140849. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet

2 140849. zokhoz és más finoman elosztott tüzelőanya­gokhoz, mint pl. petróleumhoz és hasonlókhoz, egy éghető anyag-levegő-keverékben, mely a gyakorlatban igen jól bevált és amely valóban messze felülmúlja az összes eddigelé megszer­kesztett gyújtókat és amely ekként nemcsak szabad hidrogént tartalmazó szintetikus és gyártott gázok (ú. n. városi gázok) gyújtá­sára, hanem földgáz, valamint telített szénhid­rogének, mint pl. metán, bután, propán és így tovább, valamint más finoman elosztott egyéb éghető anyagok gyújtására is használható, te­kintet nélkül a szabad hidrigén bennük való jelenlétére, vagy távollétére. Ténylegesen a metán a legnehezebben gyújtható telített szén­hidrogén és mégis a metán az az éghető, szer­ves éghető anyag, amelyet, minthogy a ház­tartási és ipari célokra használt földigázok fő­összetevője, megbízhatóan és a biztonság nagy fokával kell meggyújtani, ha azt kívánjuk, hogy a gyújtó a földgáz gyújtása szempontjából gyakorlatilag használható legyen. Ennélfogva a jelen találmány egyik célja olyan nagyhatású katalitos gyújtó létesítése finoman elosztott állapotú, szerves éghető anyagokhoz, melynek nagyfokú megbízhatósá­got és működési biztonságot kell mutatnia. A jelen talámány egy másik célja olyan, fino­man elosztott állapotú, szerves éghető anya­gokhoz való gyújtók létesítése, melyek külö­nösen nehezen gyújthatok katalitos égés útján, így pl. metánhoz. A jelen találmány további * céljai, jellegzetességei és előnyei annak itt kö­vetkező ismertetéséből tűnnek ki. Katalitos gyújtás esetén a reakció viszony­lagosan kis sebességgel indul és a reakcióhő emeli a katalizátor-felület, valamint az ezzel szomszédos gázréteg hőmérsékletét, és ekként arra törekszik, hogy folytonosan növelje a ka­talitos reakció sebességét, és termális reakciót indukáljon a szomszédos gázrétegben, amíg végül is elég reaktív részecske vagy lánchor­dozó jön létre a gázban, hogy a gyulladást elő­idézze. Ezt a folyamatot azonban akadályozza olyan reakciótermékek keletkezése, 'melyek vagy éghetetlenek vagy pedig nem vezetnek kedvező láncreakcióra, valamint a rendelkezésre álló oxigénnek a katalizátor környezetében való el­használódása. Ezenfelül a végső gyújtást za­varja részben a reakcióhőnek a katalizátor ál­tal való elvezetése következtében beálló gyors hőveszteség, úgyhogy a hőenergiának csupán nem elegendő része áll rendelkezésre a gáz gyújtására. A találmány szerinti gyújtó szerkezeti jelleg­zetességeit e gyújtó néhány kiviteli példáját ábrázoló, csatolt rajz szemlélteti, melyen az 1. ábra a gyújtót tartalmazó gyújtórendszer vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti gyújtó egy ki­viteli példájának oldalnézete, a 3. ábra a találmány szerinti gyújtó egy má­sik kiviteli példájának oldalnézete, a 4.—7. ábrák a találmány szerinti gyújtó kü­» lönböző kiviteli példáinak vázlatos ábrázolásai, végül a 8. ábra a találmány szerinti gyújtó bizonyos kiviteli alakjainál különösen megvalósított alap­elv vázlatos szemléltetése. Az 1. ábrán olyan gyújtórendszer látható, mely az 1 gázégőből és egy villamosan heví­tett, katalizáló fémből, pl. platinából készült, tekercsalakú 4 gyújtóból áll, amely égőhöz to­vábbá a 2 lobbantó nyílás és 3 lobbantó cső tartozik. A gyújtó a szemléltetett módon víz­szintes helyzetben, vagy pedig függőleges, vagy pedig valamely ferde helyzetben használható. A 4 gyujtótekercs részletesebben a 2.—8. ábrá­kon látható, mégpedig a 2.-^5. Is 7.-8. ábrák esetében e gyujtótekercs az 5 és 5' vezetékek­ből és a 6 áramforrásból álló áramkörbe ikta­tott, csavarvonal szerint tekercselt 4 huzalból, a 6. ábra szerinti több, az ábrázolt esetben két, 4' és 4" csavarvonal szerint tekercselt huzalból áll, melyek közül a 4' tekercsnek nagyobb te­kercsátmérője van, mint a 4" tekercsnek, a 4' tekercs pedig a 4" tekercset hosszának egy ré­szén körülveszi, mimellett mindkét tekercs vil­lamosan hevíthető az 5 és 5', illetőleg az 5" és 5"* áramkörök útján. A gyujtótekercsnek csavarvonalasnak és szo­ros menetűnek kell lennie, mimellett a 4, ill. 4' 4" tekercs huzala átmérőjének a csekély villa­mos teljesítmény-felvételnek megfelelően mére­tezettnek kell lennie. Ennek az átmérőnek nem szabad meghaladnia a 0,076 mm-t és általában nem szabad kisebbnek lennie 0,025 mm-nél, és kb. 0,038—0,064 mm nagyságrendű lehet. A huzal maga egyetlen szálú vagy többszálú le­het. Többszálú T11173I psptén az pgyps szálak át­mérője összegének olyannak kell lennie, hogy a fentemlített határok közé eső keresztmetszete­ket szolgáltassa. A huzal bármilyen kívánt mértani keresztmetszetű lehet, így pl. körke­resztmetszetű, háromszögkeresztmetszetű, négy­szög-keresztmetszetű és így tovább. A katali­zátor huzalhoz vezetett teljesítmény igen cse­kély, kb. 2 watt nagyságrendig terjed, általá­ban kevesebb, mint 1—1,5 watt és semmiesetre sem annyi, mint amennyi a huzalhőmérsékletet a katalizátoranyag rekrisztallizációs hőmérsék­lete feletti hőmérsékletre emelheti, vagyis egy olyan hőmérsékletre, amelynél rekrisztallizáció és szemcsenövekedés lép fel és számottevő lá­gyulás következtében a huzal belógása követ­kezik be, így pl. platina esetében 600 C°-ra, A tekercs meneteinek száma valamelyest függ a gyújtandó éghető anyag természetétől és e szám az; alkalmazott éghető anyag meggyújtá­sának nehézségeivel növekszik. Szabad hidro­gént nem tartalmazó gázok esetében a menetek számának célszerűen legalább is hatnak kell lennie, olyan gázok esetében, mint a bután vagy propán és legalább is tizenkettőnek olyan gáz esetében, mint a metán. A tekercsátmérőnek és a menetek egymásközti távolságának olyan­nak kell lennie, hogy tömör tekercsegy­séghez jussunk, nagy katalizáló felülettel vi­szonylag csekély térben. Evégett a menetköz­nek oly szorosnak kell lennie, amennyire csak lehetséges, mimellett a menetek csak éppen annyira különítendők el, hogy a rövidzárlat el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom