140993. lajstromszámú szabadalom • Külön lengető-feszültségforrással rendelkező, logaritmusos működésű lengővisszacsatolásos erősítő
2 140993. ból és 18 ellenállásból összetett műhálózat hatására az -A- görbével ábrázolt hullámalakot kapja. A 10 csőben végbemenő hátrányos rácsegyenirányítás kiküszöbölése végett a vevőkészülék amplitudókorlátozó berendezést tartalmaz. Ezt 22 egyenirányító dióda és ezzel sorbakapcsolt olyan 23 kondenzátor alkotja, amelynek a viszszacsatolt rezgőkörben gerjesztett 'rezgések számára kis ellenállása van. A 23 kondenzátorhoz olyan 24 ellenállást kapcsoltunk párhuzamosan, amelynek ellenállásértéke lényegesen nagyobb az egymással sorbakapcsolt 22 és 23 kapcsolóelemeknek az egyenirányító átbocsátási időszakaiban adott ellenállásánál. A 22 diódához továbbá nagyfrekvenciás 25 fojtótekercs is csatlakozik. Az amplitudókorlátozó berendezést 26 kondenzátor köti össze a rezonanciás 11—15 körrel. A visszacsatolt rezgőkörrel továbbá stabilizáló berendezés is összeköttetésben áll. Ez is tartalmaz egy 27 egyenirányítódiódát, amelynek terhelőkörét 28 ellenállás és 29 kondenzátor alkotja, valamint a rezonanciás 11—15 kör 11 tekercsével induktív csatolásban álló 30 tekercset és olyan 31 ellenállást, amelynek révén a 27 diódát tartalmazó irányítókörnek nagyobb ellenállása van, mint a 22 diódát tartalmazó egyenirányítókörnek. A 28 ellenállás és a 29 kondenzátor összekötőpontját 18 ellenállás és a 10 rezgőcső rácsával köti össze úgy, hogy az említett kapcsolóelemeken adódó feszültség előfeszültségként a 10 csőhöz jut. A visszacsatolt rezgőkörrel 35 kondenzátoron át 36 demodulator áll összeköttetésben, amelyhez szűrővel kombinált kisfrekvenciás 37 erősítő és 38 hangszóró csatlakozik. A vett vivőhullámot a 11 tekerccsel induktív csatolásban álló 41 tekercs vezeti a 40 antennától a visszacsatolt rezgőkörbe. A 10—21, 26 és 35—38 kapcsolóelemek azonosak a külön lengetőfeszültségforrással rendelkező használatos lengővisszacsatolásos vevőkészülék kapcsolóelemeivel és működési módjuk ennélfogva nem szorul bővebb magyarázatra. Röviden megemlítjük, hogy a lengetőfeszültség a visszacsatolt rezgőkört úgy befolyásolja, hogy ennek vezetőképessége váltakozva pozitív és negatív értékűvé válik. A negatív vezetőképesség időszakaiban a visszacsatolt rezgőkörben rezgések létesülnek, amelyeknek kezdeti amplitúdója a vett vivőhullámnak az erősítő legnagyobb érzékenysége időpontjában adott amplitúdójától függ. Az erősítő legnagyobb érzékenységének időpontja akkor következik be, amikor a visszacsatolt rezgőkör vezetőképessége pozitív értékeiről negatív értékeire való átváltása közben zérus értékűvé válik. A gerjesztett rezgések kezdeti amplitúdójuk nagyságától függő időpontban érik el legnagyobb amplitudiójukat, ezt bizonyos időszakon át megtartják és azután megszűnnek, amint a visszacsatolt rezgőkör vezetőképessége ismét pozitívvá válik, Az ismertetett folyamat a lengetőfeszültség frekvenciájával ismétlődiik úgy, hogy mindegyik lengési időszakban egy-egy rezgéssorozat jön létre. Minthogy a gerjesztett rezgések legnagyobb amplitúdója elérésének időpontja a vivőhullámnak az erősítő legnagyobb érzékenysége időpontjában adott amplitúdójától függ, az egymásra következő rezgéssorozatok időtartama a vett vivőhullám modulációjának megfelelően változik. A gerjesztett rezgéseket a 36 demodulator egyenirányítja és a vett vivőhullámnak a demodulátorban ilymódon leszármaztatott modulációs összetevői a kisfrekvenciás 37 erősítőn át a 38 hangszóróhoz jutnak. A 23 ellenállás és a 24 kondenzátor amplitudiókésleltető előfeszültséget szolgáltat a 22 egyenirányítónak. A visszacsatolt rezgőkörben gerjesztett rezgések amplitúdója mindegyik lengési időszakban mindaddig növekedhetik, amíg el nem éri a 22 egyenirányító előfeszültségé'iek nagyságát. Ennek bekövetkeztekor az egyenirányító átbocsátóvá válik és kis ellenállása révén úgy csillapítja a rezonanciás 11—15 kört, hogy a visszacsatolt rezgőkör vezetőképessége addigi negatív értékéről azonnal zérus értékére esik, ami meggátolja a visszacsatolt rezgőkörben gerjesztett rezgések amplitúdójának további növekedését. A 24 ellenállás értéke lényegesen nagyobb a 22 egyenirányító átbocsátási ellenállásánál és olyan nagyságú, hogy az egyenirányító átbocsátó időszakában a visszacsatolt rezgőkörre ható csillapítás eléggé nagy legyen a visszacsatolt rezgőkörben gerjeztett rezgések legnagyobb amplitúdójának olyan értékre való korlátozásához, amely alatta van annak a telítési amplitúdónak, amely a korlátozóberendezés hiányában: adódnék. „Telítési amplitúdón" itt nem azt az amplitúdót értjük, amelyet a gerjesztett rezgések egyáltalán elérhetnének, hanem azt, amelynél a rezgőcsőben rácsegyenirányítás következik be. Kívánatos, hogy a 22 egyenirányító a rezgések növekedési időszakaiban ne légyen átbocsátó, hogy ennek folytán a vevőhullám modulációja a visszacsatolt rezgőkör rezgési időszakainak időtartamában kifejezésre jusson. Ezt a 23 kondenzátornak olyan méretezésével érjük el, amely mellett ennek a kondenzátornak a 24 ellenállással együttes időállandója a lengési időszakkal legalábbis azonos nagyságrendű. Ez az időállandó rendesen sokkal nagyobb a lengési időszaknál, azonban tág határok között változtatható. Előnyös lehet pl., ha ezt az időállandót úgy választjuk meg, hogy egyenlő legyen a vett vivőhullám legkisebb modulációs frekvenciájának megfelelő periódustartammal, azonban akár kisebbre is méretezhetjük a lengési időszaknál. Az utóbbi esetben előnyös, ha az említett időállandó legalábbis egyharmada a lengési időszaknak. A visszacsatolt rezgőkörbein gerjesztett rezgések a 27 egyenirányítót tartalmazó stabilizálóberendezésbe is eljutnak és ott egyenirányítá.R'ik révén szabályozófeszültséget szolgáltatna1, a 28, 29 műhálózaton. A 27 egyenirányító úgy hat, hogy a 28, 29 műhálózaton' adódó
