140849. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet

140849. 5 sága olyan lehet, hogy az elsődleges fázis vagy övezet számára egy tömör tekercsegységet kapjunk, nagy katalizáló felülettel viszonylag kicsiny térben, mimellett a tekercsátmérő bi­zonyos fokig változhat. Az elsődleges fázis kezdetén az átmérő előnyösen kb. 3—5 mm nagyságrendű lehet, mimellett a célszerű át­mérő kb. 4 mm, míg a másodlagos fázisban vagy övezetben a tekercs meneteinek távolsága természetesen tágabb, de még mindig elegen­dően szoros olyan hőveszteségek elkerülése végett, melyek folytán a gyújtás lehetetlenné válnék. Másszóval, a másodlagos fázisban ugyanakkora térben kisebb tömegű fémet alkal­mazunk. A gyújtó ennélfogva akár egyenes tekercs lehet, mint ahogy azt a 2. ábra szemlélteti vagy pedig összetartó, ill. kúpos tekercs, amint a 3. vagy 4. ábrán látható. E tekercsnek egyforma menetemelkedése, vagy pedig váltózó, ill. vál­toztatható menetemelkedése lehet. Egyetlen te­kercs is alkalmazható, amint a 2.—5. és 7. áb­rákon, vagy pedig többrendbeli tekercs, amint az a 6. ábrán1 látható. A találmány szerinti Igyujtó tényleges jel­legzetességei legjobban érzékeltethetők annak metán gyújtásával kapcsolatos szereplésével. 0,05 mm átmérőjű platina katalizátorhuzalt véve alapul, a 2. ábra szerinti kivitelnek meg­felelően hatmenetű csavarmenetes tekercs alak­jában, és 2 mm tekercsátmérővel, a villamos teljesítmény-felvétel közelítőleg 0,5 watt pro­pán gyújtására. Ugyanez a 2. ábra szerinti gyújtó, ha azt szabadi hidrogént tartalmazó városi gáz gyújtására használjuk, kb. 0,3 watt fűtőteljesítményt igényel. Ami a metán gyújtá­sát illeti, egy heterofázisos katalizáló tekercs útján, a 3. ábra szerinti gyújtó, mely 90% pla­tinát és 10% irídiumot tartalmazó ötvözetből készült, mimellett 0,05 mm-es huzalból való, összesen 12 meenetes tekercsből áll, mindössze 0,9—1 wattot igényel, megbízható gyújtáshoz. Összehasonlítasképen megemlítjük, hogy az izzó villamos ellenállásos típusú gyújtó a metán meggyújtásához 30 watt teljesítményt igényel. Ami a gyújtóknak készülékekben és hason­lókban való alkalmazását illeti, bármilyen al­kalmas rendszer használható. Az 1. ábra a jelen találmány szerinti gyújtónak a szokásos visszalobbantó rendszerben: való alkalmazását szemlélteti. Természetesen azonban bármilyen más alkalmas rendszer is használható. A jelen találmány szerinti gyújtó működése a következő: A gyújtót villamos hevítéssel vi­szonylag alacsony hőmérsékleten, pl. propán, bután és hasonlók esetében közelítőleg 300 C°­on, metán esetében, melyet az említett gázok­nál nehezebb meggyújtani, közelítőleg 450 C°­on, vagy pedig bármely más, a tekercs katali­záló fémjének rekrisztalliizációs hőmérséklete alatti hőmérsékleten tartjuk és a gyújtandó gáz­zal vagy más éghető anyaggal érintkezésbe hozzuk, ami szokásosan a levegővel kevert ég­hető anyag áramának a gyújtóra való irányí­tásával történik.,Az éghető anyag láng nélküli égése következik be, a fent ismertetett módon, minek folytán a hőmérséklet folytonosan emel­kedik, amíg a gyújtás be nem következik. Az éghető anyagnak a gyújtóval való első érint­kezésbe kerülése és tényleges meggyulladása közötti időköz • egy másodpercnek vagy annak törtrészéneik megfelelő nagyságrendű lehet, úgyhogy a megfigyelő számára az ilyen gyúj­tás önkéntesen is pillanatnyilag látszik bekö­vetkezni. A gyújtás véghezvitele után a gyúj­tót az éghető anyagtól eltávolítjuk vagy pedig az éghető anyagot távolítjuk el a gyújtótól, így pl. ha a gyújtót visszalobbantó rendszerben alkalmazzuk. Az éghető anyag eltávolítása akként is foganatosítható, hogy a gáznak víz­szintes áramát irányítjuk a gyújtóra, amikor is a meggyújtott gáz lángja felfelé száll és így a gyújtóval való érintkezésből kikerül. A 'gyújtó villamos hevítése tetszésszerint akár állandó lehet, akár pedig akként vezérel­hető, hogy az éghető anyag-vezeték nyitásával egyidejűleg lépjenek csak működlesbe. A gyújtót viliamos úton csupán messze az alatt fekvő hőmérsékletre hevítjük, ahol az in­dukált gyújtás normálisan bekövetkeznék és csak a katalitos reakció emeli az uralkodó hő­mérsékletet arra az értékre, amelynél a gyúj­tás bekövetkezik. Ilymódon a találmány szerinti gyújtók esetében nem szükséges, hogy a gyúj­tót villamosan a gyújtási hőmérsékletre vagy még eizt is meghaladó hőmérsékletre hevítsük. Az az idő, ameddig a katalizátor a csúcshő­mérsékleten van, csupán töredéke a gyújtási időnek, úgyhogy ezalatt a rövid időköz alatt a rekrisztallizáoiót, szemcsenövekedést és lágyu­lást gyakorlatilag elkerüljük. Megjegyzendő az is, hogy ha egy platinatekercset, mint amilyent a találmány szerinti gyújtó megvalósításánál alkalmazunk, másmilyen, nem villamos külső eszközökkel hevítünk, a gyújtás nem követke­zik be a jelen esettel kapcsolatban ismertetett módon, hanem az ilyen tekercset az éghető anyag gyulladási hőmérsékletének közelébe kell felhevíteni, hogy a gyújtás bekövetkezzék. Szükség esetére készenlévő kisegítő eszköz­ként, arra az esetre, ha a villamos áramszol­gáltatás egyidőre felmondaná a szolgálatot, szükségkatalizátort is elrendezhetünk, mégpe­dig egy hordozóra, mint pl. toriumoxidlra, alu­miniumoxidra, cirkondioxidra, stb.-ire lecsapott katalizáló fém, így pl. platina vagy pedig a platinacsoport más fémje alakjában, de az ilyen katalizátorok rendkívül lassúak és ennél­fogva nem alkalmasak rendszeres használatra. A gyújtó háztartási vagy ipari készülékek­ben használható, mint pl. kályhákban, kemen­cékben és így tovább. A villamos áramforrás a hálózat lehet, közbeiktatott ellenállással vagy megfelelő transzformátorral vagy esetleg telep is, ahogy éppen kívánatos. A gyújtó más ké­szülékekben vagy eszközökben is használható, így például cigarettagyujtókban, melyeket a hálózat útján, transzformátoron keresztül táp­lálunk, amely esetben nincs szükség különleges gyújtó folyadékok használatára, hanem bár­milyen kéznél lévő szerves éghető anyagot, így pl. gazolint is használhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom