140865. lajstromszámú szabadalom • Tömeggyártmányként előállítható üveggel berakott vázból és acélbetonból készült foglalókeretből álló, fényátbocsátó építőelemek, valamint eljárás és berendezés azok előállítására

2 140865. A 2. és 3. ábrák az előállítás módját függőleges metszetben illetőleg felülnézetben szemléltetik. A 4.—6. ábrák formakeretek különböző kiviteli alakjait, metszetben szemléltetik. A 7.—9., ábrák a formakeret egyik előnyös kiviteli alakját függőleges metszetben, felülnézetben, valamint a 8. ábra IX—IX vonala menti metszetben tüntetik fel. A 10. ábra a 7.—9. ábrák szerinti formakeret egyes részleteit szemlélteti. A 11. ábra részlet metszete. Az acélbetonból készült, szögvaséhoz hasonló keresztmetszetű 1 foglaló keretben, amely előfeszített 2 acélhuzalokat és 3 rúdfegyverzetet tartalmaz, a metszetben lépcsős kialakítású 4 horonyban 5 bordákból álló acélbetonvárat a 6 léccei horgonyoztuk le, amely léc az 1 betonkeret megfelelő hornyába nyúl. Az 5 bordákat a húzott és a nyomott övben az előfeszített 7 acélhuzalok fegyverzik. Az 5 rács bordáira betonba ágyazott, lapalakú 8 üveglemezek fekszenek fel. A szomszédos 1 keretek, együttesen az építőelemek közötti és 9 gömbvasakkal fegyverzett 10 gerendák formáit alkotják. Az ilyen építőelemeket előnyösen gyárilag állítjuk elő, amikor is először az -1- foglalókereteket gyártjuk le. Az ilyen 1' foglaló kereteket, amelyeknek például négyszögletes keresztmetszetük van (2., és 3. ábra) sík 11 alaplemezre fektetjük. A keret nyílásába fából készült formakereteket helyezünk,' amelyek ugyancsak a 11 alaplemezre feküsznek fel és a foglaló keret nyílását teljes mértékben kitöltik. A formakereteik két nem egyforma magasságú 12 és 13 részből állnak, egymásban feküsznek és a magasság irányában egymással szemben elállíthatok. A kívül fekvő alacsony 13 részek egymással érintkeznek úgy, hogy a 12 részek között rácsos elrendezésű 14 üregek keletkeznek. Ezek alkotják a váz formáját. Ezekben a 14 üregekben, hossz- és keresztirányban is mind a húzott-, mind a nyomott övben, előnyösen például 12.000 kg/cm2

húzószilárdságú 15 acélhuzalokat rendezünk el, amelyeket az 1' foglalókeret 16 furatain húzunk át. A huzalok végein 17 hurkokat alakítunk ki és a hurkokon 18 rudakat tolunk át. Ezeken a rudakon támadnak valamely önmagában ismert feszítő szerkezet 19 húzóhorogjai. A húzott övben fekvő huzalokat, az épített épületrész megengedett legnagyobb terhelésének megfelelően a feszített betonnál ismeretes rendszabályok szerint előfeszítjük, a nyomott övben fekvő huzalokat a szokásos módon kisebb mértékben feszítjük elő. E célra tetszőleges ismert egyszerű feszítőszerkezet alkalmazható, mely például hasonlít a húros hangszereken alkalmazott forgatható feszítőcsapokhoz. A feszítés mértéke ellensúllyal állítható be, amely pgldául a huzal másik végére van függesztve es a támasztékáról való felemelkedéssel jelzi, hogy a feszítés közben az előirt mértékű feszültséget elértük. A huzalok előfeszítése után a 14 üregeket betonnal, előnyösen például 600' kg/cm2

nyomószílárdságú betonnal öntjük ki. A 11 alaplemezt előnyösen rázószerkezeten rendezzük el úgy, hogy előállítás közben a beton tömörítése foganatosítható. A még képlékeny betonra helyezzük az üvegtesteket, például az 1. ábrában feltüntetett 8 üveglemezeket és az üvegtestek között fennmaradó hézagokat betonnal öntjük ki, majd! a beton rácsfelületét elsimítjuk. Ezután az egész elemre sík felületű lemezt! helyezünk, az elemet azzal együtt megfordítjuk és a 11 alaplemezt eltávolítjuk. Ezután a magasabb 12, majd az alacsonyabb 13 keretrészeket kihúzzuk, amelyek további építőelemek készítéséhez használhatók. A feszítőikeretként alkalmazott 1' foglalókeretet csak a beton teljes kötése és a 17 huzalhurkok lemetszése után távolítjuk el. A 16 furatokat betonnal kiönthetjük. E furatok — célszerűen — kúpos üregek, amelyeknek keresztmetszete kívülről befelé csökken. Az ilyen alak a furat kitöltését megkönynyíti. Ha a 16 furatokat a 14 üregek kitöltésekor öntjük ki betonnal, úgy ehelyütt is feszített beton keletkezik az 1' foglalókeretben lehorgonyzott, kúpos dugó alkalmazása következtében. A 16 furatok az 1 illetőleg 1' foglaló keret formálásakor egyszerű módon állíthatók elő úgy, hogy a formának 11. ábrabeli 20 és 21 falai közé, köztartókként, 22 csapokat illesztünk, amelyek a forma mindkét falán átmennek és 23 fogantyújuk van. A 12, 13 formák fából vagy fémből készülhetnek és alakjuk különböző lehet. A 4. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a forma egyrészű 24 szekrény, amelynek mind a fenékrészét, mind a felső lapját egy-egy szegély kivételével eltávolítjuk. Két szomszédos forma között 25 lécet helyezünk el,. amelynek magassága határozza meg az 5 borda magasságát. Nagyobb bordaköz létesítése végett két ilyen 24 szekrény, a 4. ábrában feltüntetett módon, egymással közvetlenül is érintkezhet. Az 5. ábra szerinti foganatosításí módnál két 24 formaszekrény közé két fémes 26 keretrészt helyezünk. A 6. ábra szerinti kivitelnél az 5 borda magasságát azzal csökkentettük, hogy a két 26 fémtestre 27 lécet helyeztünk. Az 5 borda magassága fokozatosan változtatható anélkül, hogy evégből esetenként másmás formát kellene alkalmazni. Erre alkalmas formakeretet a 7.—10. ábrákban tüntettünk fel. A két 28 és 29 keretrészt egyenes vonalú élekkel határolt, a példakénti esetben négyzet alakú 30 lemezzel egymáshoz képest, magassági irányban elállíthatjuk. Evégből a 30 lemezben 31 furat van (10. ábra), mely a lemez különböző széleitől a kívánt különböző bordamagasságoknak megfelelő, különböző távolságokban fekszik. A 29 keretrész egymással átlósan szemben fekvő, két sarka közelében egyenkint négy 32 furatból álló furatcsoportot alakítottunk ki. E furatoknak a 29 keretrész alsó élétől való távolságai megfelelnek a 31 furatnak