140849. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet

4 140849. 25,4 mm-enként 300 menettel, mimellett ilyen huzal- és tékercsméretek mellett a menetek közötti köz 0,06 mm (0,0024") lehet. Másmilyen, 0,076 mm-nél nem nagyobb és 0,025 mmnél nem kisebb átmérőjű huzaknéretek mellett, a 25,4 mm-re eső menetek száma 50 és 400 között változhat, amely adatok alapján! a szakértők a megfelelő menetelrendezést minden egyes adott esetre könnyűszerrel megállapíthatják. Az egyes kiviteli alakoknál az elsődleges] fázisban vagy övezetben a tekercs tekercselése szorosabb vagy pedig a tekerületek átmérője nagyobb, mint a másodlagos fázisban vagy övezetben, vagy pedig mindkét különbség fennáll; röviden kifejezve, a katalizátornak az elsődleges fázisban nagyobb hőkapacitása van ugyanabban az adott térben, mint a másodlagos övezetben. A reakció természetesen az elsődleges fázisban indul meg és a tekercs ebben az elsődleges fázisban hamarosan tüzessé vagy izzóvá válik a metán-levegő vagy más éghető anyag-levegő-keveréknek való kitétel folytán, de a metán vagy hasonlók esetében gyújtás nélkül. Az elsődleges fázisban fejlesztett reakcióhő a másodlagos fázist felhevíti, vagyis azt a tekercset, amely kevésbé szorosan van tekercselve vagy kisebb átmérőjű vagy mindkét ilyen tulajdonsággal rendelkezik és amely eddig még nem vett részt számottevően a reakcióban és amely ennélfogva nincs betakarva nem gyújtható égési termékekkel. A gyújtás ekkor, ebben a másodlagos fázisban fog végbemenni. Ekként ai'3. ábrái .szerinti kiviteli példánál a gyújtás a tekercs kevésbé szorosan tekercselt övezete mentén lép fel; a 4. és 5. ábra szerint a gyújtás ugyancsak a keVésbbé szorosan tekercselt övezet mentén lép fel vagy pedig átvivődhet, különösen a 4. ábra szerinti megoldásnál, arra az övezetre, mely ismét szorosan van tekercselve, de a 4. ábra szerint kisebb tekercsátmérőjű. Ugyanez áll a 7. ábra esetében. A 6. ábra szerinti kivitelnél a gyújtás a 4" tekercset tartalmazó másodlagos övezetben vagy fázisban lép fel. Mihelyt a gáz vagy más finoman elosztott éghető anyag, mint pl. metán, elhaladó árama a gyújtóval érintkezésbe jut, a reakció a katalizátor elsődleges fázisán indul meg."A katalizátor elsődleges fázisának reakcióhője, vezetés útján átvivődik a másodlagos fázisú katalizátorra, amely utóbbi ekként és az éghető anyaggal való érintkezés folytan igen aktívvá válik és a katalitos reakciót gyors befejeződéshez vezeti. Röviden kifejezve, az elsődleges fázisú katalizátornál történő lágtalan égés lángos égésre váltódik fel, az aktivált másodlagos fázisú katalizátor gyorsító hatása révén. A fentebb ismertetett heterofázisos elvet a S% ábra vázlatosan szemlélteti. Az elsődleges fázis* az elméleti 7 térben foglal helyet. Ez a fázis nagy és szorosan elrendezett felületű elemekből áll. Ekként a fejlesztett hő hatásosan kihasznláódik úgy a reakciósebesség növelésére, mint egyidejűleg a szomszédos, másodlagos fázis felhevítésére; Ez a másodlagos fázis az elméleti 8 térben foglal helyet, mimellett kisebb felülete és kisebb hőkapacitása van, mint az elsődleges fázisnak. A másodlagos fázis ekként arra a hőfokra hevítődlifc fel, amelyen a katalitos tevékenységet átveszi. Habár az elsődleges fázist végül is inaktiváló takaró vonja be, a másodlagos fázis oly gyorsan felhevítődik, hogy az éghető anyag gyújtását okozza, mielőtt bármilyen hátrányos bevonódás lépne fel. Megjegyzendő, hogy a készenléti időszak alatt, vagyis amikor a gyújtó villamosan be van kapcsolva, de nem működik gyújtóként, a katalizátor elsődleges fázisa valamivel magasabb hőmérsékletű, mint a másodlagos fázis, az; utóbbi fázisban fellépő nagyobb hőveszteség folytán. Ez a hőmérséketkülönbség elősegíti, hogy a két fázis működése a kívánt méretekben eltérővé váljék. Természetesen magától értetődik, hogy az elsődleges fázisú és másodlagos fázisú katalizátornak bármiféle más alkalmas alakja lehet a jelen találmány alapelvének ismertetésével Összhangban. A találmány szerinti gyújtó egyformán használható metánnak, valamint egyéb szénhidrogéngázoknak gyújtására, így pl. propánhoz és butánhoz vagy másmilyen finoman elosztott állapotú éghető anyagokhoz, így pl. elporlasztott petróleumhoz és tüzelő olajokhoz, mindaddig, amíg az ilyen szerves égő anyag alkalmas katalitos eszközökkel való oxidálásra. A gyújtó természetesen másmilyen éghető anyagoknak, mint pl. gyártott vagy városi gázoknak gyújtására is használható. Az a katalizáló fém, melyből a huzal készül, legalább is felületén, rendszerint platina vagy ennek valamely más alkalmas fémmel, vagy fémekkel, mint pl. a platinacsoport valamely fémjével, így pl. rhodiummal vagy irídiummal vagy pedig egyéb nemes fémmel, vagy pedig valamely alkalmas alapfémmel, pl. nikkellel alkotott ötvözete. A katalizáló anyagot a platinacsoport egyéb féméi vagy azok ötvözetei is alkothatják. Ha kívánatos, az ilyen katalizáló anyag előállítható port alkalmazó metallurgiai módszerekkel is és ilyert alakjában finoman elosztott állapotban tűzálló oxidokat, mint pl. tórium-, berillium- stb. -oxidokat is tartalmazhat. Amennyiben platinaötvözetek jönnek szóba, ezek rendszerint nagyobb részben platinát és kisebb részben valamely ötvöző fémet tartalmaznak, így pl. 90% platinát, 10% rhodiuimmal vagy irídiummal vagy platinát egyéb ötvöző fémekkel együtt alkotott ötvözete alakjában. A fcatalizátoranyag burkolat vagy más, felületei elem alakjában is jelentkezhet, eltérő« anyagból, pl. wolframból, molibdémböi, stb.-bőt készült magon. A 4 gyujtótekercs, csak úgy, mini a 4' és 4"" tekercsek olyan számú menetekkel vannak ellátva, amennyi kívánatos. A meneteik száma bizonyos fokig a gyújtandó éghető anyag mi"nőségétől függ, mimellett a szám növekszik az alkalmazott éghető anyag, gyújtásának nehézségével. Ami a heterofázisos katalizáló tekercset illeti, a tekercsátmérő és a menetek távol-