140841. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli berendezés
140841. 3 Az 1. ábra szerinti, tengeri hajóhoz való gépberendezésnél a (20) főturbina forgórészét (21) hajtótengelyhez kötjük, melyet (22, 23) csapágyak hordanak. A (21) tengely a fentebbi említett hajtó tag, melyre a (24) előremeneti fogaskereket forgathatóan szereljük. A (25) hátrameneti fogaskereket is forgathatóan szereljük a (27, 28) csapágyakban megtámasztott (26) előtéttengelyre. A (21), illetve (26) tengelyre erősített (29, 30) fogaskerekek, egymással kapcsolódva e tengelyeket mindig egymással ellenkező irányú forgásra kényszerítik. A (24, 25) kerekek állandó kapcsolódásban vannak a. (31) kivezető fogaskerékkel, melyet a (32) propellertengelyre, a rendszer fentebb említett hajtott tagjára szerelünk. A (24) előremeneti fogaskereket a (21) hajtótengelyhez-egy önműködően elmozduló szinkrönkapcsoló révén köthetjük, melynek belső, csavarvonal-alakú lécekkel kialakított (33) közbenső része (az alábbiakban „hüvely"), a (21) hajtótengely vázlatosan jelölt, jobbmenetű (34) csavarvonal-alakú lécein csűszhatik és (35) pofás kapcsoló-fogakat hord, melyek (37) gyűrű hasonló (36) fogaival kapcsolódhatnak. E gyűrűt csőalakú (38) távtartó darab mereven köti a (24) fogasikerékhez. A (33) hüvely az első, határolt (1) helyzetből, melyben annak (35) fogai a! (24) kerék (36) kapcsolófogainak jobboldalán vannak, a második (2) helyzeten keresztül (1. ábra), melyben a (35, 36) fogak éppen kapcsolódnak, harmadik (3) helyzetbe, melyben a hüvely (35) fogai a fogaskeréken levő kapcsolófogak másik oldalán vannak, végül a határolt, negyedik (4) helyzetbe juthat. Két sorozat (39, 40) kilincs (2. ábra) a (35, 36) fogakat ismert módon, pontos kapcsolódásba hozzák, amikor a hüvely az első, illetve harmadik helyzetből a második helyzetbe tér. Amikor a hüvely a negyedik helyzetben van, a (40) kilincsek a (36) fogak pályájának balalodialáin vannak és így hatástalanok. A hüvely és a tengely közötti állítható ütköző meggátolhatja a hüvely túlhaladását a második helyzeten, melyben annak (35) fogai a fogaskeréken levő (36) kapcsolófogakkal kapcsolódnak, amikor az első helyzetből a harmadikba megyünk át. Ez az ütköző (41) vezérlőhüvely, melynek egyenes, belső (42) lécei elcsúsztathatóan kapcsolódnak a (33) hüvely külső (43) léceivel. A (41) hüvely belső oldalán levő (44) bütykök a (21) tengellyel merev egészet alkotó (46) gallér (45) bütykeivel dolgoznak együtt. A (41) vezérlőhüvely (47) kerületi hornyába (48) járom nyúlik (3. ábra), melyet előválasztó szervek vezérlőemeltyűhöz kötnek. E szervek1 közül a 48 járommal merev egészet alkotó, térközzel elválasztott két ürös (49, 50) agy az (51) választórúdon csúsztatható, melyet viszont az (52) irányváltóműtokban az (53) vezérlőemeltyű útján csúsztathatunk. Az (51) választórúd hosszirányú, átmenő (54) hasítókán (55, 56) peckek haladnak: át, melyeket az (51) rúdon a (49, 50) agyak között csúsztatható (57), illetve (58) gyűrűkbe erősítünk. Az (59) nyomó tekercsrugó az (57, 58) gyűrűket egymástól távolítani törekszik. A (25) hátrameneti fogaskereket (1. ábra) a (21) hajtótengelyen levő 'kapcsolóhoz hasonló, önműködően elmozduló szinfcronkapcsoló révén csatolhatjuk a (26) előtéttengelyhez. A különbség csak az, hogy a kapcsoló hüvelye most balmenetű léceken fut, és hogy a kapcsoló könnei most ellenkező irányba néznek. A hátrameneti kapcsolónak azokat a részeit, amelyek az előremeneti kapcsoló <részeinek megfelelnek, azonos hivatkozási számokkal jelöltem, de ezek mellé „A" indexet tettem. A hátrameneti kapcsoló (41 A) vezérlőhüvelyét hasonló előválasztószervek kötik az említett (53) vezérlőemeltyűhöz, mint az előremeneti vezérlőhüvelyt, ezért azokat is azonos hivatkozási számokkal láttuk el, „A" indexet melléjük téve. A (49,49A) agyakat (60) lebegő emeltyű köti össze, melynek (61) mutatója az (53) vezérlőemeltyű mozgását követi, miután a vezérlőhüvelyek az előválasztott tengelyirányú elmozdulásokat elvégezték. A vezérlőhüvelyeknek négy tengelyirányú elmozdulási helyzetük van. Az 1. és 3. ábrán a (41) előremeneti vezérlőhüvely az Ah-val jelölt „előre" helyzetben van, melyből a bal felé, az F szabad helyzeten és az M középhelyzeten át az As hátrameneti helyzetbe tolható (1. ábra). A 4—6. ábrák az (53) vezérlő errieltyű és a vezérlőhüvelyek kölcsönös helyzetét az előválasztó szervek működtetése után elfoglalt helyzetben vázlatosan szemléltetik. Az 5, ábrából világos, hogy amikor a vezérlőemeltyű a középhelyzetben van, mindkét vezérlőhüvely az M középhelyzetet foglalja el. Ha a vezérlőemeltyű az előremeneti helyzetben van (4. ábra), mindkét ve;zérlőemeltyű az Ah helyzetet foglalja el és az előremeneti előválasztó szervek rugós (kapcsolója a 3. ábra szerint meg van feszítve. Hasonlóképen, amikor a vezérlőemeltyű a 6. ábra szerint a hátrameneti helyzetben van, mindkét vezérlőhüvely az As helyzetet foglalja el és a hátrameneti előválasztó szervek rugós kapcsolója van megfeszítve. * A 21 hajtótengilyel (1. ábra) kényszerműves kapcsolatban van* a (62) segédturbina, melynek (63) elzárószelepe szabályozza a munkafolyadék beáramlását. , ,Egy mozgatható ütköző akadályozza meg a (41) és 41A) vezérlőhüvelyeket abban, hogy balra (1. ábra) az F szabad) helyzeten túl jussanak, amíg a (63) szelep nyitva van. Amint a 3. ábra vázlatosan mutatja, ez a (64) ütköző folyadékmotor (66) hengerében járó (65) dugattyú szára. Nyomőfolyadék-forrást kötünk a (68) vezérlőszelep (67) tápnyílásához, mely szelepnek (69) kivezetönyílása és a (66) henger felé (70) összekötő csöve van. A (63, 68) szelepeket a (71) rendszer olymódon köti össze, hogy amikor a (63) szelep a rajz szerint zárva van, a 66 henger a 69 kiveze tőnyílással közlekedik, ha pedig a 63 szelep nyitva van, a 66 henger a 67 tápnyílással közlekedik és a 65 dugattyú a 64 ütközővel együtt kifelé mozdul el. A 48, 48A jármok 72, 72A nyúlványai a 64 ütközővel együttműködnek,
