141005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-dehidroszterol előállítására

Megjelent 1952. évi február hó 1-én. J^?-C ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141005. SZÁM. 12 o, 25. OSZTÁLY. — P-10934 ALAPSZÁM. Eljárás 7-dehidro-szterol előállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1944. január 25. Németalföldi elsőbbsége: 1943. január 28. A találmány eljárás 7-dehidlroszterolok vagy származékainak szintetikus úton történő készí­tésére, kiváltképpen pedig olyan 7-dehidroikole­szterol szintetikus készítésére, mely angolkór­ellenes készítmények előállítása szempontjából fontos. Ismeretes egy 7-dehidroszterol-származék előállítása szintetikus úton akként, hogy szterol­észtert a 7-oxovegyületig oxidálnak, ezt a 7-hidroxivegyületig redukálják, majd a hidroxil­csoportot a 7. helyen eleszterezik, végül pedig a kapott észter hevítésével ezt az észtert ama sav lehasítása közben, amellyel az eszterezést végezték, a 7-dehiidrovegyületté alakítják át. A fenti készítési mód hátránya, hogy körül­ményes, mert számos közbenső vegyületre ter­jed és 7-dehidrovegyületben a kiindulási anyag­hoz viszonyítva csekély hozamot ad. Történtek kísérletek arra, hogy a "kívánt ké­szítményhez rövidebb úton jussanak és nagyobb hozamot kapjanak, e kísérletek azonban nem •vezettek a kitűzött célhoz. Így pl. javasolták 7-dehidrokoleszterol előállítását 7-aminokolesz­terolon keresztül, amelynek ammóniák felhasí­tásával e 7-dehidrovegyületté kellenne átala­kulnia (H. J. Eckhardt, Berichte 1938, 401). Voltak már törekvések arra is, hogy 6-oxo­kolesztanilacetát brómozásával 3,6-dihidroxi-7-bromkolesztant készítsenek, hogy ezt 7-dehidro­koleszterollá tovább dolgozzák fel. A brórnozás azonban nem eredményezi a kívánt terméket (I. M. Heilbron, E. R. H. Jones és F. S. Spring, Journal of the chemical Society, 1937, 801. ol­dal). Azt találtuk már most, hogy 7-dfehidroszterolt vagy ennek származékát egyszerű módon és megfelelő hozammal készíthetünk úgy, hogy 7-haIogénszterolból, vagy szterolszármazékból halogénhidrogént lehasító szerek segélyével halogénhidrogént hasítunk le. Halogénhidrogént lehasító szereket ismertet Houben a „Die Me­thoden der organischen Chemie" c. művének 3. kiadásában a II. kötet 947. és következő olda­lain. 7-halogénszterolt vagy szterolszármazé­kot készíthetünk úgy, hogy szterolra vagy en­nek származékára oly halogéinvegyületet enge­dünk behatni, mely kettős kötésű szénnel szom­szédos szénatomhoz kötött hidrogénira helyette­sítőén hat. Ilyen vegyületet, — nevezetesen a halogenilamiinovegyületek osztályába tartozó bromilacetamidet — Houben már említett műve a III. kötet 1162. oldalán ír le. További alkalmas vegyületek, pl. a díibromiletiluretán, a bromil­iminoszénsavas etileszter, a bromilftialimid, a Ziegler és mások által (Liebigs Annalen, 551., 1942., 80. oldal) halogén bevezetésére az úgy­nevezett allilhelyre különösképpen ajánlott bromilszukcinimid, a bromilacetiluretán, stb. Egyszerű kísérlet szolgáltat adatokat a külön­böző halogenilaminovegyületek alkalmas voltára vonatkozóan. Számos esetben nem szükséges az, hogy a halogénezéskor keletkező 7-halogénvegyületet a kapott reaikciókeverékből kiválasszuk. D3 -vita­minnak a találmány szerint kapott 7-dehidro­koleszterol ibolyántúli besugárzása révén való készítésekor előnyös lehet, ha a halogénezést követően közvetlenül, közbenső tisztítás nélkül, a halogénhidrogén lehasításával kapott keveré­ket sugároztatjuk be. A találmány egyik sajátos foganatosítási módja szerint a halogénhidrogén lehasítását a 7-halogénszterolból oxigén kizárásával végez­zük. Meglepő módion kitűnt az, hogy ellentétben azzal, amit a 7-dehidroszteroloknak oxigénnel szemben álkaliás közegben mutatkozó viszony­lagos állélkonysíága alapján várni lehetett, oxi­gén kizárása esetén 7-dehidro'Szterolba:n, vagy szterolszármazékban jelentékenyen nagyobb ho­zamot 'kapunk, mint az esetben, ha oxigén kizá­rása nélkül dolgozunk. A halogénhidrogén le­hasítását végezhetjük közömbös közegben, pl. nitrogénatmoszférában. A halogénhidrogén le­hasítása után esetleg alkalmazott elszappano­sítási célszerűen szintén1 oxigén kizárásával, pl.' nitrogénatmoszférában, végezzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom