141124. lajstromszámú szabadalom • Vevőberendezés frekvencia- vagy fázismodulációs vivőhullámok vételére

2 141124. Äz 1. ábra szerinti vevőberendezés 10, 11 bemenőkapcsaihoz olyan 12 erősítő egyik bemenőköre csatlakozik, amelynek másik bemenőköre az erősítő vezérlő impulzusokat szolgáltató 13 szervvel áll összeköttetésben. A 12 erősítő a legegyszerűbb esetben közönséges nagyfrekvenciás erősítő lehet, mikor is a 13 szerv olyan impulzuskeltő, amely az erősítő egyik vagy több erősítőcsövének vezérlőrácsára időszakosan ismétlődő impulzusokat ad és az erősítést ilymódon ez impulzusok ütemében modulálja. Előnyösen azonban logaritmusos működésű lengő visszacsatolásos erősítőt alkalmazunk és ezért a következőkben feltételezzük, hogy a 12 erősítő ilye« jellegű. Ebben az esetben a 13 szerv a lengő feszültség forrása, amely az erősítést a lengési frekvenciának megfelelően modulálja. A vezérlőimpulzusok ismétlődési frekvenciáját, illetőleg a lengési frekvenciát úgy választjuk meg, hogy a vett vivőhullám legnagyobb frekvencialöketének mértékénél, vagyis a legnagyobb amplitúdójú modulálójellel modulált frekvenciájú vivőhullám legnagyobb és legkisebb frekvenciája közötti különbségnél. A 13 szerv vezérlőimpulzusainak, illetőleg lengő feszültségének hatására a 12 erősítő tehát a vezérlőimpulzusok, illetőleg a lengési frekvencia ütemében időszakosan ismétlődően erősíti a Vett vivőhullámot és így impulzusmodulációs kimenőfeszütlséget szolgáltat. A 12 erősítőhöz lebegtető 15 rezgéskeltővel összekötött szélessávú 14 modulátor, keskenysávú 16 sávszűrő és ugyancsak keskenysávú 17 frekvenciamodulátor csatlakozik. A vevőberendezés 18, 19 kimenőkapcsaival tetsl|leges hasznosítószervet, pl. hangszórót köthetünk össze. A 16 sávszűrő és a 17 demodulator olyan kialakítású, hogy ezek a szervek a 12 erősítő kimenőfeszültségének csak egyik impulzusmodülációs összetevőjét bocsátják át és demodulálják. Torzítások elkerülése végett e szervek frekvenciakörzete kisebb a vett vivőhullám legnagyobb- frekvencialöketének mértékénél, mimellett e frekvenciakörzet középső frekvenciája az erősítő kimemőfeszültsége kiválasztott impulzusmodulációs összetevőjének középső frekvenciájával egyenlő. A 16 és 17 szervek kiválasztó hatásának növelése végett a 17 demudolátor kimenőkörével olyan 20 reaktanciacső áll összeköttetésben, amely a 15 rezgéskeltő frekvenciáját az alább ismertetendő módon a fenti értelemben befolyásolja. A 2. ábra görbéje a 12 erősítő impulzusmodulációs kimenőfeszültségének -e- amplitúdóját a vett vivőhullám -f- frekvenciájának függvényében ábrázolja, mimellett -fR- a vivőhullám alapfrekvenciája. A diagrammba berajzolt függőleges vonalak a 12 erősítő kimenőfeszültségének a vivőhullám frekvenciasávjában elosztott impulzusmodulációs összetevői amplitúdóit jelzik. Ez összetevők frekvenciájukban a lengési frekvenciának megfelelő Af mértékkelkülönböznek ' egymástól. Minthogy ama rezgések fázisa, amelyek a 12 erősítő visszacsatolt rezgőkörében e rezgőkör negatív vezetőképessége időszakainak telítési periódusában létesülnek, a vivőhullámnak az illető időszak kezdetekor érkező rezgése fázisától függ, az erősítő kimenőfeszültségének összes ábrázolt impulpzusmodulációs összetevői a vivőhullám modulációjával egyezően ugyanabban az értelemben frekvenciamodtuláltak és így ez összetevők bármelyikét ki lehet választani demodulálásra. A 14 modulátor a 12 erősítő kimenőfeszültsége impulzusmodülációs összetevőinek frekvenciáit olyan frekvenciasávba tolja el, amelyet a 16 sávszűrő frekveinciakörzetéhez képest úgy választottunk meg, hogy a kiválasztott összetevőnek, pl. az -fp- összetevőnek középső frekvenciája egyenlő legyen a 16 sávszűrő frek.veiiciakörzetének középső frekvenciájával. A 17 demodulator ennélfogva ezt az összetevőt de- , modulálja és modulációját a 18, 19 kimenőkapcsokhoz vezeti. Ha a lengési frekvencia nem haladja meg a vett vivőhullám legnagyobb frekvencialöketének mértókét, akkor a kiválasztott -fp- összetevő frekvenciájának lehetnek olyan pillanatnyi értékei, amelyek időlegesen átlapolják a szomszédos összetevők szélső frekvenciáit. Hogy a szomszédos impulzusmodulációs összetevők közötti interferenciának ebből eredő lehetőségételkerüljük, a 17 demodulator kimenőfeszültségének egy részét a 20 reaktanciacsőhöz vezetjük, amely ennélfogva gondoskodik arról, hogy a lebegtető 15 rezgéskeltő üzemi frekvenciája a kiválasztott impulzusmodulációs -fp- összetevő frekvenciaváltozásainak, azaz a vett vivőhullám frekvenciaváltozásainak megfelelően változzék. A lebegtető 15 rézgéskeltő üzemi frekvenciájának eme változásai csökkentik a 14 demodulator kimenőkörében az összes impulzusmodulációs összetevők frekvenciaváltozásainak mértékét, minélfogva az -fp- összetevő frekvenciával tozásai bizonyossággal a 16 sávszűrő és a 17 demodulator frekvenciaikörzetén belül maradnak. Ez a frekvenciakörzet kisebb a Af frekvenciakülönbségnél, minek folytán a kiválasztott impulzusmodulációs összetevővel szomszédos összetevők nem okozhatják a vevőberendezés kimenőfeszültségének torzítását. Az ismertetett berendezésben a 12 erősítő kimenőfeszültsége inkább a vett vivőhullámnak mindegyik lengési időszakban adott fázisával, mint frekvenciájával áll összefüggésben. Ez a fázisviszony azonban több értelművé válik, ha a demodulator bemenőfeszültségének fázisváltozása a sávszűrő frekvenciakörzetének középső frekvenciájával meghatározott alapfázishoz viszonyítva egymásra következő lengési időszakok között + 180°-nál nagyobbá válilk. Ezt a többértelműséget el lehet kerülni, ha a vivőhullám frekvenciájának legnagyobb változását legalább is egyenlővé tesszük a vivőhullám legnagyobb modulációs frekvenciájával. A frekvenciamodulációs vagy fázismodulációs vivőhullámokkal foganatosított hírátvitelkor manapság használatos 150 kHz-es legnagyobb frekvencialöket mellett a 13 szerv impulzusainak ismétlődési frekvenciája, illetőleg a lengési frekvencia la vett vivőhullám minden-