141093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú kohászati cement előállítására

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141093. SZÁM. 80 b, 5. OSZTÁLY. — Ti-4. ALAPSZÁM. Eljárás ponaiakú kohászati cement előállítására. Trief Victor gyáros, Deux-Acren-lez-Lessines (Belgium). A bejelentés napja: 1949. szeptember 2. Belgiumi elsőbbsége: 1948. szeptember 3. Ismeretes már a magasolvasztó kemencéik salakját összetörni vagy morzsolni előzetes szárítás után, abból a célból, hogy a gyakorlatban használható, hidraulikus, poralakú kötőanyagot kapjunk. Ennél az eljárásnál a katalizátort az őrlés vagy morzsolás folyamán, vagy e művelet után adagolják. Általánosságban katalizátorként portlandcementet használnak, melyet az őrléssel egyidejűleg klinker-alakjában, vagyis darabokban, az utólagos alkalmazásnál pedig por-alakjában szoktak adagolni. Ismeretes továbbá a magasolvasztókemence szemcsés salakjait nedves úton összetörni, illetve őrölni, hogy ilyen módon tésztás halmazállapotú hidraulikus kötőanyagot kapjunk, amelynél a szemcsék rendkívül finomak, a hidraulikus tulajdonság pedig lapangó, amennyiben csak a katalizátornak az anyaghoz adagolásakor mutatkozik. Ez a katalizátor pl. portlandcement lehet. | Ismeretes az is, hogy ez a nedves úton történő őrlés sokkal előnyösebb, mint a száraz őrlés, mivel az őrölt részecskék rendkívüli finomsága érhető el, olyan finomság, amelyet a száraz poriráőrléskor nem lehetett megvalósítani. Ehhez járul, hogy a nedves eljárásnál a szükséges mechanikai munka aránylag kicsi, az eljárás tehát gazdaságos. Végül a nedves őrlés lehetővé teszi annak az igen nagy hátránynak az elkerülését, meily a salak és a hozátartozó katalizátor egyidejű száraz őrlésénél lép fel és amely abban mutatkozik, hogy ennél az eljárásnál a salak és a katalizátor szemcsefinomsága nem kielégítő, tehát ilyen módon finom minőségű hidraulikus kötőanyagot előállítani nem lehet. Az említett együttes száraz őrlésnél ia salakból kevébbé finom szemcséket kapunk, mint a katalizátorból, egyrészt, mert a salak keményebb és nehezebben aprítható vagy őrölhető, másrészt, mert kevésbbé aktív anyag. A nedves úton előállított őrölt, tésztaszerű anyag, kb. 25% vizet tartalmaz. Ilyen módon ennek az eljárásnak is van hátránya, mert az anyagot állandóan mozgásban kell tartani, hogy az ülepedést, vagyis üledék keletkezését elkerüljük. Ennek a gyakorlatban az a következménye, hogy az anyagot a felhasználás helyén kell elkészíteni, sőt az elkészítés után ezt az anyagot lehetőleg azonnal fel kell használni, mert ellenkező esetben állandó keverésre van szükség. Az a körülmény, hogy ezt a pépes vagy tésztaszerű anyagot a helyszínen kell előállítani és . állandóan mozgásban kell tartani, szükségessé teszi a_ felhasználásnál, tehát az építkezés helyénél őrlőberendezés, továbbá pépesítőberendezés alkalmazását. A tapasztalat még azt is megmutatta, hogy ez a kötőanyag romlik, tehát jó tulajdonságaiból veszít ha azt pépes állapotában állni hagyjuk anélkül, hogy állandóan kezeinők, vagyis anélkül, hogy megfelelő hőmérsékleten tartanok és kevernők. Következésképen igen fontos előnyt érünk eil, ha a nedvesen megőrölt salakot őrlés után olyan állapotba hozzuk, amely lehetővé teszi a tartósítást, a minőség romlása nélkül, tehát lehetővé teszi a raktározást és az utólagos fölhasználást bármely kívánt időpontban, a készíteni kívánt beton minőségének megfelelő mennyiségű katalizátorral. A találmány a fenti célok elérésére és a hátrányok kiküszöbölésére lehetővé teszi az említett fajtájú hidraulikus kötőanyag raktározását olykép, hogy a nedves őrléssel létesített tésztaszerű anyagot porrá alakítjuk, amely az összes kezdeti jó tulajdonságokat megtartja, úgyhogy az egyszerű habarcskészítés, tehát ennek a pornak vízzel való keverése, lehetővé teszi az eredeti pépes anyag újólagos előállítását. E célból a találmány értelmében a poralakú kötőanyagot a pépes anyag szárításával hozzuk létre, vagyis a nedves úton őrölt salakot közvetlenül az őrlés befejezése után megszárítjuk olykép, hogy aránylag alacsony hőmérsékleten dolgozunk és vékony, elkülönített rétegben a lehető leggyorsabban szárítjuk meg a nedves anyagot. Evégett a tésztaszerű anyagbór először a folyadékmennyiségnek csak egy részét távolítjuk el. Ezt a műveletet hő bevitele és közvetlen kézi munka végzése nélkül is elvégezhetjük bárminő megfelelő készülékben. Felhasználhatunk