141124. lajstromszámú szabadalom • Vevőberendezés frekvencia- vagy fázismodulációs vivőhullámok vételére

2 141124. Äz 1. ábra szerinti vevőberendezés 10, 11 bemenőkapcsaihoz olyan 12 erősítő egyik be­menőköre csatlakozik, amelynek másik bemenő­köre az erősítő vezérlő impulzusokat szolgáltató 13 szervvel áll összeköttetésben. A 12 erősítő a legegyszerűbb esetben közönséges nagyfrekven­ciás erősítő lehet, mikor is a 13 szerv olyan impulzuskeltő, amely az erősítő egyik vagy több erősítőcsövének vezérlőrácsára időszako­san ismétlődő impulzusokat ad és az erősítést ilymódon ez impulzusok ütemében modulálja. Előnyösen azonban logaritmusos működésű lengő visszacsatolásos erősítőt alkalmazunk és ezért a következőkben feltételezzük, hogy a 12 erősítő ilye« jellegű. Ebben az esetben a 13 szerv a lengő feszültség forrása, amely az erő­sítést a lengési frekvenciának megfelelően mo­dulálja. A vezérlőimpulzusok ismétlődési frek­venciáját, illetőleg a lengési frekvenciát úgy választjuk meg, hogy a vett vivőhullám legna­gyobb frekvencialöketének mértékénél, vagyis a legnagyobb amplitúdójú modulálójellel modu­lált frekvenciájú vivőhullám legnagyobb és leg­kisebb frekvenciája közötti különbségnél. A 13 szerv vezérlőimpulzusainak, illetőleg lengő feszültségének hatására a 12 erősítő tehát a vezérlőimpulzusok, illetőleg a lengési frekven­cia ütemében időszakosan ismétlődően erősíti a Vett vivőhullámot és így impulzusmodulációs kimenőfeszütlséget szolgáltat. A 12 erősítőhöz lebegtető 15 rezgéskeltővel összekötött szélessávú 14 modulátor, keskeny­sávú 16 sávszűrő és ugyancsak keskenysávú 17 frekvenciamodulátor csatlakozik. A vevőbe­rendezés 18, 19 kimenőkapcsaival tetsl|leges hasznosítószervet, pl. hangszórót köthetünk össze. A 16 sávszűrő és a 17 demodulator olyan kialakítású, hogy ezek a szervek a 12 erősítő kimenőfeszültségének csak egyik impulzusmo­dülációs összetevőjét bocsátják át és demodu­lálják. Torzítások elkerülése végett e szervek frekvenciakörzete kisebb a vett vivőhullám leg­nagyobb- frekvencialöketének mértékénél, mi­mellett e frekvenciakörzet középső frekvenciája az erősítő kimemőfeszültsége kiválasztott im­pulzusmodulációs összetevőjének középső frek­venciájával egyenlő. A 16 és 17 szervek kiválasztó hatásának nö­velése végett a 17 demudolátor kimenőkörével olyan 20 reaktanciacső áll összeköttetésben, amely a 15 rezgéskeltő frekvenciáját az alább ismertetendő módon a fenti értelemben befolyá­solja. A 2. ábra görbéje a 12 erősítő impulzusmodu­lációs kimenőfeszültségének -e- amplitúdóját a vett vivőhullám -f- frekvenciájának függvényé­ben ábrázolja, mimellett -fR- a vivőhullám alap­frekvenciája. A diagrammba berajzolt függőle­ges vonalak a 12 erősítő kimenőfeszültségének a vivőhullám frekvenciasávjában elosztott im­pulzusmodulációs összetevői amplitúdóit jelzik. Ez összetevők frekvenciájukban a lengési frek­venciának megfelelő Af mértékkelkülönböznek ' egymástól. Minthogy ama rezgések fázisa, ame­lyek a 12 erősítő visszacsatolt rezgőkörében e rezgőkör negatív vezetőképessége időszakainak telítési periódusában létesülnek, a vivőhullám­nak az illető időszak kezdetekor érkező rezgése fázisától függ, az erősítő kimenőfeszültségének összes ábrázolt impulpzusmodulációs összete­vői a vivőhullám modulációjával egyezően ugyanabban az értelemben frekvenciamodtulál­tak és így ez összetevők bármelyikét ki lehet választani demodulálásra. A 14 modulátor a 12 erősítő kimenőfeszült­sége impulzusmodülációs összetevőinek frek­venciáit olyan frekvenciasávba tolja el, amelyet a 16 sávszűrő frekveinciakörzetéhez képest úgy választottunk meg, hogy a kiválasztott össze­tevőnek, pl. az -fp- összetevőnek középső frek­venciája egyenlő legyen a 16 sávszűrő frek­.veiiciakörzetének középső frekvenciájával. A 17 demodulator ennélfogva ezt az összetevőt de- , modulálja és modulációját a 18, 19 kimenő­kapcsokhoz vezeti. Ha a lengési frekvencia nem haladja meg a vett vivőhullám legnagyobb frekvencialöketé­nek mértókét, akkor a kiválasztott -fp- össze­tevő frekvenciájának lehetnek olyan pillanatnyi értékei, amelyek időlegesen átlapolják a szom­szédos összetevők szélső frekvenciáit. Hogy a szomszédos impulzusmodulációs összetevők kö­zötti interferenciának ebből eredő lehetőségét­elkerüljük, a 17 demodulator kimenőfeszültségé­nek egy részét a 20 reaktanciacsőhöz vezetjük, amely ennélfogva gondoskodik arról, hogy a lebegtető 15 rezgéskeltő üzemi frekvenciája a kiválasztott impulzusmodulációs -fp- összetevő frekvenciaváltozásainak, azaz a vett vivőhul­lám frekvenciaváltozásainak megfelelően változ­zék. A lebegtető 15 rézgéskeltő üzemi frekven­ciájának eme változásai csökkentik a 14 de­modulator kimenőkörében az összes impulzus­modulációs összetevők frekvenciaváltozásainak mértékét, minélfogva az -fp- összetevő frekven­ciával tozásai bizonyossággal a 16 sávszűrő és a 17 demodulator frekvenciaikörzetén belül ma­radnak. Ez a frekvenciakörzet kisebb a Af frek­venciakülönbségnél, minek folytán a kiválasztott impulzusmodulációs összetevővel szomszédos összetevők nem okozhatják a vevőberendezés kimenőfeszültségének torzítását. Az ismertetett berendezésben a 12 erősítő ki­menőfeszültsége inkább a vett vivőhullámnak mindegyik lengési időszakban adott fázisával, mint frekvenciájával áll összefüggésben. Ez a fázisviszony azonban több értelművé válik, ha a demodulator bemenőfeszültségének fázisvál­tozása a sávszűrő frekvenciakörzetének középső frekvenciájával meghatározott alapfázishoz vi­szonyítva egymásra következő lengési idősza­kok között + 180°-nál nagyobbá válilk. Ezt a többértelműséget el lehet kerülni, ha a vivőhul­lám frekvenciájának legnagyobb változását leg­alább is egyenlővé tesszük a vivőhullám leg­nagyobb modulációs frekvenciájával. A frekvenciamodulációs vagy fázismodulá­ciós vivőhullámokkal foganatosított hírátvitel­kor manapság használatos 150 kHz-es legna­gyobb frekvencialöket mellett a 13 szerv im­pulzusainak ismétlődési frekvenciája, illetőleg a lengési frekvencia la vett vivőhullám minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom