140947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémburkolat alkalmazására villamos kábelek bélvezetékein

14094?. á szülék mágnesrendszere áram alatt van, miértis a 8. ill. 8a fegyverzet rögzítődik és az Li bélvontató zsinór a T cső ismertetett előrehúzása , folyamán e csőbe benyomul. Az ekként előrehúzott T cső folytonos, merev, sima 15 vályúban halad végig (7. ábra), melyben egymáshoz közel elrendezett, szabadon forgó 16 görgők vannalk, és amelyet a 7 vezetőgörgő körzete és a 14 húzódob körzete között rendezünk el. E vályú és görgői a csövet igen csekély súrlódás mellett támasztják alá. A 15 fővályú mellett második, keskenyebb 17 vályú van az Ll bél vontató zsinór számára, mely a 15 vályúban előrehúzott cső elülső végébe folytonosan beljebb hatol. E két vályút a 7. ábra szerinti szerkezet foglalja egybe. Ha a 14 húzódobot megállítjuk és ha a T cső eredetileg különálló hosszdiarabokból állt, melyek egyike sem volt nagyobb a pálya teljes hosszánál, akikor az első hosszdarab hátsó .vége éppen a 7 vezető görgő elé kerül, a 8. ill. Sa fegyverzet pedig az Ll bélvontató zsinór végével együtt ennek az első cső-hosszdarabnak a hátsó végéből kiáll. Ha azonban a cső egyetlen folytonos hosszdarabot alkot, mely a pálya hosszának többszörösével egyenlő, akkor azt közvetlenül a 7 vezetőgörgő előtt elvágjuk és az elvágott végeket úgy távolítjuk el egymástól, hogy a 14 húzódobbal rövid húzást fejtünk ki az elől haladó csőrészre. Ha a cső eredeti'eg különálló darabokból állt, akkor a második hosszdarabot a 2 egyenesítő készüléken és a 3 mágneskészüléken át, a 7 vezetőgörgő fölött előre húzzuk. Ha a cső eredetileg folytonos volt, akkor (az első darabról levágott) második darab máris az említett helyzetben van. A 8. ill. 8a fegyverzetet most az Ll bél vontató1 zsinórról lekapcsoljuk és, ha a T cső eredetileg több darabból"állt, a második csődarab elülső végébe dugjuk. • Ha a T cső eredetileg folytonos volt, akkor a fegyverzet máris a második csődarab elülső végében van. A második csődarab elülső végét most az alábbiakban csatlószervnek nevezett 18 összekötődarab révén az első csődarab hátsó végéhez kötjük. A 18 csatlószerv (12. és 13. ábra) olyan kialakítású, hogy az első csődiarabhoz tartozó C bél végét a csatlószerven át az első csődarab hátsó végébe, a második csődarabhoz tartozó Ll bélvontató zsinórt pedig a csatlószerven át a második csődarab elülső végébe vezethetjük. A rögzített 19 szorítót (l. és 6. ábra) ezután az első csődarab hátsó végéhez csíptetjük és az első csődarabot a 14 húzó dobbal megfeszítjük. Az első csődarabban lévő Ll bélvontató zsinór hátsó végét a csővel burkolandó C béldarab elülső végéhez kötjük és a bélvontató zsinórt annak elülső vége felől az első csődarabon áthúzzuk, úgyhogy utóbbin ekként a C belét is áthúzzuk (13. ábra). E művelet alatt a belet 20 dobról fejthetjük le (1. ábra), mely a pálya mellett, az első csődarab hátsó végével szomszédos helyen fekszik. Az Ll bélvontató zsinórt az első csődarabon egy nem ábrázolt segédcsörlő húzhatja át, melyet a pálya oldalán, az első csődarab elülső vége közelében helyezünk el. Szükség esetén egy vagy több 21 csiga vezeti a bélvontató zsinórt a csörlőhöz. Szükség esetéri egy önműködő szerkezet állíthatja meg a segédcsörlőt, miután ez a kellő hosszúságú belet áthúzta. Miután az átfűzés befejeződött, az Ll bélvontató zsinór hátsó végét a C béltől eloldjuk és végnélküli 22 kötélszállítóhoz csíptetjük. Az Ll zsinór visszakerül a bevezető helyzetbe, miközben a 17. vályú azt egész hosszában alátámasztja. A 19 szorítót most az első csődarab hátsó végétől eloldjuk és az első csődarabot a húzódobbal addig húzzuk előre, míg annak elülső vége a 23 sajtológép, ill. sajtó közelébe nem jut (lásd a 8. ábrát is). E művelet folyamán a 18 csatlószerv a második csődarabot is előrehúzza és azt a 15 vályúba kezdi lefektetni. E művelet előtt, valamely alkalmas pillanatban, második Ll bélvontató zsinórt vezettünk át a csatlószerven és kötöttünk a második csődarabban levő 8 ill. 8a fegyverzethez, úgyhogy miközben a második csődarab a vályúba fefksziik be, a második bélvoatató zsinór a második csődarabba fokozatosan beljebb nyomul. Ezt a műveletet világosan szemlélteti a 13. ábra, melyen az első C bél hátsó vége az első csődiarab hátsó végéből még kinyúlik, míg a második Ll vontató zsinór már a második csődarab elülső végébe nyomul. Az első csődarab elülső végét ezután a 23 sajtó nyílásán áthúzzuk és a 19 szorítóhoz hasonló, rögzített 24 szorítót (1. ábra) helyezzük a csőre, közvetlenül a sajtó után. A feszültséget ezután a 14 húzódob csekély visszaforgatásával csökkentjük és a 13 feszítőzárat a csőről leoldjuk, majd a cső elülső végét sajtoljuk és a 25 áthúzógyűrűt rácsúsztatjuk. Az L2 csővontató zsinórt most valamilyen alkalmas módon ismét hozzákötjük az első csődarab (most már vékonyított) elülső végéhez és a 24 szorítót oldjuk. Az első csődarabot ezután a 14 húzódbbbal ismét előréhúzzuk. Ekkor a 25 áthúzógyűrű a 26 állványhoz szorul, az első csődarab pedig fokozatosan áthalad az áthúzógyűrűn, mely azt annyira elvékonyítja, hogy a csődarab a C kábelbelet a kívánt szorossággal veszi körül. A 25 áthúzógyűrű és a 14 húzódob között 27 zsírtalanító fürdő van (lásd a 10. ábrát is), mely a vékonyításnáí használt kenőanyag minden nyomát a burkolatról eltávolítja. Az első csődarab vékonyítása alatt a második csődarab lefektetése és a második Ll bélvontató zsinór behelyezése a második csődarabba folytatódik. Miután a második csődarabot teljesen lefektettük, a harmadik csődarabot is a másodikkal kapcsolatban ismertetett módon hozzuk a szűk-