141088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilanyagok zsugorodás elleni stabilizálására
illUOO. daton jött létre. E célra bárminő megfelelő katalizátort használhatunk, amelyek néhány példáját a következőkben adjuk meg: Alumin-iumklorid, oxálsav, diammoniumsav foszfát, sósav, ammoniumnitrát, ammoniumkiorid és cinklorid, tizeket a katalizátorokat sikerrel használtuk, de más katalizátorok is használhatók. A használt katalizátor mennyisége a katalizátor természetétől függ és a mennyiség úgy választandó meg, hogy éppen elegendő legyen a kikészítési reakció létrehozására és hogy & legjobb stabilizációt biztosítsa. Ez a mennyiség általában véve a kezelő fürdő minden literjére kb. 5 g. Ha aluminiumkloridot (AL Cl:! ) alkalmazunk katalizátorként a megfelelő stabilizáció elérésére, tehát a szövet •összehúzódásának meggátlására, az alkalmazandó mennyiség lényegesen több mint a kezelő fürdő vagy oldat minden literjére 4 gr. Ha a katalizátor oxálsavból áll, a mennyiség legtöbbször nagyobb, mint az aíuminiumkloridnál, hogy ugyanazt a stabilizációt kapjuk. A katalizátor legnagyobb mennyiségének meghatározása általában véve nem különösebben fontos.az eljárás sikeréhez, de természetesen a szükségesnél több katalizátor használata anyagpazarlást jelent és ha fölös katalizátor-mennyiséget alkalmazunk, a fürdő a kezelés alatt álló textilanyagra hátrányos vagy káros befolyást gyakorolhat. A szöveteket a vizes oldattal vagy fürdővel először megnedvesítjük, tehát ezzel a folyadékkal kezeljük, amely metilol foruiamidet és egy katalizátort tartalmaz és mikor a textilanyag már jól, meg van nedvesítve, a kezelő, folyadék vagy oldat kívánt mennyisége fölötti fölösleget a szövetből eltávolítjuk. Ezután a textiianyagot megszárítjuk és eközben kb. 100 C° alatti hőmérsékleteket alkalmazunk, majd a szárított szövetet e hőfok feletti hőmérsékleteken kikészítjük,'amivel elérjük a reakció teljes befejezését, mely művelethez annál rövidebb időre van szükség, minél magasabb a hőmérséklet ÍO0 C fölött. A kezelt szövetet ezután előnyösen áztatjuk, majd öblítjük és szárítjuk. A jelen leírásban és az igénypontokban a „textilanyag" kifejezés alatt szálakat vagy szálas anyagokat, továbbá rövid szálakból álló vattaszerű anyagokat értünk, tekintet nélkül arra, hogy azok már készáruknak tekintendők vagy gyártás közben vannak, tehát féltermékek, értünk továbbá e kifejezés alatt bárminő szövetet, tehát: akár szövéssel, akár pedig kötéssel vagy nemezeléssel készített szöveteiket, továbbá ruhaneműeket vagy más textilanyagből készült árukat. Anélkül, hogy a szabadalmi védelmet korlátozni akarnók, a következőkben a reagenseknek és a kezelés feltételeinek példáit adjuk meg: /. A metilol-f ormamid mennyisége: Literenként legalább 100 g, előnyösen kb. 200 g metilol formamidot tartalmazó vizes oldatot használunk fürdőnek, hogy a kellő stabilizációt elérjük, de ez a. mennyiség a kezelőfürdő minden literjére számítva 400 grammig "fokozható, ha a cél még az összehúzódás meggátlásán kívül a hajtogatás ellen tanúsított ellenállás növelése is. Igen kitűnő zsugorodás elleni stabilizációt és igen nagy hajtogatás elleni ellcnáilást adó fürdőnél a metilol formamid mennyisége kb. 250 és 250 g. között van a fürdő minden literjére számítva. 2. A katalizátor: Hogy a textilanyag kívánt vagy maximális stabilizációját elérjük, általában véve a fürdő minden literjére számítva 5 g. katalizátort adagolunk. 3. A szárítás hőmérséklete kb, 100 C° aiatt legyen. 4. A kikészítés vagy hevítés hőmérséklete 100 C° fölött van és előnyösen 121 és 177 C° között van. 5. A kikészítés és hevítés ideje megtelel a stabilizáció létrejöttéhez szükséges időnek, pl. ha 150 C"-os áramló levegőben készítjük ki az anyagot, az idő 5 perc. A találmány szerinti eljárással előnyösen kezelhető anyagok közül megemlítendő a 100%ban regenerált cellulózát vagy pamutot tartalmazó textilanyagok, vagy olyanok, amelyek számottevő celiulózamennyiséget tartalmazó szálak keverékéből készültek, tehát cellulózaszerű és más szálak keverésével készített textilanyagok. Ez utóbbiak közül megemlítendők a gyapjú és műselyem keverék anyag, továbbá a gyapjú- és pamut keveréke, a műselyem- és acetát szálak keveréke, a kazeinből készült szálak és pamut keveréke, továbbá .a kazeinszálak és a műselyem keveréke. Az alábbiakban a találmány pontosabb ismertetéséhez kiviteli példákat adunk meg. /. Példa: Műselymet és gyapjút tartalmazó sávos anyagot, ú. n, köpert, melynél a kettős láncfonal 60 % viszkózafonással előállított műselymet és 40 % gyapjút tartalmaz, mely szövet súlya kikészítve 300 g négyszögméterenként és melynek számozása 88 X 37, literenként 200 g hatóanyagot tartalmazó impregnáló oldatban kezeltünk olykép, hogy ezen az oldaton áthúztuk. Az említett hatóanyagot úgy állítottuk elő, hogy 357 g technikai formaldehidet 1 órán át 163 g formaldehiddal reagáltattunk. A formaldehid kezdeti pH-ját KaCOs-mal vagy NaL'COsmal 10—12-re állítottuk be. A hőmérsékletet nem engedtük 55 C° fölé. A fürdőhöz katalizátorként 30 g AlCta-at adagoltunk. A kész fürdő pH-ja 3,3 volt. Miután a szövetet e kezelő oldaton átvittük és a fürdő azt jól megnedvesítette, a szövetet hengerek között összenyomtuk, hogy ilyen módon eltávolítsuk a szövetsúly 100 % -a fölötti folyadék mennyiséget, majd a szövetet feszítőkeretben szárítottuk, amihez 82 C°-os levegőt használtunk. A szövetnek az impregnálás előtti eredieti méreteit adtuk meg. A megszárított szövetet ezután kikészítettük olykép, hogy azt tekervényes úton vezettük egy szálrítőberenzésen és 5 percen át 150 C°-os levegőnek tettük
