141093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú kohászati cement előállítására

2 141093. pl már ismeretes szűrőkészülékeket, továbbá dekantálóberendezéseket, vagy bárminő szokásos szárítóberendezéseket. Olyan berendezéseik, amelyekkel a pépes anyag víztartalmának egy része eltávolítiható, magukban véve ismeretesek. Az ilyen módon kezelt, tehát víztartalmának nagy részétől megfosztott anyagot utólagosan szárítjuk és azután még esetleg a részecskéket elosztjuk olyan készülékben, amely alkalmas aura, hogy a víztartalom maradványait is eltávolítsa. E célra, tehát a teljes szárításra felhasználhatjuk a melegítést, a léghíjas teret, az infravörös sugarakat, a rádiófrekvenciás sugárzást, vagy bárminő más eszközt vagy eljárást. A szárítóeszközök, pl. forgó szárítókészülékek is lehetnek, amelyek görgőkkel vagy lapátos kerekekkel működnek. Ez utóbbi művelet végén a kezelt anyag rendkívül finom por alakjában mutatkozik, teljes mértékben szétosztott részecskékkel. Megemlítendő, hogy a víztelenítés és szétosztás leírt műveletei előnyösen alacsony hőmérséklet mellett végezendők el, tehát lehetőleg 50 C° alatt dolgozunk, hogy ilyen módon az anyaga minőségének megváltozását biztosan elkerülhessük. A részecskék teljes elosztása alapos poirráalakítást eredményez olykép, hogy a szemesek finomsága túlhaladja az eredeti finomságot, tehát szárítás utári a szemcsék kisebbek, mint a pépes anyagot alkotó szemcsék. Nyilvánvaló, hogy mivel a pépes anyagot poralakú anyaggá alakítottuk át a salak hidraulikus tulajdonságainak megőrzése mellett, ezt a hidíraulikus kötőanyagot minden előny megtartásával bárhol és~ barmikor fel lehet használni, anélkül, hogy a raktározási idő tekintetében korlátozások állnának fenn. Ezt a poralakú anyagot zsákokban lehet forgalomba hozni, könnyen lehet szállítani és raktáron tartani anélkül, hogy annak átalakulása bekövetkezne, ha a katalizátort csak a felhasználáskor adagoljuk hozzá. Ezzel szemben az eddig használatos cementeknél a katalizátor-tartalom következtében a raktározás és szállítás folyamán a megromlás veszélye igen nagy, a tulajdonságok hátrányos megváltozása pedig annál gyorsabban következett' be, minél finomabb' volt az őrlés, tehát miner kisebbek a szemcsék. A találmány szerinti új eljárás egyik fontos jellemzője, hogy sokkal finomabb, tehát kisebb szemcséjű port kapunk, mint az eddig ismert szárazreljárásoknál, amelyek ilyen finom őrlést nem tettek lehetővé. A nagyfokú finomság lehetővé teszi annaik áz ismert hátránynak a kiküszöbölését, mely szerint a kohászati cementek rosszul tartják a vizet és a szemcséik túlságosan, nagyok. Emellett a nedvesítés, vagyis a hidraulikus kötőanyag vízfelvételének gyorsasága, tehát ú. n. hidraulikai teljesítménye, a részecskék finomságával közvetlen (egyenes) viszonyban van. Végül megemlítendő, hogy a találmány igen gazdaságos gyártást tesz lehetővé, ami annak következménye, hogy a kötőanyagot központi elhelyezésű üzemben lehet előállítani és kezelni, ahol azt raktározni is lehet, majd pedig zsákokban a felhasználás helyére szállítani. Mivel a készítésnél égetésre vagy sütésre nincsen szükség, az előállítás aránylag egyszerű és olcsó berendezésekben történhetik, ami a gazdaságosságot szintén erősen emeli. A találmány szerinti cémentpor nagyon száraz betonok készítésére is jól használható, melyeik alkalmazása gyakran kívánatos, sőt szükséges is. Ha a salaik nedves őrlésével készített pépes és nagy víztartalmú anyagot használják, akkor aránylag sok portlandcementet kell adagolni, hogy a víz és a cement kívánt aránya létrejöjjön. Ezzel szemben a találmány szerinti cementnél a megfelelő arányt még portlandcement alkalmazása nélkül is elérhetjük, ha megfelelő katalizátort: alkalmazunk, pl. valamely oldható lúgot, így pl. szódát, mert elegendő, ha a habarcskészítéshez szükséges vízmennyiséget tesszük csak ehhez az anyaghoz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás por alakú kohászati cement előállítására, azzal jellemezve, hogy a salakot! magában véve ismert módon nedves állapotban megőröljük olykép, hogy pépes halmazállapotú hidraulikus kötőanyagot kapjunk, mely anyagot, mielőtt az átalakulhatna, szárításnak vetjük alá, előnyösen pedig ezt a műveletet szétszórással egészítjük ki, miáltal az anyagot finom porrá alakítjuk, amely benső, tehát lappangó hidraulikai tulajdonsággal rendelkezik és bármikor egyesíthető poprtlandcementtel, szódával, vagy más az anyagot hidraulikussá tevő katalizátorral. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, melynek jellemzője, hogy közvetlenül a nedves őrlés után a pépes anyagot a lehető leggyorsabb szétszórásnak vetjük alá, melyet előnyösen alacsony hőmérsékleten végzünk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás változata, melynek jellemzője, hogy az anyag szárítását olyan módon végezzük el, hogy annak hőmérséklete 50 C° alatt marad. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás változata, melynek jellemzője, hogy a pépes anyag szárítását a víztartalom egy részének eltávolításával kezdjük, amit szárítással vagy például dekantálással végzünk el, majd pedig az anyagot szükség esetén mégegyszer szárítjuk, vagyis a víz eltávolítását befejezzük és eközben az anyagot melegítjük. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 79. — F. v. a nyomda igazgatójai