140992. lajstromszámú szabadalom • Önlengő lengővisszacsatolásos erősítő
140092. 3 rában az alsó szaggatott, vízszintes vonal jelzi. A cső kisülésének a U időpontban bekövetkezett megszakítása következtében ebben az időpontban a csőnek a 2b. ábrában ábrázolt anódárama hirtelen zérusra csökkent. Az anódáram eme hirtelen változása lökésszerűen gerjeszti a járulékos rezonanciás 20 kört, mert a 22 tekercsben tárolt energia nem tud ugyanolyan gyorsan lefolyni. Ez az energia a 19 kondenzátorba jut és a kondenzátor a ti—13 időszakban a 2b. ábra teljes vonallal rajzolt görbéjével szemléltetett módon olyan sebességgel töltődik fel, amely a járulékos rezonanciás 20 kör rezonanciás frekvenciájától és a 24 ellenállás okozta csillapítástól függ. Eközben a 10 cső anódfeszültsége lényegesen meghaladhatja a +B feszültségforrás feszültségét és elérheti ennek a feszültségnek kétszeresét, mint ezt a 2a. ábra mutatja. A t2 időpontban nagyon kis anódáram kezd folyni, mint ezt a 2b. ábra szaggatott vonallal rajzolt -B- görbéje mutatja. Az ábrázolás világosságának érdekében a t2 időpontban adódó kezdeti anódáramnak erősségét a rajzban erősen túloztuk. Röviddeli a t3 időpont előtt az anódáram a nagyamplitudójú rezgések rácsegyenirányítása következtében nagyon gyorsan kezd növekedni és a t3 időpontban eléri legnagyobb értékét. Ebben a telítési időszakban az erős anódáram; nagyon gyorsan kisüti a 19 kondenzátort és ennek folytán az anódfeszültség ugyanolyan gyorsan csökken arra az értéikére, amely mellett a kisülés hirtelen! megszűnik. Evvel megszakad az anódáram: is és így véget ér a telítési időszak. A telítési időszakban a járulékos rezonanciás 20 kör csillapításának időállandója a cső aránylag kis belső ellenállasa következtében csak tört része az átlagos lengési időszaknak. A t4 időpontban ismét megkezdődik a 19 kondenzátor feltöltése és megismétlődik az imént leírt folyamat. Mint látható, az anódáram legnagyobb része o telítési időszakban folyik. A fentiekből és a 2a. ábrából nyi'.ánvaló, hogy a járulékos rezonanciás 20 kör jelentős, mértékben befolyásolja a lengetőfeszükség lefolyását. A 10 cső anódáján adódó Iengeíóísszültség legnagyobb értéke megközelítőleg u kétszerese lehet annak az értéknek, amelyet a lengetőfeszültség a járulékos rezonanciás kör hiányában érne el. A lengetőfeszültségnek ez a nagy értéke, amely akkor is adódik, ha a -fB feszültségforrás feszültsége aránylag kicsiny, számos előnnyel jár. A 10 csőnek a nagy anódfeszültségből és az ebből eredő erős anódáramból adódó nagy ímeredeksége meggyorsítja a rezgések növekedését és lehetővé teszi, hogy ezek a rezgések nagy telítési amplitúdót érjenek el. Ez kiváltképen nagy lengési frekvenciák esetében fontos, mert ekkor az egész lengővisszacsatolásos erősítésnek a rezgések növekedése nagyon rövid időszakában kell Végbemennie. Az erős anódáram a vevőkészülék nagy kimenő teljesítményét is eredményezi. A járulékos rezonanciás 20 kör továbbá lehetővé teszi aránylag nagy negatív előfeszültség alkalmazását a 10 cső vezérlőrácsán, ami kedvezően befolyásolja a rezgések kívánt időszakos megszakítását és evvel növeli a vevőkészülék üzembiztonságát. A 10 cső anódkörébe kapcsolt 24 ellenállásnak kiváltképen akkor van nagy jelentősége, ha a stabilizáló 25 műhálózatot elhagyjuk és a 10 cső rácsára állandó nagyságú előfeszültséget adunk. Ez' esetben ugyanis a 24 ellenállás hiányában előfordulhatna, hogy a visszacsatolás önlengése kimarad úgy, hogy a 10 cső folyamatosan rezgő rezgéskeltőként működik. Ez kiváltképen akikor következhetik be, ha a cső anódfeszültségét fokozatosan növeljük a szükséges értékre. Ezt meggátolja a 24 ellenállás, mert az ezen az ellenálláson át folyó anódáram az ellenálláson; az anódfeszültséget csökkentő feszültségesést eredményez, még pedig függetlenül attól a sebességtől, amellyel az anódáram folyni kezd. Ez a feszültségváltozás azután mindenképen előidézi a lengő visszacsatolás megkezdését. A stabilizáló 25 műhálózat is hozzájárul ahhoz, hogy ne létesülhessenek folyamatos rezgések a 10 csőben. Ezen a műhálózaton ugyanis a telítési időszakokban bekövetkező rácsegyenirányítás következtében kis rácselőfeszültség létesül, amely a 10 cső meredekségét megváltoztatja és evvel a rezonanciás 13 körben gerjesztett rezgések amplitúdóját csökkenti úgy, hogy nem alakulhatnak ki folyamatos rezgések. Mind a 24 ellenállás, mind a 25 műhálózat külpnösen fontos szerepet játszik akkor, ha a vevőkészülék lengési frekvenciája nagyon nagy. A ,2c. ábra a 2a. és 2b. ábrák -A-, -B- és -C-görbéivel ábrázolt háromféle üzemi feltételnek megfelelő vezetoképességi jellemgörbéket szemlélteti. A 2a. és 2b. ábrákból látható, hogy a legnagyobb anódáramimpulzus nagysága és időtartama avval az anódfeszültséggel arányos, amelynél a telítés bekövetkezik. A -B- görbével ábrázolt anódáramfcnpulzusnak van a legnagyobb amplitúdója és a legnagyobb időtartama, mert a telítés abban a t3 időpontban következik be, amelyben az anódfeszültség eléri legnagyobb értékét, azaz amelyben a járulékos rezonanciás 20 kör 19 kondenzátorában a legnagyobb energia tárolódik. A 2d. ábra a 2a. ábrának az anódfeszültséget ábrázoló görbéi egy részét nagyított léptékben szemlélteti A 2d. ábra görbéi kissé eltúlzottan rajzoltak, hogy megkönnyítsék a találmány egy fontos ismérvének megértését. A függőleges ha , h é és h c vonalak hossza az anódfeszültség ama legnagyobb amplitúdóinak felel meg, amelyeket ez az ábrázolt háromféle üzemi feltétel mellett közvetlenül a telítés bekövetkezte előtt elér. A megfelelő anódáramimpulzusok legnagyobb amplitúdói ezekkel a hosszakkal arányosak. A 10 cső lezárása mindhárom esetben az anódfeszültségnek ugyanarra az értékre való csökkenésekor következik be. Bár az anódfeszültség változása a valóságban inkább exponenciális lefolyású, lineáris változásként is felfoghatjuk és ezért az egyszerűség- kedvéért ebben az alakban ábrázoltuk. A három egy-
