140865. lajstromszámú szabadalom • Tömeggyártmányként előállítható üveggel berakott vázból és acélbetonból készült foglalókeretből álló, fényátbocsátó építőelemek, valamint eljárás és berendezés azok előállítására
Megjelent 1951. évi december hő 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140865. SZÁM. • 37 c. OSZTÁLY. — Sch,-6648. ALAPSZÁM. Tömeggyártmányként előállítható, üveggel berakott vázból és acélbetonból készült foglalókeretből álló, fényátbocsátó építőelemek, valamint eljárás és berendezés azok előállítására. Scherzi Gustav építész, Salzburg (Ausztria). A bejelentés napja: 1948. február 25. Ausztriai elsőbbsége: 1947. íebruár 26. A magasépítésben az üvegtetőnkhöz, felülvilágítókhoz és ablakokhoz néhány évtized óta úgynevezett üvegvasbetont (üvegacélbetont) alkalmaznak, mely üveggel bevont vázból és acélbetonból készült foglalókeretből áll. Az adott méretekkel készült építőelemeket a helyszínen, kézimunkával, keretek segítségével állítják elő, amelyek megfelelően elosztva az egymást keresztező bordák és foglalókeretek héjazatát alkotják, mimellett a foglalókereteket a bordákkal együtt formálják és a bordák keresztirányban haladó fegyverzeteinek lehorgonyzásához mint támasztékok, továbbá víz elleni szegélytömítésként szolgálnak. A váz nyílásaiba sajtolt üvegtösteket helyeznek és azokat beöntik. Ezeket az üvegtesteket a szilárdsági számításba bevonják úgy, hogy »azokat megfelelő vastagsággal, pusztán áttetsző kivitelben készítik. Sztatikái szempontból anynyiban van szerepük, amennyiben a nyomott övben feküsznek és nyomóerőket visznek át a bordákra. Az ilyen építőelemeknél az acélbetonnak az a hátránya, hogy a beton húzószilárdsága aránytalanul kisebb, mint az acélfegyverzet megengedett húzóigénybevétele, különösen nagymértékben jelentkezik. Terheléskor a betonban keletkező repedések és alakváltozások következtében az üvegtest felfekvő felülete egyenetlen. Ezért az üvegtestek könnyen kilazulnak vagy Mtöredeznek, de legalább is tömítetlenekké válnak. Ezeket a meghibásodásokat az időjárás befolyása csak növeli úgy, hogy az építőelemek végül is törnek és pusztulnak. A találmány a fent körülírt építőelemekre, valamint azok előállítási módjára és az előállításhoz szükséges berendezésre yonatkozik. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, továbbá az ily építőelmek alkalmazási területének növelése, súlycsökkentés mellett azok olcsóbb, egyszerűbb és kifogástalan kivitelű tömeggyártása. A találmány értelmében ezt azzal érjük el, hogy. legalábbis a váz részei előfeszített acélhuzalokkal vannak fegyverezve és a foglalókeret, valamint a váz betontestei egymástól függetlenül vannak elrendezve és egymássál csak mechanikus úton vannak összekötve. Az építőelemek előállításakor célszerű, ha a foglalókeretet a fegyverző huzalok készítésekor feszítőkeretként használjuk fel. A különösen födémszerkezetekben sok esetben alkalmazott, előfeszített fegyverzőhuzalokkal készült acélbeton előnyei a találmány szerinti építőelemnél jelentős mértékben érvényesülnek, mert a váz egyes nádjainak alakállósága az épület tartósságának előfeltétele. Az előfeszített fegyverzettel készült váz rugalmas és az acélbetonból, valamint üvegből készült összetett test az igénybevételeknek lényegesen nagyobb mértékben áll ellent, mint az ismert üvegacélbeton. Ennek következtében a vázban elrendezett üvegtestek gyengébbre méretezhetők, ami a fényátbocsátó képességet növeli. Mivel a bordák fokozott szilárdságuk következtében karcsúbbra készíthetők, azoknak a felületegységre eső száma növelhető anélkül, hogy emiatt a fényátbocsátáshoz rendelkezésre álló felületet csökkenteni kellene. A bordák számának növelése együtt jár az üvegtestek méretcsökkenésével úgy, hogy ezek kisebb falvastagsággal készíthetők és így fényátbocsátó képességük megfelelően nagyobb. Az épület olyan részein, amelyeken csak tisztogatás végett járnak vagy falakon és ablakokban vágott lapos üveg alkalmazható. Ilymódon teljesen átlátszó épületrészek készíthetők és azok költségei lényegesen kisebbek az eddig ismert szerkezetekénél, nemcsak az előállítás egyszerűbb volta miatt, hanem a súlycsökkenés, a könnyebb szállíthatóság és az alépítmény, például fedélszék kisebb terhelése következtében. A rajzban a találmány példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. Az 1. ábra egy épületszerkezeti elemet1 és az ahhoz csatlakozó részeket függőleges metszetben tünteti fel.
