140992. lajstromszámú szabadalom • Önlengő lengővisszacsatolásos erősítő

2 140992. egyik sarka nagyfrekvenciás 23 fojtótekercsen át a 10 cső anódájaval áll összeköttetésben, másik sarka pedig 24 ellenálláson át +B feszültségforráshoz kapcsolódik. A járulékos rezonanciás 20 kör rezonanciás frekvenciája a vevőkészülék átlagos lengési frekvenciájának 0,1—10-szerese lehet, azonban előnyösen körülbelül a fele az átlagos lengési frekvenciának. A 19 kondenzátor kapacitását a visszacsatolt rezgőkör telítési időszakában a 10 cső anódája és katódája között adódó vezetőiképességhez képest úgy méretezzük, hogy a járulékos rezonanciás kör csillapításának időállandója az említett időszakban kisebb legyen, mint az átlagos lengési időszak. A 19 kondenzátort és a 24 ellenállást tartalmazó műhálózat időállandója többszzöröse a járulékos rezonanciás 20 kör csillapítása időállandójának, de kisebb a vevőkészülék átlagos lengési időszakánál. Ez az időállandó például az átlagos lengési időszak ötödrésze lehet. A 19 kondenzátor kapacitása a 10 csövön mindegyik telítési időszakban átfolyó anódáramimpulzus időtartamát határozza meg, a 19 kondenzátor a 22 tekerccsel és 24 ellenállással együtt viszont a lengető feszültség hullámalakját határozza meg. A 19 kondenzátor kapacitását előnyösen úgy választjuk meg, hogy a mindegyik telítési időszakban bekövetkező anódáramimpulzus időtartama a lengési időszaknak kb. 10—15%-a legyen. A vevőkészülék továbbá a 10 cső két elektródája közé kapcsolt olyan ellenállást tartalmaz, amely a cső eme elektródái között mindegyik lengési időszakban folyó áramból leszármaztatja a csövet vezérlő lengető}'észültségét. Ezt az ellenállást a jelen esetben a 10 cső anódája és katódája közé kapcsolt 24 ellenállás alkothatja. A vevőkészülék végül a 10 cső 11 vezérlőrácsa és 17 katódája közé kapcsolt, az átlagos lengési frekvencia stabilizálására hivatott olyan 25 műhálózatot is tartalmaz, amelynek időállandója többszöröse az átlagos lengési időszaknak. Ezt a műhálózatot változtatható 26 ellenállás és olyan 21 kondenzátor alkotja, amelyet nagyfrekvenciásán 29 kondenzátor hidal át. A 26 ellenállás egyik sarka olyan 31 feszültségelosztó beállítható 30 csapolásával áll összeköttetésben, amelynek végei feszültségforrás + B és —B sarkaihoz kapcsolódnak, az ellenállás másik sarka pedig a 10 cső 11 vezérlőrácsával van összekötve. A 27 kondenzátor a 11 vezérlőrács és a föld között van. A vevőkészülék átlagos lengési frekvenciája elsősorban a 20 műhálózat 19 kondenzátorától és a 25 műhálózat 26 ellenállásától függ, mert az említett kontdenzátor szabja meg a mindegyik lengési időszakban folyó anódáram nagyságát, a 26 ellenállás és az ehhez vezetett feszültség pedig a 10 cső vezérlőrácsa és katódája között hatékony előfeszültséget határozza meg. A vett vivőhullámot a 16 tekerccsel induktív csatolásban álló 35, 36 antennarendszer juttatja a visszacsatolt rezgőkörbe. A vivőhullám modulációs összetevői a 24 ellenálláson jelennek meg és aluláteresztő 39 szűrőn, 37 csatolókondenzátoron és kisfrekvenciás 39 erősítőn át a 40 hangszóróhoz jutnak. Az aluláteresztő 38 szűrőt úgy méretezzük, hogy elnyomja a viszszacsatolt rezgőkör kimenőfeszültségében jelentkező ama összetevőket, amelyek a lengetőfeszültségből származnak. Ha a járulékos rezonanciás 20 kör hatását egyelőre elhanyagoljuk, az ismertetett! vevőkészülék a következőképen; működik: A +B feszültségforrás feltölti a 19 kondenzátort a 24 ellenálláson, a 22 tekercsen és a 23 fojtótekercsen át, mire a kondenzátor kisül a 10 cső kisütőszakaszán át. A cső átbocsátási időszakában a visszacsatolt rezgőkörben olyan rezgések keletkeznek, amelyeknek frekvenciája megfelel a rezonanciás 13 kör rezonanciás frekvenciájának. Amint a 19 kondenzátor kisült, lezáródik a 10 cső és az említett rezgések csillapítódnak. Ugyanekkor ismét feltöltődik a 19 kondenzátor, mimellett ebben a feltöltésben a 22 tekercsben tárolt energia is részt vesz. Amint a kondenzzátor töltése eléggé naggyá vált ahhoz, hogy a 10 csőben kisülést idézzen elő, ismétlődik az imént leírt folyamat. A visszacsatolt rezgőkörbe vezetett vivőhullám modulációs összetevői annak folytán adódnak a 24 ellenálláson, hogy a visszacsatolt rezgőkör lengési időszaka dinamikusan változik a vivőhullám amplitudómodülációjának megfelelően. Ezek a dinamikus változások a 10 cső anódáramának dinamikus változásaiban nyilvánulnak meg úgy, hogy a 24 ellenálláson a vivőhullám modulációjával egyezően változó feszültség adódik, amely a 38 szűrőn és a 39 erősítőn: át a 40 hangszóróhoz jut. A járulékos rezonanciás 20 kör és a stabilizáló 25 műhálózat hatását a 2a. ábra nyomán ismertetjük, amely a 10 cső anódfeszültségének lefolyását mutatja a cső rácsára ható különböző előfeszültségek mellett. Ha a vett vivőhullám átlagos amplitúdója megközelítőleg állandó, akkor az az időpont, amelyben az anódfeszültség annyira csökken, hogy a cső lezáródik és a visszacsatolt rezgőkörben gerjesztett rezgések kioltódnak, a 10 cső vezérlőrácsa és katódája között ható előfeszültségtől függ, amelyet a 26 ellenállás és a 30 csapolás beállítása határoz meg. Az -A- görbe az anódfeszültségnek a legkisebb előfeszültség melletti lefolyását mutatja, a -B- görbe kissé nagyobb előfeszültségre érvényes, a -C- görbe pedig a legnagyobb előfeszültségre vonatkozik. Ez nyilvánvalóvá válik abból, hogy kis előfeszültség,

, amely visszacsatolt rezgőkör nagy negatív vezetőképességét idézi elő, a visszacsatolt: rezgőkörben létesülő rezgések gyors növekedését eredményezi, minek folytán ezek a rezgések gyorsan érik el telítési amplitúdójukat és így a lengési frekvencia megnövekszik. Először azt a folyamatot vizsgáljuk meg, amely az anódfeszültségnek a 2a. ábra -B- görbéjével ábrázolt lefolyása mellett adlódik. A tt időpontban a 19 kondenzátor feszültsége olyan értékre csökken, amely már nem elegendő a 10 cső kisülésének fenntartására, minek folytán ez a cső lezáródik. Ezt a feszültséget a 2a. áb-