140849. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet

140849. 3 kerülését éppen biztosítsák. Az itt, valamint az 1., 3. és 9. igénypontokbari szereplő „szorosan tekercselt tekercs" kifejezésen olyan tekercset értünk, amelynek menetei olyan közel vannak egymáshoz, amennyire csak lehetséges, anélkül, hogy a menetek egymással fizikailag érintkezzenek. A menetek közötti ez a távolság a huzal, valamint a belőle készített tekercs átmérőjétől függően változik. így pl. egy kb. 0,05 rnm (0,002") vastagságú huzalból készült, kb. 0,5 mm (0,02") átmérőjű egyforma menetmagasságú egyenes tekercs esetében a menetek közötti alkalmas köz 0,3—0,6 mm (0,012— 0,024") között van. Ugyanez, áll a 3. ábrával kapcsolatban ismertetett kúpos tekercs keskenyebb, az elsődlleges fázist alkotó, szorosabban tekercselt végére. A tekercsátmérő némileg változtatható, de előnyösen 1—5 mm nagyságrendű, mimellett az előnyös átmérő kb. 2—4 mm körül van. A szerves égőanyagok nagyban különböznek ama készség szempontjából, amelyet azok elegendő számú és a finoman elosztott szerves éghető anyag meggyújtására alkalmas mennyiségű lánchordozó részecskéket fejlesztenek. A bután pl. könnyebben gyullad, mint a propán, mely ismét könnyebben katalizálható és gyújtható, mint a metán. Ha az éghető anyag vegyi összetétele nem teszi lehetővé a lánchordozók gyorsan növekvő számának létrejöttét, a láncképződés és az éghető anyag gyújtása sohasem következik be, éghetetlen termékek képződése vagy pedig mellékreakciók következtében, melyek például valóban, és különösen hangsúlyozottak a metán esetében. Az ilyen gáz meggyújtása végett a katalizátort előnyösen olyan különleges módon szerkesztjük meg, mely legjobban heterofázisos elvnek nevezhető Ha gyújtóként egy tökéletesen egyformán szerkesztett katalizátorhuzaltekercset alkalmazunk, ahogy az a 2. ábrán látható, e tekercs felületének minden egyes pontja egyformán alkalmas a katalitos reakció megindítására és ennek következtében) ugyanilyen mértékben érzékeny az éghetetlen reakciótermékek vagy a nem kívánt mellék-reakciótermékek oltó hatására. Ennélfogva az ilyen gyújtó inaktív anyag takarójával vonódhat be és nem képes meggyújtani a metánt vagy a hasonló éghető anyagot. Ennek elkerülése végett a találmány ebben a tekintetben olyan katalizátorfelületet alkalmaz, melynek változó katalizáló képességű övei vannak. A legaktívabb rész a reakciót alacsony hőmérsékleten indítja meg. Ez a rész az elsődleges fázis. A kevésbbé aktív részek, melyeken a magasabb hőmérsékleten a fő reakció megy végbe, A másodlagos fázist alkotják. Az elsődleges fázis és a másodlagos fázis közötti aktivitási különbség elég nagy arra, hogy a katalitos reakció megindítását, vagyis az alacsony hőmérsékletes reakciót az elsődleges fázisra korlátozza. Mielőtt a másodlagos fázisnak ideje lenne a reakció katalizálására, az elsédléges fázisnál végbemenő reakció hőjével felhevítődik, hirtelen nagyon aktívvá válik és gyors, magas hőmérsékletű reakciót tesz lehetővé, amely az éghető anyag gyors meggyújtására vezet. A találmány ebben a tekintetben tehát abban van, hogy olyan katalizátort alkalmazunk, amely ugyanegy és ugyanazon anyagból, azonos kémiai és fizikai állapotban lehet, de amely olyan alakú, hogy heterofázisos katalizátorként működhet, vagyis működéskor legalább is egy elsődleges és egy másodlagos fázisa van. A heterofázisos katalizátor pédául a 3.--5. és 7. ábrákon látható módon egyetlen egységként vagy pedig a példaképen a 6. ábrán bemutatott módon több egységként alkalmazható. A 3. ábra egy egyetlen egységet szemléltet kúpos és növekedő menetmagasságú 4 tekercs alakjában. A szemléltetett alak egy különleges megvalósítása például olyan tekercs lehet, melynek hosszúsága 6,3 mm, mimellett a tekercsátmérő az egyik végen 3,2 mm, míg a másik végen 1,6 mm-re csökken le. A reakció az elsődleges fázison indul meg, mely az első néhány szorosan tekercselt menetet vagy tekerületet tartalmazza, — vagyis a 3. ábrán az első 5 menetet, — és a másodílagos fázisba megy át, mely a kevésbbé szorosan tekercselt, fennmaradó meneteket tartalmazza. A katalizátor ilyen alakja mellett a menetek közé és a tekerülletek magassága a szoros menetközű és kis menetemelkedésű elsődleges fázistól a tágabb menetközű és növekvő emelkedésű másodlagos fázisig változhat, amint azt szemléitettük, vagy pedig a tekercs menetközei és menetmagassága egyformák lehetnek. A 4. ábra a 3. ábra szerinti kúpos alak egy változatát szemlélteti, melynél az elsődleges fázis az első öt vagy hat szorosan tekercselt menetet, míg a másodlagos fázis a szélesebb közű és magasabb emelkedésű meneteket tartalmazza, melyeket ismét néhány szorosabb tekercselésű menet követ. Az 5. ábra gyakorlatilag állandló átmérőjű egyenes tekercset szemléltet szorosan tekercselt menetekből álló elsődleges fázissal és tágabb térközű, valamint nagyobb menetemelkedésű menetekből, továbbá az ezeket újból követő néhány szorosan tekercselt menetből álló másodlagos fázissal. A 7. ábra a heterofázisos katalizátor egy további kiviteli példáját szemlélteti, amely hajlított tekercsből áll, amelyben a szorosan tekercselt menetekből álló mindkét kar, vagy legalább is e karok egyike elsődleges fázisként, míg a hajlított rész, melyben a' menetek nagyobb közzel vannak elválasztva, másodlagos fázisként működik. Amint a 6. ábrán látható, a heterofázisos katalizátor a már ismertetett és szemléltetett módon különálló tekercseik alakjában is kialakítható. A tekercs egyenes huzalból, vagy pedig csavarmenetben tekercselt huzalból készülhet, akár magában, akár pedig egy egyenes huzalhordozón, ú. n. „dupla spirál" alakjában, amely 'esetben a kis átmérőjű csavarvonal szerint tekercselt tekercsek alkotják az elsődleges fázist és a kisebb átmérőjű csavarvonal szerint tekercselt huzalból készült nagyobb átmérőjű tekercs alkotja a másodlagos fázist. A tekercs pl. 0,025 mm (0,001") vastagságú huzalból állhat, mimellett a tekercsátmérő 0,13 mm (0,005") lehet,