140947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémburkolat alkalmazására villamos kábelek bélvezetékein

4 . 140947; séges helyzetbe (még pedig úgy, hogy azt elő* rehozzuk, ha az eredeti cső nem-folytonos., vagy pedig azt a második darabról levágjuk, ha az •• eredeti cső folytonos). , • • Az első és második csődarabbal kapcsolatban közölt műveletekei ezután a második és harmaf dik darabbal megismételjük, vagyis a 18 csatló' szerv révén, a második és harmadlik darabot «; összekötjük és a második csődarabba C belet fűzfink, amint ezt fentebb az első csődarab kap• csán ismertettük, majd a harmadik csődarabba (a 14 húzódob újabb működtetésével) Ll bélvonl'.•'• tató zsinórt vezetünk be, ugyanúgy, amint ezt ;s - fentebb a második csődarab kapcsán .írtuk le; e í célra az első csődarab eredeti bélvontató zsií nórját használjuk. I A húzódobnak ezt a működtetését addig foly;> tatjuk, míg az első és a másodlik csődarab kö'} zötti 18 csatlószerv a 23 sajtón áthaladva, a 25 - áthúzógyűrűhöz nem érkezik. Ekkor a 24 szorítót a második csődarab elülső végdre helyezzük és a csövek feszültségét a 14 húzódob csekély visszaforgatásával csökkentjük. A 18 csatlószervet az első és második hosszdarab közül* eltávolít juk, majd a húzódobot ismét elindítjuk, hogy az első csődarab véüconyítását befejezzük. A 25 áthúzógyűrűt levesszük és a második csődarab elülső végét sajtoljuk, majd az áthúzógyűrűt erre rácsúsztatjuk, amint ezt az első csődarab kapcsán ismertettük. Ezután hajlékony 28 összekötő kötelet (14. ábra) iktatunk az első darab hátsó vége és a második darab elülső vége közé és a 24 szorító oldása után a második darabot vékonyítjuk, miközben a bélvontató zsinórt tovább vezetjük be a harmadik darabba. Ha a 23 sajtó olyan, hogy az első és a második csődarab közötti 18 csatlószervet nem engedi át, akkor a húzódobot megállítjuk, mihelyt a 18 csatlószerv a sajtót eléri. A 24 szorítót ékkor a második csődarab elülső végére helyezzük és a csövek feszültségét a 14 húzódob csekély visszaforgatásával csökkentjük. Az első és a második darab közti 18 csatlószervet ezután eltávolítjuk és a hajlékony 28 kötélkapcsolattal pótoljuk. A 24 szorítót ezután oldjuk és a második - csődarab elülső végét a sajtóba húzzuk, majd a 24 szorítót ismét felhelyezzük és a feszítést a 14 húzódob csekély visszaforgatásával ismét megszüntetjük. Az első és a második csődarab közti, hajlékony 28 kötélkapcsolatot ezután a 95 drótszövet-burkolattal együtt eltávolítjuk és a húzódobot újra elindítjuk, amivel az első csődarab vékonyítását befejezzük. A helyzet most ugyanaz, mint előbb az első csőhossz vékonyításának befejeztekor és hasonló módon történik a második hosszdarab vékonyítása is, miközben a bélvontató zsinór tovább hatol be a harmadik hosszdarabba. A kész kábel a 14 húzódobról a 29 motolladobra kerül (1 ábra). Világos, hogy miután az L2 csővontató zsinór a 14 húzódobot elhagyta és a kész kábel egy részét a húzódiobra vezette, utóbbi már közvetlenül a kábelre fejt ki húzást. Az L2 csővontató zsinór ezután a 29 motolladobhoz halad és, miután a kábelt az utóbbihoz irányította, feladatát befejezte. E zsinórt most eloldjuk és a saját, nem ábrázolt, kicsiny ~.sévélődobjára tekercseljük. Nyilvánvaló, hogy e folyamatokat akárhány T csődarabbal, korlátlanul megismételhetjük. Mindössze két darab Ll bélvontató zsinórra van szükség, melyeket felváltva használunk. Ezeket a 22 kötélszállító a berendezés betápláló végéhez vezeti vissza, miután teljesítették feladatukat, hogy egy C belet egy csődarabba befűzzenek. A 21 csigák után előnyösen két (nem ábrázolt) segédcsörlőt használunk egymás mellett, melyek felváltva hatnak a két Ll bélvoníató zsinórra. A csörlőkön túl egy-egy motolladob van a két vontató zsinór számára. A csörlőket megfelelő tengelykötések kapcsolják be vagy ki a szükséghez mérten. Ekként, mialatt egy segédcsörlő egy Ll bélvontató zsinór révén egy C belet egy csődarabba behúz, a másik bélvontatő zsinórt a dobjáról a 22 kötélszállító visszaviheti a berendezés betápláló végéhez. Az 1. ábra szerint a 30 műszer a bél behúzásának feszültségét mutatja, a 31 műszer a csövet, a 32 műszer a belet, a 33 műszer pedig a kábelt méri. A berendezés két végén, egymástól távol levő két munkás 34 mikrofonok és 35 hangosan beszélő telefonok révén érintkezhetik egymással. Legalább két 18 csatlószervre, a valóságbanazonban még egy-kettővel többre van szükség, hogy a berendezés betápláló vége és az áthúzógyűrű közötti távolságnál rövidebb kábeldarabokat is burkolhassunk. A csatlószervek visszatérését ismételt felhasználás céljából célszerűen a harmadik 36 vályú és a 22 szállítómű teszi lehetővé (1. és 7. ábra). Valahányszor egy segédcsörlő egy C belet egy cső-hosszdarabba behúz, utóbbinak hátsó végéből a bél tetemes részének még ki kell állnia és ez majd akkor húzódik be fokozatosan a csődarabba, amikor utóbbi az elvékonyítás közben meghosszabbodik. Ennélfogva a C bél hátsó végének behúzása a 18 csatlószerv oldala felől az elől haladó csődarabba még folyamatban van, miközben egy Ll bélvontató zsinórt húzunk be ugyanannak a csatlószervnek az oldala felől a következő csődarabba. Ezt vilgosan mutatja a 13. ábra. A csövet az 1 dbb és a 2 csőegyenesítő gép között széles37 görgő vezeti (1. ábra). A T cső számára állítható, sík 38 támaszokat alkalmazunk, még pedig célszerűen egyrészt a 7 vezetőgörgő és a 19 szorító, másrészt a 23 sajtó és a 25 áthúzógyűrű között. Most az 1. ábra szerinti diszpozícióban foglalt berendezEsrészek némelyikét valamivel részletesebben fogjuk ismertetni. A 2 csőegyenesító gép (2. ábra) számos 48 görgőből áll, melyek között halad át a cső. A görgők a cső pályájának két