141132. lajstromszámú szabadalom • Üvegrezonátor és azt tartalmazó kapcsolási elrendezés

141132. 3 üregrezonátor falával bezárt teret felfoghatjuk úgy is, hogy az olyan hasábokból van felépítve,. melyek mindegyikének négyzetes alapja van, ahogy azt az ábrán szaggatott vonalakkal fel­tüntettük. A 7 „oldalkamra" jelenléte, melynek keresztmetszete ugyancsak négyzetes, bizto­sítja azt, hogy számos olyan önfrekvencia, mely egy hasonló alakú üregrezonátorban oldal­kamra nélkül fellépne és amely alacsonyabb volna annál a legalacsonyabb önfrekvenciánál. mely a szóbanforgó fajtájú rezgés mellett egy olyan hasábalakú üregrezonátor' esetén lép fel. melynek keresztmetszete az 1b. ábrán látható szaggatott vonalakkal jelzett kis négyzetekkel egyenlő, nem lép fel többé önfrekvenciakéní. Így pl. nem lép fel önfrekvenciaként az a frek­vencia, melynek esetében az 1b. ábra függőle­ges vonalai volnának esomóvonalak. Az oldal­kamra tehát biztosítja az üregrezonátor méret­növelését, mimellett az alacsonyabb önfrekven­ciák aránylag kevés zavart okoznak, A 4 üreg­rezonátornak egy olyan hasábalakú üregrezo­nátorral való helyettesítése, melynek alapja egyenlő az ábrán szemléltetett négyzetek egyi­kével mind a térfogat, mind pedig a felület növekedését okozza. A térfogat tizenegyszere­sére növekedett, a falfelület azonban tizenegy­szeresnél kevesebbszeresre, minthogy ez a.felü­let két részből, nevezetesen az alap- és fedél­felületből áll, melyek tizenegyszeresre növeked­tek, és oldalfalakból, melyek -ötszörösre növe­kedtek. Az áramkörminőségnek ily módon 11 : 5 = 2,3- tényezővel való növelését érjük el, ha a magasság az egyéb méretekhez képest nagy, mimeliett az alapönfrekvencia ugyanaz marad. A 2. ábra a találmány szerinti üregrezonátor egy eltérő kiviteli alakját szemlélteti, mely pl. az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben a 4 üregrezonátor helyett használható. Ezen üreg­rezonátor falaival bezárt teret úgy lehet fel-' fogai, hogy az 65 egybevágó kockából van fel­építve, melyek közül 64 együttesen egy olyan kockát alkot, melynek élhossza a kiskocka él­hosszának négyszerese, míg a 65 ismét 10 oldalkamrát alkot, melynek oldalfalai a többi kockafalakkal egyvonalban vannak; 11 oldala pedig nyitott, úgyhogy alkalmas arra, hogy az í. ábrán látható hullámvezetővel legyen pl. csatolható'. A kockának olyan fajta rezgését tételezve fel, melynél a rezgés a kocka három tengelyéhez részarányos, nyilvánvaló, hogy a kis kockának a szóbanforgó rezgésfajta mel­letti legalacsonyabb önfrekvenciájávál egyenlő önfrekvencia a 2. ábrán látható üregrezonátor önfrekvénciája is. A nagykockában ekként az ábrázolt módon alakulnak ki a csomósíkok. Nyilvánvaló, hogy az oldalkamra jelenléte kö­vetkeztében a nagykocka olyan önfrekvénciája, amelynél csomósíkok csupán az ábrán látható eredményvonaíak mentén lépnének feli, többé wem Önfrekvénciája a nagykockának, a kiskoc­kával való egyesítésével kialakított egész üreg­rezonátornak. Az áramkörminőség ebben az esetben a kiskockáik -alkotta1 üregrezonátor áramikörmiinőségének 4,25-szörösére emelkedik. A 3. ábra olyan üregrezonátor függélyes ke­resztmetszete,, melynél a falak által bezárt teret azonos négyzetkeiresztmetszetű öt hasábból fel­építettnek vehetjük, melyek együttesen egy nagy 20 négyzetet és egy 21 oldialkamrát al­kotnak, minthogy olyanfajta rezgést, kívánunk használni, melynek esetén a villamos értékek nem függnek a hasáb magassági koordinátájá­tól. Ha azonban a szóbanforgó fajta rezgéssel kapcsolatban a feltüntetett alakú üregrezonátort oldalkamra nélkül használjuk, akkor az önfrek­venciához, melyben egyben a legalacsonyabb önfrekvénciája egy olyan üregrezonátornak, melynek keresztmetszete a kis négyzetek egyi­kének keresztmetszetével egyenlő, akkor nyil­vánvaló, hogy a működő frekvenciák között még mindig vannak az üregrezonátoirnak olyan önfrekvenciái, melyek interferenciák, illetve zavarok okozására hajlamosak. Ezek: először is a szóbanforgó fajta rezgésnél az a legalacso­nyabb önfrekvencia, melynél a nagy négyzet­ben egyáltalában nem fordulnak elő csomóvo­nalak, másodszor pedig az a fajta rezgés, melynél egy csomóvonal van, amelyik a rajzon akár.vízszintes, akár függőleges csomóvonal. A 21 oldalkamra jelenléte következtében az előbb említett önfrekvencia értéke kissé eltolódik. E 21 oldalkamra jelenléte azonban nem eredmé­nyezi e rezgés elnyomását. Ebből a célból te­hát a 22 vezető jelenlétéről, gondoskodunk, mely az üregrezonátor felső és alsó felületei­nek közepeit köti össze egymással. Ez a vezető megakadályozza azt, hogy a szóbanforgó faj­tájú rezgésnél az előbb említett eltolt önfrek­vencia a feltüntetett üregrezonátorban fellép­jen. Azt találtuk azonban, hogy az oldalkam­rának az a hatása is megvan, hogy megakadá­lyozza a másodsorban említett önfrekvenciák fellépését is. Ennek következtében ennél az üregrezonátornál a szöbanforgó fajtájú rezgés legalacsonyabb önfrekvénciája egyenlő a szó­banforgó fajtájú rezgésnek legalacsonyabb ön­frekvenciájával olyan üregrezonátorban, mely­nek keresztmetszetét a kis négyzetek egyike alkotja. Az utóbbi üregrezonátorral összehason­lítva, a 3. ábra szerinti üregrezonátor falfelülete, — ha a magassáiga a többi méreteikhez képest nagy, — két- és félszer akkora, a térfogat vi­szont ötször akkora, úgyhogy az áramkör mi­nőségi foka megkettőződik. A 4. és 5. ábra a 3. ábrán látható hasábos üregrezonátor metszetének alternatíváit mutat­ják, mélyek ugyanolyan fajta rezgéshez való használatra vannak szánva. A 4. ábra szerinti üregrezonátor legglacsonyabb önfrekvénciája egyenlő egy olyan- üiregrezonátoréval, melynek metszetét a kis négyzetek egyike alkotja, mindez a szóbanforgó fajtájú rezgésre vonat­koztatva, illetve annak esatén. Ez a rajzon fel­tüntetett alaknak és a 30 vezető alkalmazásá­nak következménye. Az 5. ábrán látható üreg­rezonátor legalacsonyabb önfrekvénciája egy olyan üregrezonátoréval egyenlő, melynek met­szete a kis háromszögek egyikéveli egyenlő, ami újból a rajzom feltüntetett alaknak és a 40 vezető alkalmazásának következménye. Ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom