolatmenetbe, melyet a találmány szerinti rezo­nátor tervezésével kapcsolatban fentiekben is­mertettünk. Ezzel szemben az olyan test, me­lyet a szabályos oktaéderből egy olyan építőkő eltávolításával vagy hozzáadásával kaptunk, melynek teljes alaplapja közös egy az okta­éderben már meglévő piramis alaplapjával, ebbe a gondolatmenetbe már beleillik. Változat­ként használható olyan test is, melyet a szabá­lyos oktaéderből két építőkő eltávolításával kaptunk, ha e két építőkőnek nincs közös lapja, minthogy egyébként olyan testet kapnánk-, mely összerakható volna egy kétszeres- nagy­ságú építőkőből és mely ennek folytán jelen keretben nem használható. • A kívánt frekvencia tehát a'megszerkesztett üregrezonátor önfrekvenciájává vált, mimellett ugyanakkor a kívánt fajta rezgés mellett (és rendszerint a rezgés lehetséges más fajtái mel­lett is) a méretnövelés viszonylag kevésbbé zavaró az alacsonyabb önfrekvenciák folytán, sőt az utóbbiak-tökéletesen hiányozhatnak is. A kívánt frekvencia és a rezgés kívánt faj­tája mellett a csomósíkok az üregrezonátorban a képzetes építőkövek határfelületeinek helyén alakulnak ki. A rezgés kívánt fajtája a gyakor­latban a gerjesztőeszközök önmagában ismert kiválasztásával és elrendezésével valósítható meg. Az áramkörminőségben a „kiindulási alak"-kal szemben jelentkező növekedés, a fai azonos anyagának feltételezése mellett, az al­kalmazott építőkövek számának és az egy-egy építőkő falfelülete és a megszerkesztett rezoná­tor teljes falfelülete hányadosának szorzatával egyenlő. Avégett, hogy a találmány világosabban meg­érthető és könnyen megvalósítható legyen, azt az alantiakban a csatolt rajzra utalással részle­tesebben ismertetjük, amelyen az la. ábrán egy ismert üregrezonátor, a többi ábrákon pedig a találmány szerinti üregrezonátor kiviteli példái láthatók. Az la. ábrán az 1 hivatkozási jel hullámveze­tőt jelez, melynek jobboldali végét lényegében a 2 fal lezárja. Ezen a hullámvezetőn balról jobbra különböző frekvenciájú villamos hullá­mok haladnak át. Az 1 hullámvezető a 2 falban elrendezett 3 nyíláson át egy hasábalakú 4 üregrezonátorral van csatolva, melynek az la. ábrán az alkotóra merőleges irányból nézett metszete látható. A rezgésnek csupán az a faj­tája van itt' figyelembevéve, melynél a villa­mos értékek a hasáb magassági koordinátájá­tól függetlenek. Ha ennek az üregrezonátornak áramkörminő­ségét növelni kívánjuk, avégett méreteit növel­hetjük. Ezzel azonban a szóbanforgó fajtájú rezgés melletti. legalacsonyabb önfrekveneia csökken. Ha a 4-gyel jelzett metszetű üregrezo­nátor helyett olyan üregrezonátort alkalmazunk, melynek metszetét az ábrán 5 jelzi és amelynek négyszer akkora mérete és hasonló alakja van, mint a 4 metszetnek, az említett legalacsonyabb önfrekveneia^ felére csökken. Azonban a 4 rezo­nátor legalacsonyabb önfrékvenciája még az 5 rezonátornak is önfrékvenciája, úgyhogy az 5 rezonátor ugyanarra a frekveiíciára is használ­ható, mint a 4 rezonátor, de ez a frekvencia már az 5 rezonátornak nem legalacsonyabb1 ön­frekvenciája, márpedig, amint fentebb említet­tük, a kívánt frekvenciánál alacsonyabb ön­frekvenciák jelenléte nehézségekkel jár. Az íb. ábrán, ahol az la. ábra alkatrészeivel hasonló rendeltetésű részeket ugyanazokkal a jelzésekkel jelöltük meg, a 6 hivatkozási jel a találmány szerinti üregrezonátort jelzi. Á 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom