141065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenol-furálgyanták előállítására

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Í41065. SZÁM. 39 c. OSZTÁLY. — B-16830. ALAPSZÁM. Eljárás fenol-furálgyanták előállítására. Svit, národni podnik, (azelőtt Bata n. p.) Gottwaldov, Csehszlovákia. A bejelentés napja: 1948. március 1. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1946. szeptember 25. '(A'41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 1. §-a alapján.) Fenolnak furállal magas hőmérsékleteken és szerves savak jelenlétében való kondenzálása­kor kocsonyaszerű gyanták keletkeznek, ame­lyek szerves oldószerekben vagy oldhatatlanok, vagy csak részben oldhatók. Szervetlen savak gyanták tulajdonságaira és azokból előállított sajtolt keverékekre kedvezőtlen hatást fejtenek ki, mert,a fenolnak furállal való kondenzálásu mellett furálpolimerek és íurálgyanták keletke­zesét is előidézik, amelyek polimerizáciős fo­kuk elosztása következtében kedvezőtlen mechanikus tulajdonságú kész sajtolt termékek­hez vezetnek, igy például 50%-os faliszttarta­lom: és 4% hexametiléntetraniin esetén a sajtolt testek hajlítási szilárdsága átlag csak 300 kg/cm2 . Javasoltak már olyan eljárást, amelynél fe­nolnak furálhl való polikondenzálását nátrium­hidroxid jelenlétében magasabb hőmérséklete­kéi! végzik. Furái magasabb hőmérsékleteknél, valamint víz és nátriumhidroxid jelenlétében a Canizzaro-reakció szerint viselkedik, miáltal egyrészt íurilalkohol és másrészt pironyáksav (CrÄQ;;) keletkezik. A nátriumhidroxidnak a pironyáksavval való letompítása csökkenti a polikondenzáciő sebességét. A végtermék nem kívánatos szennyezésekként nemcsak a piro­nyáksav nátriumsóját és a furái polimerjét, ha­nem szabad fenolt is tartalmaz.' Ez utóbbi ugyan formaldehiddel való utólagos kondenzá­iással köthető, az ilyen eljárás azonban bonyo­lult és drága, anélkül, hogy valamennyi járu­lékos hátrányt megszüntetne. Ezenkívül az ilyen kevert gyantákból előállított sajtolt keve­rékek sajtolásához szükséges idő körülbelül a felével hosszabb és a hajlítási szilárdság 50% íalisztíartaloni és 4% hexametiléntetraniin mellett még mindig csak 390 kg/cm2, az ütő­munka pedig 3 cmkg/cm2 . A jelenlévő pironyák­savas nátrium: a sajtolt testek vízfelvevő képes­ségét a villamos szigetelőiképesség lerontásával egyidejűleg lényegesen növeli. Ezek a. sajtolt keverékek tehát nem alkalmasak villamos szi­getelés előállítására. Megkísérelték a fent felsorolt hátrányoknak katalizátorként kái ciumhidroxi d alkalmazásá­val való kiküszöbölését. Az eredmény azonban ez esetben sem volt kielégítő és a sajtolt testek mechanikus tulajdonságai rosszabbak voltak. mint félig oldható katalizátor alkalmazása ese­tén. Kifogástalan eredményeket hamuzsírnak ka­talizátorként való alkalmazásával sem értek el, különösen nem sikerült ilymódon az egyes ada­gok egyenletességének biztosítása. A polikon­denzációs folyamat közben fellépő egyenetlen­ségeket a katalizátornak a reakciókeveirékben való igen lassú oldódása okozza. A reakcióke­verék tekintélyes hosszú ideig két fázisra van elválasztva és ez az állapot erőteljes keverés­sel sem szüntethető meg. Bár a káliumkarbo­nát fenolban előzetesen feloldható és a furái csak ezután" adható hozzá, ami a polikonden­záciő lefolyását kedvezőbbé teszi, az így ka­pott gyanta azonban mimdlig tartalmaz szabad kálmmkarbonátoí és a termékek ezért viszony­lag könnyen vesznek fel vizet, tehát Szigetelés céljaira csak kevéssé- alkalmasak. Végül javasolták már fenolnak furállal kata­lizátor nélküli, a keverék forrpontja fölötti hő­mérsékleten, tehát túlnyomás alatt történő kondenzálását. Az ilyen termék villamos szige­telőképessége kedvezőbb, a kapott gyanta azon­ban csak nehezen sajtolható, mert az adott reakciófeltételek mellett fokozott mértékben ke­letkezik furái-polimer. A fenol egy része a gyan­tában szabad állapotban marad meg. Ügy találtuk, hogy a fentemlített hátrányok azzal küszöbölhetők ki, hogy a kondenzálást gyorsító anyagként; alkálifenolátokat alkalma­zunk. Ezek az anyagok félig oldható katalizáto­rok, amelyek először a fenolban teljesen1 oldód­nak, majd a reakció folyamán az oldatból rész­ben kiválnak. Az alkálifenolátok közül legjob-

Next

/
Oldalképek
Tartalom