141088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilanyagok zsugorodás elleni stabilizálására

141088. 3 H, majd pedig szappannal mostuk, öblítettük és szárítottuk. A szövetnek ai kezelés előtti és kezdés utáni zsugorodását az 5-CCC-T-191a jelű pamutmosás esetén az alábbi táblázat szerint hasonlítjuk össze. A szövet húzószilárdsága és a kopás elleni ellenállás alig változott, vagyis azt a kezelés nem csökkentette kifogásolható módon. A hajtogatással! szemben tanúsított el-Jenállás némileg javult. A szabványos CCC-T-191a pamutmosás alkalmazásával végrehajtott kísérlet zsugorodási eredményei: Zsugorodási %: 1 2 3 VV F W " F W F kezdetiem 11.94 56 13.89 83 12.50 1.11 kezelt 0.28 0 56 28 56 28 / 4 5 W F W F kezeletlen 12.78 1.39 13.89 1.39 kezelt 28 28 28 28 kikészítési veszteség 3.89 %. nyereséget jelent. 2. Példa: Tisztára kikészített, vagyis a kellő méretre hozott, műselymből és gyapjúból álló keverékszövetet, amelynél egyszerű láncot és vetüléket használtunk, ami 80 % viszkőzafonású múselyrnet és 20 % gyapjút tartalmaz, súlya 150 g négyszögméterenként, számozása 83.5 X 63, ugyanolyan kezelő folyadékban impregnáltunk a folyadékon való átvitellel, mint az 1. példában. Miután a szövetet az oldaton átvittük és az jól átnedvesedett, a szövetet hengerek között összenyomtuk, hogy abból eltávolítsuk a szövetsúly 110 %-a fölötti többletmeninyiséget. Ezután a szövetet kb. 82 C°-os levegőben feszítőkeretben kiszárítottuk, az eredeti tehát az impregnálás előtti méretek fenntartásával. A megszárított szövetet ezután kikészítettük 150 C°-os áramló levegőben 3 percen keresztül. A kikészítés után a'szövetet eltávolítottuk a keretről és háromszor egymásután a szabványos CCC-T-191a pamutmosó eljárásnak tettük ki összehúzódás! kísérlet céljából. A fenti eljárás folyamán a sajtolás vagy hengerlés művelete alatt összehúzódást nem engedtünk meg, minek következtében a mosási kísérletek után tapasztalt utólagos zsugorodás az eljárás hatásosságának mértéke volt. A kezelt és nem kezelt szövet összehúzódásának összehasonlítása az alábbiakban megadott táblázat alapján lehetséges. A húzószilárd!ság és a kopás elleni ellenállást az eljárás, illetve kezelés nem befolyásolta kifogásolható módon. A láncirányú összehúzódás mosás után. A szabványos CCC-T-191a pamutmosási kísérlet összehúzódási százaléka. 1. 2. 3. Kezeletlen 5.83 7.22 7.50 Kezelt 0 0 0 A kikészítés vesztesége 2.22 %. A fentiekben említett kezeletlen szövetet a tiszta kikészítésben, ami azt jelenti, hogy a szövetnek már megadtuk a kívánt méretet, főzzük és azután megfelelő módon szárítjuk. A kezeletlen szövet 5.83 % zsugorodása a szövetben maradt zsugorodás .miután azt a fentemlített műveleteknek (nem a kémiai kezelésnek) alávetettük. 3. Példa: 100 %-ban „Challis" viszkózaanyagbóí készített, négyzetméterenként a kikészítés után kb. 120 g súlyú, 68'X 39 számozású szövetet abban az impregnáló oldatban kezeltünk, amelyet az 1. példában leírtunk. Miután a szövetet az oldatban átvittük és azt jól megnedvesítettük, a szövetet hengerek között összenyomtuk, hogy eltávolítsuk belőle a szövetsúly 110%-a fölötti fölös folyadék mennyiséget. Ezután a szövetet feszítőkeretben kb. 82 C°-os levegőben szárítottuk és közben az impregnálás előtti eredeti méreteken tartottuk. A megszárított szövetet azután 3 percen át 142 C°-os áramló levegőben kikészítettük, majd pedig eltávolítottuk a kerettől és a szabványos CCC-T-191a pamutmosó kísérletnek vetettük alá. A kezelt és kezeletlen anyag zsugorodásait az alább megadott 'tabellában hasonlíthatjuk össze. A húzószilárdság és a kopás elleni ellenállás nem változott számottevő módon. A láncirányú összehúzódás mosás után. A szabványos CCC-T-191a pamutmosási kísérlet összehúzódási százaléka. 1. 2. 3. Kezeletlen , 17.78 19.44 20.83 Kezelt 0 27 27 A kikészítés vesztesége 3.33 % nyereséget jelent. 4. Példa: 'Bordás (köper) szövetet, amely más anyaggal kevert acetát müselyemből készült és pedig olyképp hogy 50 % fonással készített viszkózát és 50 % acetát műselymet tartalmazott, súlya a tiszta, vagyis méretre hozott kikészítés után négyszögméterenként 120 gr., számozása pedig 74 X 62, az első példában leírt oldatban való áthúzással tehát impregnálással kezeltük. Miután a szövetet ezen az oldaton átvittük és alaposan megnedvesítettük, azt összesajtoltuk, hogy eltávolítsuk belőle a szövetsúly 95 %-a feletti többletet. Kzután a szövetet feszítőkeretben szárítottuk 82 C°-os levegőben és az impregnálás előtti eredeti méretet adtuk neki. A szárított szövetet ezután kikészítettük 142 C°-os áramló levegőben három percen át. A kikészítés után a szövetet levesszük a keretről és a szabványos CCC-T-191a pamutmosó kísérletnek vetettük alá. A kezelt és kezeletlen szövetek zsugorodásai közötti különbség az alábbiakban megadott táblázatból láthatók. A szövet húzószilárdságát és a kopás elleni ellenállást az eljárást nem befolyásolta kifogásolható módon.