140849. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet
140849. 5 sága olyan lehet, hogy az elsődleges fázis vagy övezet számára egy tömör tekercsegységet kapjunk, nagy katalizáló felülettel viszonylag kicsiny térben, mimellett a tekercsátmérő bizonyos fokig változhat. Az elsődleges fázis kezdetén az átmérő előnyösen kb. 3—5 mm nagyságrendű lehet, mimellett a célszerű átmérő kb. 4 mm, míg a másodlagos fázisban vagy övezetben a tekercs meneteinek távolsága természetesen tágabb, de még mindig elegendően szoros olyan hőveszteségek elkerülése végett, melyek folytán a gyújtás lehetetlenné válnék. Másszóval, a másodlagos fázisban ugyanakkora térben kisebb tömegű fémet alkalmazunk. A gyújtó ennélfogva akár egyenes tekercs lehet, mint ahogy azt a 2. ábra szemlélteti vagy pedig összetartó, ill. kúpos tekercs, amint a 3. vagy 4. ábrán látható. E tekercsnek egyforma menetemelkedése, vagy pedig váltózó, ill. változtatható menetemelkedése lehet. Egyetlen tekercs is alkalmazható, amint a 2.—5. és 7. ábrákon, vagy pedig többrendbeli tekercs, amint az a 6. ábrán1 látható. A találmány szerinti Igyujtó tényleges jellegzetességei legjobban érzékeltethetők annak metán gyújtásával kapcsolatos szereplésével. 0,05 mm átmérőjű platina katalizátorhuzalt véve alapul, a 2. ábra szerinti kivitelnek megfelelően hatmenetű csavarmenetes tekercs alakjában, és 2 mm tekercsátmérővel, a villamos teljesítmény-felvétel közelítőleg 0,5 watt propán gyújtására. Ugyanez a 2. ábra szerinti gyújtó, ha azt szabadi hidrogént tartalmazó városi gáz gyújtására használjuk, kb. 0,3 watt fűtőteljesítményt igényel. Ami a metán gyújtását illeti, egy heterofázisos katalizáló tekercs útján, a 3. ábra szerinti gyújtó, mely 90% platinát és 10% irídiumot tartalmazó ötvözetből készült, mimellett 0,05 mm-es huzalból való, összesen 12 meenetes tekercsből áll, mindössze 0,9—1 wattot igényel, megbízható gyújtáshoz. Összehasonlítasképen megemlítjük, hogy az izzó villamos ellenállásos típusú gyújtó a metán meggyújtásához 30 watt teljesítményt igényel. Ami a gyújtóknak készülékekben és hasonlókban való alkalmazását illeti, bármilyen alkalmas rendszer használható. Az 1. ábra a jelen találmány szerinti gyújtónak a szokásos visszalobbantó rendszerben: való alkalmazását szemlélteti. Természetesen azonban bármilyen más alkalmas rendszer is használható. A jelen találmány szerinti gyújtó működése a következő: A gyújtót villamos hevítéssel viszonylag alacsony hőmérsékleten, pl. propán, bután és hasonlók esetében közelítőleg 300 C°on, metán esetében, melyet az említett gázoknál nehezebb meggyújtani, közelítőleg 450 C°on, vagy pedig bármely más, a tekercs katalizáló fémjének rekrisztalliizációs hőmérséklete alatti hőmérsékleten tartjuk és a gyújtandó gázzal vagy más éghető anyaggal érintkezésbe hozzuk, ami szokásosan a levegővel kevert éghető anyag áramának a gyújtóra való irányításával történik.,Az éghető anyag láng nélküli égése következik be, a fent ismertetett módon, minek folytán a hőmérséklet folytonosan emelkedik, amíg a gyújtás be nem következik. Az éghető anyagnak a gyújtóval való első érintkezésbe kerülése és tényleges meggyulladása közötti időköz • egy másodpercnek vagy annak törtrészéneik megfelelő nagyságrendű lehet, úgyhogy a megfigyelő számára az ilyen gyújtás önkéntesen is pillanatnyilag látszik bekövetkezni. A gyújtás véghezvitele után a gyújtót az éghető anyagtól eltávolítjuk vagy pedig az éghető anyagot távolítjuk el a gyújtótól, így pl. ha a gyújtót visszalobbantó rendszerben alkalmazzuk. Az éghető anyag eltávolítása akként is foganatosítható, hogy a gáznak vízszintes áramát irányítjuk a gyújtóra, amikor is a meggyújtott gáz lángja felfelé száll és így a gyújtóval való érintkezésből kikerül. A 'gyújtó villamos hevítése tetszésszerint akár állandó lehet, akár pedig akként vezérelhető, hogy az éghető anyag-vezeték nyitásával egyidejűleg lépjenek csak működlesbe. A gyújtót viliamos úton csupán messze az alatt fekvő hőmérsékletre hevítjük, ahol az indukált gyújtás normálisan bekövetkeznék és csak a katalitos reakció emeli az uralkodó hőmérsékletet arra az értékre, amelynél a gyújtás bekövetkezik. Ilymódon a találmány szerinti gyújtók esetében nem szükséges, hogy a gyújtót villamosan a gyújtási hőmérsékletre vagy még eizt is meghaladó hőmérsékletre hevítsük. Az az idő, ameddig a katalizátor a csúcshőmérsékleten van, csupán töredéke a gyújtási időnek, úgyhogy ezalatt a rövid időköz alatt a rekrisztallizáoiót, szemcsenövekedést és lágyulást gyakorlatilag elkerüljük. Megjegyzendő az is, hogy ha egy platinatekercset, mint amilyent a találmány szerinti gyújtó megvalósításánál alkalmazunk, másmilyen, nem villamos külső eszközökkel hevítünk, a gyújtás nem következik be a jelen esettel kapcsolatban ismertetett módon, hanem az ilyen tekercset az éghető anyag gyulladási hőmérsékletének közelébe kell felhevíteni, hogy a gyújtás bekövetkezzék. Szükség esetére készenlévő kisegítő eszközként, arra az esetre, ha a villamos áramszolgáltatás egyidőre felmondaná a szolgálatot, szükségkatalizátort is elrendezhetünk, mégpedig egy hordozóra, mint pl. toriumoxidlra, aluminiumoxidra, cirkondioxidra, stb.-ire lecsapott katalizáló fém, így pl. platina vagy pedig a platinacsoport más fémje alakjában, de az ilyen katalizátorok rendkívül lassúak és ennélfogva nem alkalmasak rendszeres használatra. A gyújtó háztartási vagy ipari készülékekben használható, mint pl. kályhákban, kemencékben és így tovább. A villamos áramforrás a hálózat lehet, közbeiktatott ellenállással vagy megfelelő transzformátorral vagy esetleg telep is, ahogy éppen kívánatos. A gyújtó más készülékekben vagy eszközökben is használható, így például cigarettagyujtókban, melyeket a hálózat útján, transzformátoron keresztül táplálunk, amely esetben nincs szükség különleges gyújtó folyadékok használatára, hanem bármilyen kéznél lévő szerves éghető anyagot, így pl. gazolint is használhatunk.